Somogyi Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-28 / 23. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JANUÁR 28., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 5 PERCES INTERJÚ Kultúra az idő sodrában Globalizmus kontra ökumenizmus hittestvérek Agapéval zárult Isten házainak egyhetes kaposvári imaalkalma Egy újságíró is elismerést vehetett át a barcsi kultúra napján. Lem- pelné Kalmár Mária 15 éve kulturális újságíró, 1995 óta a helyi televízió, 2002 óta a városi rádió munkatársa.- Milyen szerep hárul a médiára?- Az a tapasztalatom, hogy az emberek nagy része még mindig nem jár el a kulturális rendezvényekre. Mindenhol ugyanazokkal az arcokkal találkozunk. Ezért is fontos a gyors, hiteles tudósítás, amely révén még több emberhez eljut a kultúra híre.- Az elmúlt tizenkilenc évben hogyan változott a helyi kultúra?- A kilencvenes években nagyobb visszaesést tapasztalhattunk, amikor inkább az idősekre hárult a kultúra, a hagyományok ápolása. Itt talán a zene és a néptánc képezett kivételt, mert a városban mindig is nagyon erős zenei képzés folyt, sok volt a versenyeredmény is.- Mi a helyzet ma?- Talán újra egy kicsit nyi- tottabbak a fiatalok. Az egyéniségüket, másságukat nem feltétlenül csak külsőségekben akarják kimutatni. Az iskolások egyre több kulturális seregszemlén méretnek meg jó eredménynyel. Gazdagabbak a fesztiválok is. A javuló tendenciában viszont a szülőknek, az iskolának és a médiának is nagy a szerepe. ■ íeki G. Lempelné Kalmár Mária: a kultúra talán újra az életünk része lesz A keresztény közösségek egységteremtő ökumeniz- musa hagyományként száz-, törekvésként viszont kétezer éves. Jézus végrendelete volt, hogy követői imádkozzanak az egységért. Az ima elkíséri az emberiséget... Balassa Tamás Világszerte megtelnek a kereszténység templomai január harmadik hetében, papok és lelki- pásztorok egymás templomában szolgálnak, híveik egymáshoz zarándokolnak. Van ebben a belátásban, elfogadásban valami megtisztító, hiszen a történelem sok példát szolgáltatott, amikor a lehető legmesszebb voltak egymástól a közös szellemi gyökerekből táplálkozó s amúgy testvéri közösségek. Varga László plébános, a kaposvári püspöki iroda igazgatója jézus végrendeleteként fogalmazza meg az ökumenizmust. Imádkozzanak az egységért, ekként hagyta testamentumát az apostolokra. A későbbiekben a zsidóságból, pogányságból megtért keresztényeknek, a történelmi egyházaknak nemegyszer kellett elszenvedniük a széthúzást. Az egyetemes egységre törekvés a tizenkilencedik század derekán, a skót protestáns eredetű Allianz szövetség megjelenésével kapott erőre (az európai imahét január második hetében van), majd ténylegesen a huszadik században intézményesült. Egyetemes imahetet 1910 óta szerveznek. Varga László plébános: az egységre törekvő imádság Jézus végrendelete A XXIII. lános és VI. Pál pápasága idejére eső D. vatikáni zsinat szentelt különösen nagy figyelmet az egységtörekvésnek, kilenc határozata közül a harmadik foglalkozik az öku- menizmussal. Később II. lános Pál tett nagy lépéseket, ő nevezte a zsidóságot a keresztények idősebb testvéreinek. Talán a legfájóbb seb a vallástörténetben az idősebb és a fiatalabb testvérek megosztottsága, melyet a lengyel származású szentatya tudatosan igyekezett gyógyítani. Karol Wojtyla kezdeményezte a világvallások 1986-os assisi találkozóját is, melynek hatása mindmáig meghatározó. Utóbb, éppen az imahétre időzítve XVI. Benedek került hangos elismerések közepette a címlapokra, amikor a Tevere túlpartjára látogatva betért a római zsinagógába. Varga László, vagy ahogy egyházában szólítják (és internetes oldalán is jelzik), Laci atya tizenhét éve követi Kaposváron az ökumenikus imahét eseményeit, azóta szolgál a Szent Imre Plébánián. Azt mondja, a megyeszékhelyen kiforrott hagyománya van az eseménysorozatnak. A rendszer- változás előtt más aurával bírtak az összejövetelek, bennük volt a „létezünk, másképpen létezünk” kifejeződése. Ezt a feszültséget azonban a vallásgyakorlás szabadsága kisütötte. A csendes tütakozást váltó csendes összetartozás talán nem vonz már akkora közönséget, de azóta is zsúfolt templomokban hirdetik az igét a katolikus papok, s tartják istentiszteleteiket a protestáns lelkipásztorok. Idén az első imaalkalomkor, a reformátusok templomában hagyományosan Balás Béla katolikus püspök hirdetett igét, s az egyetemes hét a város székesegyházában zárult. Laci atya templomában ezen a héten reggelre teszi át a miséket, így a hívők közössége csatlakozhat más templomok imaalkalmaihoz. Ő szervezte meg az utolsó közös imádkozás utáni agapét is, melynek vendéglátása a találkozás örömében telt. Laci atya egyetért: az egységre törekvés - a szaporodó külső, egységbe hívó kihívások ellenére - végigkíséri útján az emberiséget. A történelem a példa, az ember természetrajza a „garancia” erre. A globalizmus azonban nagy eséllyel kovácsolja egybe a közös gyökerű keresztényeket, zsidókat és más világvallások képviselőit. A globalizmus mint egység, mondja Laci atya, merőben eltér az ökumenizmustól. Az egyik eltünteti, a másik keresi az egységet a sokszínűségben. A globalizmus mindent a piac hatalmának rendel alá, míg az ökumenizmus a személy tiszteletét jelenti Isten szeretetén keresztül, vallja. Az imahét idei, Lukács evangéliumát idéző vezérgondolatáról azt mondja: minden keresztény közösség hiszi és hirdeti a feltámadott Krisztust, aki valóságos ember volt. Egy darab kenyér és egy korty bor, amiként a liturgiából ismeretes, bármikor kézzel fogható valósággá teszi Isten jelenlétét. Fiatalok a pódiumon egész Dél-Somogyból Két rendőr vigyázza már Balatonszabadit A pódiumra csábítják a fiatalokat a Barcsi kistérségben. Mindez egy komplex, a kulturális közkincseket felkutató program része. A tehetségkutatásra csoportok és egyének jelentkezését is várták, az elődöntőket a napokban zárta a zsűri. Kun Eszter, a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási referense elmondta: három kategóriát hirdettek; vers- és prózamondást, táncot és hangszeres zenét, illetve éneket. Céljuk, hogy olyan fiatalokat tudjanak a pódiumra csábítani, akik eddig nem kerültek reflektorfénybe. A megmérettetésre a térség szinte minden településéről jelentkeztek, mintegy ötvenen. A döntőt február 27-én Darány- ban rendezik. ■ íeki G. (Folytatás az 1. oldalról)- A Siófoki Rendőrkapitányság létszámhelyzete a múlt évvégére alakult úgy, hogy ki tudtuk gazdálkodni az új körzeti megbízotti státuszt, így sikerült teljesíteni a szabadiak régi kérését - mondta Lengyel Róbert siófoki rendőrkapitány, s hozzátette: a létszámbővítés jelentősége abban is rejlik, hogy létre tudtak hozni két körzetet Balatonszabadiban és a szomszédos Siójuton, ahol korábban soha nem volt rendőr. A szabadiak fontosnak tartották, hogy az új egyenruhás helyben lakjon, ezért a rendőrnek szolgálati lakást biztosítottak. A közbiztonság további erősítése érdekében pedig térfigyelő kamerákat is telepítettek a községben. ■ K. T. Moll kapitány éles mikrofonnal a munkahelyeken Nyakába vette Kaposvárt Moli kapitány, az Enjoy rádió riportere. Az FM-kommandó munkahelyekre látogat, legutóbb szerkesztőségünkbe. A délutáni kívánság- műsor fő csapásirányát jelentő kisinterjúk mindennap más közösséget mozgatnak meg. Ma a kapitányság dolgozóit fogja vallatom: végre a rendőrök zenét kérhetnek, nem forgalmit... ■ B. T. Ruha kilóra: már a turkálóra sincs pénzük a vevőknek másodkézből Az egyedi ruhadarab még mindig vonzóbb az olcsónál; túri túri hátán a kaposvári belvárosban Sokszor az egész család használt ruhába öltözik. Ma már ez sem olcsó Panaszkodnak a kaposvári turkálótulajdonosok. A forgalom visszaesése miatt egyrészt a válságot okolják, másrészt úgy látják, egyre kevesebb a vevő, és egyre több a turkáló. Az első turkáló több mint harminc éve nyílt a megye- székhelyen, akkor még egy bódészerű épületbe jártak szinte titokban a beavatottak, és aratták le az egyedi cuccok miatti irigy pillantásokat. Aztán volt egy időszak, amikor a Baranya megyei Boldogasszonyfára zarándokoltak a nők. Az ottani turkálóra sokan ma is nosztalgiával gondolnak. A fáma szerint az egyik kaposvári fodrásznő behabolta a vendég haját, majd „Picim, rögtön jövök!" felkiáltással elrohant. Utólag derült ki: Boldogasz- szonyfára „ugrott el” egyet turkálni. Ma a belvárosban legalább tíz használtruha-árusító üzlet van, és egyáltalán nem szégyen túriba járni. Kasza Gyöngyi több mint tizenöt éve foglalkozik használt ruhával. - A turkáló a reneszánszát úgy tíz évvel ezelőtt élte - mondta. - Ma egyre több a turkáló, és egyre kevesebb a vevő. A vevők a viszonylag olcsó, de jó minőségű terméket keresik. Sok és jó áru kell, jó áron, hogy tudjanak válogatni. Megpróbálom a választékot növelni, a ruha mellett ágyneműt, törülközőt, gyerekjátékot is forgalmazok. Bár a vásárlókedvet ez sem fokozza. Már a turkálóra sincs pénz. Egy másik kaposvári turkáló vezetője Is ezt erősítette meg. Azt mondta, hogy csökken az igény a használt ruhára.- Még a márkás terméket elviszik, főként, ha olcsó. Egy- egy világmárkát az eredeti ár tizedéért meg lehet vásárolni. Vass Attila, a Holland Bálás Ruha tulajdonosa is érzi a válság hatását. Azt mondta, az olcsóbb ruhákra megnőtt a kereslet. - Az évek során kialakult egy törzsközönség, de ők is inkább az olcsóbb termékeket viszik. Gyakran leméretik a kiszemelt ruhadarabot, és az ár hallatán döntenek. Hétfőnként kétszáz forintos darabáron kínálunk mindent, jelenleg erre van a legnagyobb kereslet. Már a bála vásárlásakor is oda kell figyelnem, hogy mindenki találjon benne kedvére valót.- Már a turkálóban sem vesz meg mindent az ember - mondta egy vásárló -, igazi előnye az egyediségében rejlik. Nem jön az emberrel szemben az utcán az adott ruhadarab. Gyakran benézek, mert ráérek. A gyerekeket csak innen öltöztetem. Mivel az ember lépten- nyomon turkálóba botlik, nagy a kísértés. Itt is sok pénzt el lehet költeni. ■ F. Szarka Ágnes ■ Nemcsak az egyediség, hanem az ár is számít már a turkálóban.
