Somogyi Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-30 / 25. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JANUAR 30., SZOMBAT 3 MEGYEI KÖRKÉP HÍRSÁV A Szent Koronáról Kaposszerdahelyen A kaposvári Rónai Attila nyitotta a Kaposszerda- helyi Esték előadás-soro­zat idei szezonját pénte­ken este a hivatalban. Az ötvösmester a magyar Szent Korona általa készí­tett mását is bemutatta az érdeklődőknek, és az álla­miság jelképének történe­téről is beszélt, (bt) Ökogazdálkodók a Zselici Gazdakörben gyakorló zselici gazdálko­dók beszéltek az ökológiai szemléletű vállalkozásuk­ról a Zselici Gazdakör tize­dik előadásán pénteken a szennai művelődési ház­ban. Ifjabb Horn Artúr ag­rármérnök az állatte­nyésztés, Búsné Fokvári Katalin kertészmérnök a gyümölcstermesztés rej­telmeibe avatta be a két éve létrehozott fórum hall­gatóságát. (bt) Dániel próféciája a vallásos estéken Dániel próféta könyvéről 12 részes előadás-sorozat indul februártól hetente a barcsi művelődési központ­ban. Többek közt a bűn és bűnhődés, a nagyravágyás és a politika a témája a val­lásos estéknek, melyeket Csizmadia Róbert teológus, a Hetednapi Adventista Egyház lelkésze tart. (ga) Emigránsok a potonyi színpadon A Pécsi Horvát Színház művészei péntek este potonyi vendégjátékon sze­repeltek. A település kul- túrházában a helyi és kör­nyékbeli színházkedvelők az Emigránsok című drá­mát tekintették meg. (ga) Nem leváltás volt, hanem lemondás nem leváltották, hanem az ötéves ciklus lejárta után lemondott a Magyar Veterán Repülő Szövetség Somogy Megyei Egyesüle­tének régi vezetősége, ezért került sor a taggyűlé­sen az új vezérkar megvá­lasztására. (szá) Fekete lovasok országa? rendelet Értelmetlen előírásokkal vegzálják a lovardásokat (Folytatás az 1. oldalról) Kiss János, a kaposvári Korona Lovas Klub vezetője azt mond­ja: a Testnevelési Főiskolán szerzett edzői szakképesítése nem elegendő, holott az egyik legmagasabb szintű képzés, melyet elvégzett néhány éve. A rendelet szerint azonban ez mégsem elég. Lovastúra-vezetői tanfolyamot kellene végeznie ahhoz, hogy lovasokat képez­zen, és működtesse a lovardát. A tanfolyam jelenleg kétszázöt­venezer forintba kerül. A lovas­szakember azt mondta: nem küldte be a szükséges doku­mentumokat a Magyar Keres­kedelmi és Engedélyezési Hiva­talnak, mert azt reméli, hogy az elkövetkező kétéves türelmi időszakban majd csak módosít­ják a rendeletet. A kaposújlaki Szarkavári Lo­vas Klub vezetője, Gerencsér J& zsef is hasonlóan vélekedik, ő viszont beadta a dokumentu­mokat, mert nem szeretné, ha bezárnák a lovardáját, melyet évek munkájával felépített. A kaposfői idősebb Tolnai Györgynek is megvan a maga véleménye: - Tavaly kezdte el a fiam a lovas terápiás edzői tan­folyamot. Eddig félmillió forin­tot költöttünk rá, és még egy év hátraavan. A képzés körülbelül 800 ezer forintba kerül. A tör­vény előírja, hogy külön gyógy­pedagógust is alkalmazzunk. Ez nonszensz! Úgy oktassuk a sérült gyerekeket, hogy legyen ott a ló, az oktató, a terápiás edző, de még alkalmazzunk egy gyógypedagógust is? Vajon me­lyik szülő fogja ezt megfizetni? Átgondolatlan rendeletről van szó, minden szakmai hozzáér­tés nélkül hozták meg! Idősebb Tolnai György azt is hozzátette: kénytelen volt bead­ni a dokumentumokat a rende­let értelmében, és még az is le­het, vállalja majd, hogy a fia tú­ravezetői tanfolyamot is végez­zen. De mi van akkor, ha a lo­vasszövetség majd megtámad­ja a rendeletet, vagy az új ön- kormányzati miniszternek má­sik elképzelése lesz, és megint változik az előírás? A kétszázöt­venezer forintos túravezetői tanfolyamot azért fizesse ki? Nemrég ötvenkétmillió forintot nyert fedett lovarda építésére a Leader-pályázaton, azaz megfe­Nagy kérdés lovasberkekben: most akkor nyergeljünk, vagy sem? lelt a követelményeknek, köz­ben meg a rendelet szerint, ha nem szereznek még túraveze­tői képesítést is 2012. január 15- ig, bezárják a lovardát... A lovastársadalom somogyi képviselői egyébként abban egyetértenek, hogy valahogy ki kell szűrni azokat a lovasokat, akiknek nincs megfelelő képe­sítésük, de nem ez a módja. Meiszterics Lászlótól, a Kecel- hegyi Lovas Klub vezetőjétől megtudtuk: ők is bejelentették a tevékenységüket, és rendel­keznek a szükséges jogosítvá­nyokkal. Hozzátette: egyetért a kaposvári lovasok felvetéseivel. Már három évvel ezelőtt el­mondta a véleményét különbö­ző fórumokon, ezáltal valame­lyest finomítottak rajta, de így is több ezer ember megélheté­sét teszi lehetetlenné, nem be­szélve azokról a gyerekekről, akikért dolgoznak. Megkérdeztük Gyenesei Ist­ván országgyűlési képviselőt, aki önkormányzati miniszter­ként aláírta a rendeletet. Azt mondta: az aláírást követően kapott visszajelzést a lovastár- sadalom vezetőitől arra vonat­kozóan, hogy a követelmény- rendszer nem jó, mert akadá­lyozza a magyar lovas turizmus és lovassport fejlődését. Hozzá­tette: még minisztersége idején tárgyalásokat kezdeményezett a Magyar Lovas Szövetséggel, és mint módosítandó rendele­tet adta át az utódjának. ■ Meiszterics Eszter A minisztérium egyelőre nem tervez rendeletmódosítást A lovasok.hu INTERNETES por­tálon kialakult fórumon forr­nak az indulatok. Szidják a törvényt, sokan nem értenek bizonyos pontokat: például az sincs tisztázva - megfelelő fo­galommeghatározások híján -, hogy a lovas szolgáltatást a vállalkozó csak saját lovaival vagy más tulajdonú lovakkal is végezheti-e? Felvetik: mi lesz azokkal a lovardákkal, ame­lyeket különböző okok miatt nem jelentenek be? Ők lesznek a „fekete lovasok”? Pedig lehet, hogy a megyében ők teremtet­ték meg egykor a lovas turiz­mus alapjait. Sokan azt ecsete­lik, hogy vajon kinek vagy kik­nek állhat érdekében a túrave­zetői tanfolyamok szervezése és a pénz beszedése. TÖBBEN AZT SZERETNÉK: kiegé­szítések helyett azonnal he­lyezzék hatályon kívül a ren­delkezést. A lovasok, hu-n ol­vasható interjú az Önkor­mányzati Minisztérium mun­katársával, aki a kérdésekre azt nyilatkozta: „Nem igaz, hogy a jogszabályt felfüggesz­tették vagy hatályon kívül he­lyezték volna, és a hivatkozott rendelet módosítását a minisz­térium jelenleg nem tervezi. ” Ugratás? Aligha, a szaktárca komolyan gondolta... JEGYZET ÁRPÁSI ZOLTÁN Egy festmény megközelítése huszárszállót avattak a héten Debrecenben. Valljuk be, az ilyen eseménynek a helyieket és a környékbelie­ket nem számítva alig van hírértéke. Hogy az átadás mégis a figyelem közép­pontjába került, annak oka, hogy a szállodát díszítő 26,5 négyzetméteres vá­szonra „felkenték” a város polgármesterének és más helyi notabilitásoknak a ké­pét. Normális országban ezen senki nem botránko- zik meg, egy vállalkozó azt festet meg a pénzén, akit akar. (Feltéve, ha az illető nem tiltakozik ellene.) tudjuk azonban, hogy ez nem normális ország. Ha egy baloldali politikus képét mázolják a falra, hörög a jobboldal, és viszont, mint most, Debrecen esetében. Ez hovatovább természetes, meg se botránkozik rajta az ember. Az inkább elgondol­kodtató, hogy viszonyul mindehhez a média? megnézve a tévétudósításo­kat, és elolvasva a napilapo­kat, azt tapasztalhattuk, hogy a tudósítások megra­gadtak annál a körülmény­nél, hogy a cívis város fide- szes polgármestere a festmé­nyen pózol - ránk bízva, hogy hörgünk vagy helyeslő­én bólintunk a hír hallatán. egyetlen orgánum szer­kesztőjének nem jutott eszé­be feltenni a kérdést: van-e művészi értéke a képnek? A fényképekről ítélve alig. In­nen közelítve kellene tuda­kolni: méltó-e Debrecen sike­res polgármesteréhez olyan képen szerepelni, amelynek művészi értéke csekély? Aligha. Ha a város első em­berének valami ellen tilta­koznia kellene, akkor ez el­len. Csakhogy - maradva a „nem normális országnál” - ez senkit nem izgat. különben a történet jól jel­lemzi, mekkora értéke van az igazi művészetnek mife­lénk. A roma lányok korábban kezdik a szexuális életet kadarkúti eset Otthon nem kapta meg a kellő odafigyelést, így akarta felhívni magára a figyelmet a 13 éves gyerek Sokakat megdöbbentett a kadar­kúti eset, amint tegnap megír­tuk: egy negyven év körüli férfi közel egy éve rendszeres nemi életet él egy tizenhárom éves kis­lánnyal. A gyermekpszicholó­gus, aki beszélgetett a diákkal, azt mondta: a történtek hátteré­ben figyelemfelhívás állhatott.- A kislány, ha a tette követ­kezményével nem is, de azzal, amit tett, tökéletesen tisztában volt - állította a pszichológus. - Egyfajta figyelemfelkeltés állhatott a háttérben, otthon nem kapta meg azt az odafi­gyelést, amire egy ekkora fia­talnak szüksége van. Titkolta a dolgot, még az édesapja sem tudott róla. Ez a gyermek lelki­leg éretlen még a szexuális kapcsolatra. Talán azért nyílt meg végül, mert érezte, hogy kiemelten foglalkoznak vele a felnőttek. Egyébként a különélő édesanya nem osztotta azt a né­zetet, amely a roma családok­nál előfordul, hogy korán kell elkezdeni a nemi életet. A tör­téntek után el is vitte a kislányt az édesapjától magához. A pszichiáter szerint a roma társadalomban természetes, hogy már a gyereklányok megis­merkednek a testi szerelemmel.- A roma családoknál gyakran korábban kezdik a sze­xuális kapcsolatot a lányok, mint a magyaroknál - mondta Kertész Ágnes pszichiáter főor­Helyi szociális szakemberek: Tóth András (balról) és Huszár Ervin vos. - A lányok korábban érnek, és fiatalabb korban kezdődik a szexuális érdeklődésük. Nagyon gyakran előfordul, hogy csalá­don belül a nagypapa, az apá vagy a testvér, nagybácsi, uno­katestvér létesít testi kapcsolatot rokonságukban élő kislánnyal. Sokszor még a menstruáció kez­detét sem várják meg. Míg a ne­mi érés általában 13-14 éves kor­ban kezdődik a lányoknál, addig ez a romáknál már 9-10 éves korban. Sokkal előbb érnek, de a menopauza, a klimax is sokkal előbb kezdődik náluk. Kertész Ágnes azt is elmond­ta, hogy e korai kapcsolatoknak általában terhesség és szülés a vége. Éppen ezért gyakori a többgyermekes 18-19 éves ro­ma asszony. - A férfiaknál a ter­mékenység bizonyítéka a gyer- meknemzés. Ettől lesz értéke­sebb - fejtegette a pszichiáter -, így természetes, hogy a lányok megszülik a gyereket. Azt a lányt, aki tizennégy-tizenöt éves korára nem ment férjhez, megvetik. Az ő életükből telje­sen kimarad a gyerekkor is, és a nővé válás időszaka is. Aztán húszéves koruk körül belőlük lesznek a családelhagyók. Ilyen­kor vágynak vissza a gyermek­korba. Ekkor élik ki azokat a dol­gokat, játékokat, amelyek kima­radtak az életükből. A gyereket meg a nagyszülők vagy az állam neveli... ■ F. Szarka Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents