Somogyi Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-10 / 34. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. FEBRUÁR 10., SZERDA 5 PERCES INTERJÚ Dolgoznak a gondozottak Szinte minden gondozottnak akad munkája Kéthelyen, a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthonában.- Intézményen kívül és belül is akad munka? - kérdeztük Gilikter Gabriellát, az intézmény igazgatóját.- Negyvenöt gondozottunkat foglalkoztatja egy külső cég. Ok minimálbért kapnak. Intézményen belül pedig munkarehabilitációs foglalkoztatásban százhat lakónknak tudunk munkát adni, nekik a minimálbér harminc százalékát fizetjük.- Ez jó arány?- Azt mondanám: szerencsés helyzetben vagyunk, mert az intézményünkben élő emberek is hasznos tevékenységet tudnak végezni. Az életvitelhez hozzátartozik a munka is. Legutóbb a Kézenfogva Alapítvánnyal közösen pályáztunk, és nyertünk is, ebben a piaci alapú foglalkoztatásra fordítjuk a figyelmet.- Milyen munkákat végeznek a lakók jelenleg?- Növénytermesztést szabadföldén és üvegházban, de van egyfajta kertészeti szolgáltatás, aminek keretében a lakóink kijárnak a faluba vagy a Balaton-partra ásni, szántani, kiskerteket rendbe tenni. Ezenkívül ajándékokat készítenek: a dísz- és a használati tárgyakon a kerámia- és a textilműhelyben dolgozhatnak. ■ V. E. MEGYEI KÖRKÉP Több a bor, mint a hazai szőlő piaci prés Az uniós szabályozáshoz képest is túl bonyolult az új magyar rendelet A palack, a címke, a dugó többe kerül, mint 250 forint. Felvételünkön az újborokat címkézi a Pócz Pincészetben Millei Károlyné (Folytatás az 1. oldalról) A BB-termékeknek csak akkor van esélyük a piacon, ha a két legmagasabb, azaz az egykori minőségi elnevezésnek megfelelő oltalom alatt álló eredet- megjelöléses (OEM), illetve a korábbi tájborokat jelentő oltalom alatt álló földrajzi jelzéses (OFJ) kategóriába kerülnek. Ezeknek az alapanyaga olyan ültetvényekről származhat csak, melyeknek termése nem lépi át a maximálisan engedélyezett mennyiséget hektáronként. Az eddiginél szigorúbb előírások teljesülését a felvásárlási jegyen ellenőrzik, s a hegybírók is ez alapján adják ki a származási bizonyítványt. Happ István, a BB vezérigazgatója azt mondta: az új szabályozás rontja a cég piaci pozícióit, annak ellenére, hogy alapjaiban érthető a tradíciókra épülő uniós bortörvény, s az európai uniós egységesítési szándékot sem lehet megkérdőjelezni. A szabályozás mégis rontja a jóval liberálisabb elvek szerint készülő újvilági borokkal szembeni piaci pozíciót.- Ezekben az országokban nincs mennyiségi korlátozás. Egy szélsőséges példa, hogy Kaliforniában 15 százaléknyi víz hozzáadását is engedélyezik - hívta fel a figyelmet Happ István, aki arra is kitért: a nálunk most számszerűen korlátozott termésmennyiségi adatokat még az ugyancsak uniós Észak- Olaszországban sem alkalmazzák. - Nem feltétlenül kellett volna ezeket az adatokat egységesíteni - vélekedett a BB vezér- igazgatója, aki szerint az uniós Meghatározzák, hogy mennyi teremhet oem-borok esetében a törvény 100 hektoliter hektáronkénti seprős új- bormennyiséget határoz meg maximumként. Ez átszámítva azt jelenti: a kategóriába csak olyan bor kerülhet, mely hektáronként legfeljebb 133 mázsa szőlőt termő ültetvényről származik. Happ István elmondta: a BB OEM- kategóriában forgalmazott termékeinek alapfajtái a tramini, a merlot, a caber- net sauvignon és a caber- net franc, ezeken az ültetvényeken kell tehát a legfeljebb 133 mázsát betartani. Jóval több, összesen tizenhárom fajtát érint BB- felvásárlás esetén az OFJ- kategóriában előírt 120 hektoliter hektáronként, mely átszámítva legfeljebb 160 mázsa hektáronkénti terméssel egyenlő. szabályozáshoz képest Magyar- ország sok mindent túlbonyolított, s a minisztérium végrehajtási utasítása túlbürokratizált rendszert eredményezett. Happ István szerint ugyanakkor a külföldön elsősorban Svédországba, Angliába és á balti államokba értékesítő BB exportpozíciói még mindig jobbak, mint a belföldi helyzete. ■ Füleki Tímea A kórháznak gyűjtenek a somogyi lovagok traianus Egyetlen csoki árát kérik csak a szervezők az adakozóktól Ajánld fel a csokid árát! - kéri a segíteni vágyó emberektől a kaposvári Traianus lovagrend. A Kaposi Mór Oktató Kórház csecsemő- és gyermekosztályának akarnak monitort vásárolni. A nagy sikerű tavalyi első akció után most újabb programot indított útjára a lovagrend. Somogybán csaknem hatvan helyen állítanak fel gyűjMonitort vásárolnának a gyermekosztálynak. tőpontokat, ahol az adakozni vágyók tetszés szerinti összeget helyezhetnek el. Az óvodákon, az általános és középiskolákon kívül számos állami és közigazgatási szervezet csatlakozik a felhíváshoz. Szerdán a mezőgazdasági szakigazgatási hivatalban állítanak fel újabb gyűjtőládát - Nem kérünk senkitől sem eget rengető összeget - magyarázta kedden Szikra László, a lovagrend vezetője. - Csupán szeretnénk, ha minél többen éreznék át az adakozás örömét. Bízunk az összefogásban és a közösség erejében. Február közepén kezdődik el a gyűjtés, s egészen május elejéig tart. Tavaly közel kétszázezer forint jött össze, a lovagrend vezetője most ennek a többszörösére számít. A gyermekek adják át majd a pénzt a második jótékonysági fesztiválon, amelynek május 15-én a kaposvári városi sportcsarnok ad otthont. A programot már eddig is sokan támogatják, az oktatási intézményeken kívül a Magyar Honvédség, a toborzóiroda, a kaposvári mentőállomás és az oktató kórház is. ■ Harsányi Miklós Szikra László: május 15-én lesz a jótékonysági fesztivál A kiskamasz vágta le a kötélről öngyilkos édesapját gyereksorsA tragédia lelki feldolgozása közben a falu szájával is küzdenie kell az anyának és a kicsiknek A tragédia még tavaly decemberben történt. A jákói férfi, a három- gyerekes családapa nem tudta elviselni, hogy felesége elhagyta. Felakasztotta magát. Az apára a 13 éves fia talált rá. Levágta a kötélről, megpróbált „levegőt fújni a szájába" - hiába, nem tudott életet lehelni bele. A tragédiát és a lelki sokkot lassacskán kiheverik a gyerekek. A faluban azonban különböző pletykák kaptak szárnyra. Sokan az anyát okolják a férfi halála miatt. A szóbeszédet terjesztők viszont szerinte a valóságról vajmi keveset tudnak.- A házasságunk már évekkel ezelőtt megromlott - emlékezett az édesanya, Ágnes. - A gyerekek csak a folytonos veszekedést hallották. Elegem lett az állandó italozásból, végül októberben elköltöztem, amit ezek szerint nem tudott feldolgozni. Őszintén sajnálom, hogy így döntött, nem akartam, hogy ez történjen. Nagyon sokáig könyörögtem, kértem: beszéljük meg. Nem sikerült. A faluban megindult a pletyka, hogy elhagytam őket. A kicsik is tudták, hogy nem igaz. A legkisebb lányom szerint „anya nem elhagyott bennünket, csak elmenekült”. A férjem nem engedte el velem a gyerekeket, velük zsarolt. Rendszeresen kimentem a kaposmérői iskolába, hogy találkozhassam velük. A tragédia után a család Kaposváron társasházi albérletben Albérletben talált nyugalomra a család. A képen az egyik fiú találta meg a nyugalmat Ám Jákóban a nagymamát sem lehetett magára hagyni. Az asszony idős, beteg, és elvesztette a fiát. Most kétlaki életet élnek a gyerekek, ketten-ketten pár napig a nagymamánál vannak.- A történtek nagyon felkavarták a gyerekeket, de talán már kezdenek megnyugodni. Egyikük sem beszél a történtekről. Dominik találta meg az apját, egyszer zokogva elmondta, de nem hajlandó többet beszélni róla. Nem is akarom faggatni. Mondjon annyit, amennyit ő akar. A mai napig fél. Még abba a szobába se hajlandó bemenni, ahol aludtunk. Az első egy hónapban rettenetesen hiányzott nekik az apjuk. A nagymama ma is abban a házban lakik, a gyerekek nagyon sokat kint vannak nála Jákóban. Ő kérte, hogy ne legyen egyedül. Csecsemőkoruktól nevelte a gyerekeket, tisztelem, becsülöm. De egy gyerek egyedül nem mer kimenni. Kettő kimegy Jákóba, kettő bejön. Mindegy, hogy iskolába Jákóból járnak vagy Kaposvárról. Semmiképp nem akarom, hogy a nagymamát magára hagyják. A falu száját azonban nem lehet befogni. A „jóakarók” az anyát okolják a történtekért, a gyerekeket pedig állami gondozásba vétellel riogatják.- Várható volt, hogy engem kiáltanak ki bűnbaknak. Semmit nem tettem, amivel erre okot adtam volna. Válni akartam, ahogy hozzám hasonlóan nagyon sokan ebben az országban. A gyerekek a rokonságtól már hallót- I ták, hogy állami gondozásba fog- | ják őket venni. Alig tudják feldolgozni a tragédiát, és akkor még ezekkel a „jóindulatú” megjegyzésekkel teljes kétség- beesésbe hajszolják őket. Engem is megviseltek a történtek, magamban gyászolom a férjemet, annak ellenére, hogy nem mentem el a temetésére. Ez is olaj volt a tűzre, holott csak nem akartam újabb pletykáknak táptalajt adni. Amikor nem volt ott senki, akkor mentem ki a sírjához... ■ F. Szarka Ágnes
