Somogyi Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-28 / 23. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JANUÁR 28., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 5 PERCES INTERJÚ Kultúra az idő sodrában Globalizmus kontra ökumenizmus hittestvérek Agapéval zárult Isten házainak egyhetes kaposvári imaalkalma Egy újságíró is elisme­rést vehetett át a barcsi kultúra napján. Lem- pelné Kalmár Mária 15 éve kulturális újságíró, 1995 óta a helyi televí­zió, 2002 óta a városi rádió munkatársa.- Milyen szerep hárul a médiára?- Az a tapasztalatom, hogy az emberek nagy ré­sze még mindig nem jár el a kulturális rendezvényekre. Mindenhol ugyanazokkal az arcokkal találkozunk. Ezért is fontos a gyors, hite­les tudósítás, amely révén még több emberhez eljut a kultúra híre.- Az elmúlt tizenkilenc év­ben hogyan változott a he­lyi kultúra?- A kilencvenes években nagyobb visszaesést tapasz­talhattunk, amikor inkább az idősekre hárult a kultúra, a hagyományok ápolása. Itt talán a zene és a néptánc ké­pezett kivételt, mert a város­ban mindig is nagyon erős zenei képzés folyt, sok volt a versenyeredmény is.- Mi a helyzet ma?- Talán újra egy kicsit nyi- tottabbak a fiatalok. Az egyéniségüket, másságukat nem feltétlenül csak külső­ségekben akarják kimutat­ni. Az iskolások egyre több kulturális seregszemlén méretnek meg jó eredmény­nyel. Gazdagabbak a feszti­válok is. A javuló tendenciá­ban viszont a szülőknek, az iskolának és a médiának is nagy a szerepe. ■ íeki G. Lempelné Kalmár Mária: a kultúra talán újra az életünk része lesz A keresztény közösségek egységteremtő ökumeniz- musa hagyományként száz-, törekvésként vi­szont kétezer éves. Jézus végrendelete volt, hogy követői imádkozzanak az egységért. Az ima elkíséri az emberiséget... Balassa Tamás Világszerte megtelnek a keresz­ténység templomai január har­madik hetében, papok és lelki- pásztorok egymás templomá­ban szolgálnak, híveik egymás­hoz zarándokolnak. Van ebben a belátásban, elfogadásban vala­mi megtisztító, hiszen a törté­nelem sok példát szolgáltatott, amikor a lehető legmesszebb voltak egymástól a közös szelle­mi gyökerekből táplálkozó s amúgy testvéri közösségek. Varga László plébános, a ka­posvári püspöki iroda igazgató­ja jézus végrendeleteként fogal­mazza meg az ökumenizmust. Imádkozzanak az egységért, ek­ként hagyta testamentumát az apostolokra. A későbbiekben a zsidóságból, pogányságból megtért keresztényeknek, a tör­ténelmi egyházaknak nemegy­szer kellett elszenvedniük a széthúzást. Az egyetemes egy­ségre törekvés a tizenkilence­dik század derekán, a skót pro­testáns eredetű Allianz szövet­ség megjelenésével kapott erő­re (az európai imahét január második hetében van), majd ténylegesen a huszadik század­ban intézményesült. Egyetemes imahetet 1910 óta szerveznek. Varga László plébános: az egységre törekvő imádság Jézus végrendelete A XXIII. lános és VI. Pál pá­pasága idejére eső D. vatikáni zsinat szentelt különösen nagy figyelmet az egységtörekvés­nek, kilenc határozata közül a harmadik foglalkozik az öku- menizmussal. Később II. lános Pál tett nagy lépéseket, ő nevezte a zsidósá­got a keresztények idősebb testvéreinek. Talán a legfájóbb seb a vallástörténetben az idő­sebb és a fiatalabb testvérek megosztottsága, melyet a len­gyel származású szentatya tu­datosan igyekezett gyógyítani. Karol Wojtyla kezdeményezte a világvallások 1986-os assisi ta­lálkozóját is, melynek hatása mindmáig meghatározó. Utóbb, éppen az imahétre idő­zítve XVI. Benedek került han­gos elismerések közepette a címlapokra, amikor a Tevere túlpartjára látogatva betért a római zsinagógába. Varga László, vagy ahogy egyházában szólítják (és inter­netes oldalán is jelzik), Laci atya tizenhét éve követi Kapos­váron az ökumenikus imahét eseményeit, azóta szolgál a Szent Imre Plébánián. Azt mondja, a megyeszékhelyen ki­forrott hagyománya van az ese­ménysorozatnak. A rendszer- változás előtt más aurával bír­tak az összejövetelek, bennük volt a „létezünk, másképpen lé­tezünk” kifejeződése. Ezt a fe­szültséget azonban a vallásgya­korlás szabadsága kisütötte. A csendes tütakozást váltó csen­des összetartozás talán nem vonz már akkora közönséget, de azóta is zsúfolt templomok­ban hirdetik az igét a katolikus papok, s tartják istentisztelete­iket a protestáns lelkipászto­rok. Idén az első imaalkalom­kor, a reformátusok templomá­ban hagyományosan Balás Béla katolikus püspök hirdetett igét, s az egyetemes hét a város szé­kesegyházában zárult. Laci atya templomában ezen a hé­ten reggelre teszi át a miséket, így a hívők közössége csatla­kozhat más templomok imaal­kalmaihoz. Ő szervezte meg az utolsó közös imádkozás utáni agapét is, melynek vendéglátá­sa a találkozás örömében telt. Laci atya egyetért: az egység­re törekvés - a szaporodó kül­ső, egységbe hívó kihívások ellenére - végigkíséri útján az emberiséget. A történelem a példa, az ember természetrajza a „garancia” erre. A globaliz­mus azonban nagy eséllyel ko­vácsolja egybe a közös gyökerű keresztényeket, zsidókat és más világvallások képviselőit. A globalizmus mint egység, mondja Laci atya, merőben el­tér az ökumenizmustól. Az egyik eltünteti, a másik keresi az egységet a sokszínűségben. A globalizmus mindent a piac hatalmának rendel alá, míg az ökumenizmus a személy tiszte­letét jelenti Isten szeretetén ke­resztül, vallja. Az imahét idei, Lukács evan­géliumát idéző vezérgondolatá­ról azt mondja: minden keresz­tény közösség hiszi és hirdeti a feltámadott Krisztust, aki való­ságos ember volt. Egy darab ke­nyér és egy korty bor, amiként a liturgiából ismeretes, bármi­kor kézzel fogható valósággá teszi Isten jelenlétét. Fiatalok a pódiumon egész Dél-Somogyból Két rendőr vigyázza már Balatonszabadit A pódiumra csábítják a fiatalo­kat a Barcsi kistérségben. Mind­ez egy komplex, a kulturális köz­kincseket felkutató program ré­sze. A tehetségkutatásra csopor­tok és egyének jelentkezését is várták, az elődöntőket a napok­ban zárta a zsűri. Kun Eszter, a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási referense elmondta: három ka­tegóriát hirdettek; vers- és pró­zamondást, táncot és hangsze­res zenét, illetve éneket. Céljuk, hogy olyan fiatalokat tudjanak a pódiumra csábítani, akik ed­dig nem kerültek reflektorfény­be. A megmérettetésre a térség szinte minden településéről je­lentkeztek, mintegy ötvenen. A döntőt február 27-én Darány- ban rendezik. ■ íeki G. (Folytatás az 1. oldalról)- A Siófoki Rendőrkapitányság létszámhelyzete a múlt évvégére alakult úgy, hogy ki tudtuk gaz­dálkodni az új körzeti megbízotti státuszt, így sikerült teljesíteni a szabadiak régi kérését - mondta Lengyel Róbert siófoki rendőrka­pitány, s hozzátette: a létszámbő­vítés jelentősége abban is rejlik, hogy létre tudtak hozni két kör­zetet Balatonszabadiban és a szomszédos Siójuton, ahol koráb­ban soha nem volt rendőr. A sza­badiak fontosnak tartották, hogy az új egyenruhás helyben lakjon, ezért a rendőrnek szolgálati la­kást biztosítottak. A közbizton­ság további erősítése érdekében pedig térfigyelő kamerákat is te­lepítettek a községben. ■ K. T. Moll kapitány éles mikrofonnal a munkahelyeken Nyakába vette Kaposvárt Moli ka­pitány, az Enjoy rádió riportere. Az FM-kommandó munkahe­lyekre látogat, legutóbb szerkesz­tőségünkbe. A délutáni kívánság- műsor fő csapásirányát jelentő kisinterjúk mindennap más kö­zösséget mozgatnak meg. Ma a kapitányság dolgozóit fogja valla­tom: végre a rendőrök zenét kér­hetnek, nem forgalmit... ■ B. T. Ruha kilóra: már a turkálóra sincs pénzük a vevőknek másodkézből Az egyedi ruhadarab még mindig vonzóbb az olcsónál; túri túri hátán a kaposvári belvárosban Sokszor az egész család használt ruhába öltözik. Ma már ez sem olcsó Panaszkodnak a kaposvári tur­kálótulajdonosok. A forgalom visszaesése miatt egyrészt a vál­ságot okolják, másrészt úgy lát­ják, egyre kevesebb a vevő, és egyre több a turkáló. Az első turkáló több mint harminc éve nyílt a megye- székhelyen, akkor még egy bódészerű épületbe jártak szinte titokban a beavatottak, és aratták le az egyedi cuccok miatti irigy pil­lantásokat. Aztán volt egy időszak, ami­kor a Baranya megyei Boldog­asszonyfára zarándokoltak a nők. Az ottani turkálóra sokan ma is nosztalgiával gondolnak. A fáma szerint az egyik kapos­vári fodrásznő behabolta a ven­dég haját, majd „Picim, rögtön jövök!" felkiáltással elrohant. Utólag derült ki: Boldogasz- szonyfára „ugrott el” egyet turkálni. Ma a belváros­ban legalább tíz használtruha-áru­sító üzlet van, és egyáltalán nem szégyen túriba járni. Kasza Gyöngyi több mint tizenöt éve foglalkozik használt ruhával. - A turkáló a reneszánszát úgy tíz évvel ezelőtt élte - mondta. - Ma egyre több a turkáló, és egyre kevesebb a vevő. A ve­vők a viszonylag olcsó, de jó minőségű terméket keresik. Sok és jó áru kell, jó áron, hogy tudjanak válogatni. Megpróbá­lom a választékot növelni, a ru­ha mellett ágyneműt, törülkö­zőt, gyerekjátékot is forgalma­zok. Bár a vásárlókedvet ez sem fokozza. Már a turkálóra sincs pénz. Egy másik kaposvári turkáló vezetője Is ezt erősítette meg. Azt mondta, hogy csökken az igény a használt ruhára.- Még a márkás terméket el­viszik, főként, ha olcsó. Egy- egy világmárkát az eredeti ár tizedéért meg lehet vásárolni. Vass Attila, a Holland Bálás Ruha tulajdonosa is érzi a vál­ság hatását. Azt mondta, az ol­csóbb ruhákra megnőtt a ke­reslet. - Az évek során kiala­kult egy törzsközönség, de ők is inkább az olcsóbb terméke­ket viszik. Gyakran leméretik a kiszemelt ruhadarabot, és az ár hallatán döntenek. Hétfőnként kétszáz forintos darabáron kí­nálunk mindent, jelenleg erre van a legnagyobb kereslet. Már a bála vásárlásakor is oda kell figyelnem, hogy mindenki ta­láljon benne kedvére valót.- Már a turkálóban sem vesz meg mindent az ember - mondta egy vásárló -, igazi elő­nye az egyediségében rejlik. Nem jön az emberrel szemben az utcán az adott ruhadarab. Gyakran benézek, mert ráérek. A gyerekeket csak innen öltöz­tetem. Mivel az ember lépten- nyomon turkálóba botlik, nagy a kísértés. Itt is sok pénzt el le­het költeni. ■ F. Szarka Ágnes ■ Nemcsak az egyediség, hanem az ár is számít már a turkálóban.

Next

/
Thumbnails
Contents