Somogyi Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-02 / 1. szám

12 KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JANUÁR 2., SZOMBAT Trappoltak a tapsifülesek Sárdon 17. nyúlvágta Huszonnyolc gyerek és huszonkét felnőtt nevezte nagy fülű kedvencét a versenyre A rutinos nyúlfuttatók nem csupán kedvencüket cicomázzák a vágtára, maguk is az alkalomhoz illően öltöznek A felnőtt futtatók nyuszijai közül Rakéta volt a legfürgébb Első lett, így biztosan nem lett belőle szilveszteri vacsora Szinte tavaszias jó időben rendezték meg a múlt év utolsó napján a hagyomá­nyos nyúlfuttató versenyt Somogysárdon. Az ország minden részéből hoztak nagy fülűeket a 17. nyúl- trappra. Márkus Kata- Örömet szeretnénk szerezni az embereknek az év utolsó napján a már hagyományos nyúlfuttató versennyel - mond­ta Csikós Nagy Márton so­mogysárdi polgármester. - Akármilyen is volt az elmúlt esztendő, ne búval, hanem örömmel zárják az évet. Igyek­szünk minden évben valami meglepetéssel előrukkolni, az idén például már kétnapos volt a rendezvény. Harmincadikén kisállat-kiállítással, valamint operett- és musicalbemutatóval kezdődött a program. Jövőre is kétnaposra tervezzük a prog­ramsorozatot, és magyar kutya­fajták bemutatójával is szeret­nénk színesíteni a rendezvényt. Ha sikerül felvenni a kapcsolatot az agárszövetséggel, akkor agár­futtató versenyt is szerveznénk. Az idén azonban még „csak” tapsifülesek futottak a so- mogysárdi focipályán. Akadt, amelyik valóban úgy szedte a lábát, mint a nyúl, ám olyan is, amelyik inkább csak araszolt, vagy egyszerűen megmaka­csolta magát, s jottányit sem közeledett a célvonal felé. A nagy sikerre való tekintet­tel gazdái talán megkegyel­meztek Szilveszteri vacsorá­nak. Az e névre hallgató tapsi­füles nyerte ugyanis a tizen­négy év alatti futtatók kategó­riájában a 17. szilveszteri nyúl­vágtát. A focipályát szinte min­denféle ösztökélő eszköz nél­kül - igaz, némi ülepbizer- gálás segítségével - viharos gyorsasággal áttrappoló nyuszi maga mögött hagyta többek közt Pókembert, Réparágó ret­tenetest és Schumachert is. Belfegor csak néhány arasznyi­val maradt le Szilveszteri va­csora mögött, ám gazdája, Szappanos Anna édesapjának ördögszarvait látva és már- már a farkasordításra hajazó buzdítását hallva nem csoda, ha elképesztő gyorsasággal szedte tappancsait az amúgy zsúfolásig megtelt versenypá­lyán. A harmadik helyen holt­verseny alakult ki, Gelencsér Ákos Fekete Pákó és Hegedűs Márk Tapsi Hapsi nevű nyuszi­ja egyszerre vágtázott át a kép­zeletbeli célvonalon. Jankovics József Rakétája a felnőtt kategóriában futott a leggyorsabban a tizenhetedik somogysárdi nyúlvágtán. Má­sodik lett Csörsz Zsófi Misuja, a harmadik helyen pedig Gécsek Dávid és Dávid László Meztelen nyula végzett. A Leg­lustább nyúl címért Mocskos futott, akarom mondani ara­szolt úgy a táv alig feléig, ahol feladta a versenyt. A névnapját éppen 31-én ün­neplő nadalosi Horváth Szil­veszter egy Újévi visítással is gazdagabb lett a Nyúltrapp Nagydíjon. Egy ilyen nevű ma­lacot sikerült ugyanis elkapnia a sok-sok próbálkozó közül a disznófogó versenyen. Az ösz- szesen több mint félszáz, az or­szág minden részéből érkezett nyúlfuttató egyike sem ment haza üres kézzel Sárdról. Aki elég ügyes volt, és el tudta kap­ni, élő kakast, malacot is haza­vihetett hős tapsifülese mellé. ▲ Judit jóban van a sorsával steiner doktornő Tinédzserként nyomozó akart lenni Élete legjobb esztendején van túl Végh Judit, a Jó­ban Rosszban Steiner doktornője. Izgalmas szí­nészi kihívások vártak rá a sorozatban és a színpa­don, s a magánéletben is révbe ért. Tvr-hét- Mozgalmas évet hagy maga mögött. Teljesültek a céljai ?- Nem voltak konkrét terve­im, de ha lettek volna, akkor sem alakulhatott volna szeren­csésebben az életem. A mun­kámban egymást érték az örömteli események. Folyama­tosan dolgoztam a Jóban Rosszban sorozatban, mellette felléptem két színdarabban, amelyekben olyan kollégákkal játszhattam együtt, mint Koltai Róbert és Frajt Edit. A magánéletem szintén jó irány­ba tart. Boldog, harmonikus kapcsolatban élek. A párom­mal éppen közös szentendrei házvásárlásba fogtunk. Egy jó­tékonysági programnak kö­szönhetően tavaly eljuthattam Afrikába, és ezzel az utazással régi vágyam teljesült.- Győzte energiával?- A feladatok lendületet ad­tak, inspiráltak. Mindig örü­lök, ha számítanak rám, akár a munkámra, akár a segítségem­re.- Jut elég idő a családjára?- Néha több, néha kevesebb idővel sáfárkodhatom. Ám arra mindig odafigyelek, hogy a csa­ládom, a kedvesem ne marad­jon ki a mindennapjaimból. A szüleim Szegeden élnek, igyek­szem gyakran beszélni velük, és amikor csak tehetem, hazalá­togatok. Összetartó család a mi­énk, odafigyelünk egymásra. A páromban is olyan emberre lel­tem, akire társként mindenben számíthatok. Szeretem megbe­szélni vele a nap eseményeit. Sokat adok a véleményére, mert tisztán látja a lényeget. Döntési helyzetben mindig ka­pok tőle jó tanácsot.- Több karitatív megmozdu­lásban is jelentős szerepet vál­lal. Szívügyemnek tartom, hogy ha csak apró dolgokban is, segítségére legyek mások­nak. A sorozatbeli kolléganőim­mel a nők körében azért kam- pányolunk, hogy minél többen vegyenek részt szűrővizsgála­tokon. Decemberben pedig a legkisebbekre gondoltunk: Mikulás-csomagokat ké­szítettünk, és osztot­tunk szét gyermekott­honokban.- Mit kíván 2010-re?- Szeretnék továbbra is sok színészi feladatot kapni. Játszani a Jóban Rossz­ban sorozatban, ami most na­gyon felpörög, januártól dupla részekkel jelentkezik minden­nap. S ha lehetőség nyílna rá, örömmel elszegődnék valame­lyik kőszínházi társulathoz is. Hálás lennék a sorsnak, ha a szentendrei házat sikerülne megvásárolnunk. Szeretnék igazi otthont teremteni benne, ahol családalapításra is vállal­kozhatunk a kedvesemmel. Olyan nyugodt, szép életre vá­gyom, amilyen a szüléimé, akiknek a házassága példaérté­kű számomra.- Azt sem bánja már, hogy nem lett nyomozó?- Ó, az csupán tinédzserkori fellángolás volt. Amikor pálya- választás elé kerültem, egyér­telmű volt, hogy a színészettel szeretnék foglalkozni.

Next

/
Thumbnails
Contents