Somogyi Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
2009-12-24 / 301. szám
A parókiára előbb jön a Jézuska karácsony Kétezer esztendeje megmozdul ilyenkor valami a szívekben Hella Mátyásnak ez lesz az első igazi karácsonya. Lelkész szülei izgatottan várják, mit szól a karácsonyfához Más megpihen, ők karácsonykor vannak leginkább úton. Lelkipásztorok, akik családdal vagy egyedül, de nem magányosan ünnepelnek. Varga Andrea Hella Mátyásnak ez lesz az első igazi karácsonya. Tavaly ilyenkor még egészen kicsi baba volt, az ünnep nem sokat jelentett számára. Most aranyos totyogó, becserkészi az asztalon felejtett .szemüveget, aztán el- mélyülten rakosgat apjával a szőnyegen, mosolyog a fényképezőgépbe. Szülei izgatottan várják: vajon mit szól majd a karácsonyfához? A somogyi református egyházmegye fiatal lelkésze, Hella Ferenc az Őrségből jött Nagykanizsára három hónapja, így nemcsak a fia, hanem egész családjuk számára új ez a nagykanizsai karácsony. A lel- készi tennivalók viszont nem sok időt hagynak az ilyen gondolatokra. Advent harmadik hetében találkoztunk, televíziós stáb meg karácsonyi játszóház után, de ez csak parányi része annak, mennyi teendője van. Több a szolgálat s az ösz- szejövetel, a gyülekezet tagjainak lehetőségük van a lelki fel- töltődésre. Hella Ferenc egy példát említ: olyan ez, mint amikor imával indul a nap. Muszáj, hogy a reggel Istennel kezdődjék, őt hívjuk segítségül, mert ha nem így van, vagy sietős az ima, akkor az egész nap nincs a helyén. Advent a várakozás időszaka, ráhangol bennünket az ünnepre, amit az egész keresztyén világ vár. Mint ahogy a nagyobbik gyerek, a négy és fél éves Zsanna várta a Mikulást: énekelt, nem akart lefeküdni, beszaladt a vendégszobába, hogy körbekémlel- jen, hátha akkor toppan be a nagy szakállú az ajándékkal.- A karácsony az újrakezdés lehetősége, amikor levelek, emailek érkeznek, mindenkinek eszébe jut rég nem látott ismerőse - mondta a lelkész. Valami ott van a levegőben, de nem a manapság divatos marketing hozza elő, hiszen már kétezer év óta ilyenkor valami megmozdul a szívekben. Hella Ferenc azt is elárulta: lelkészként is hétköznapi emberként éli meg családjával a karácsonyt. Két egyetemista és egy középiskolás gyereke van a csurgói Szászfalvi lelkész házaspárnak. Szászfalvi Lászlóné elmondta: amíg kicsik voltak a gyerekek, bizony okozott némi lelkiismeret-furdalást számukra, hogy ez idő tájt voltak a leg- elfoglaltabbak, de vitték magukkal a csemetéket is. Az ünnepi menü immár huszonhárom év óta ugyanaz: rántott hal meg franciasaláta és szárnyassaláta (fejes saláta, párolt csirkemell, héjában főtt krumpli csíkokra vágva, öntettel). Utóbbi nagymestere a nagymama, a bejgli meg hagyományosan a zalaegerszegi nagynénitől származik. Amíg kicsi volt a három lurkó, már 23-án este feldíszítették a karácsonyfát, mondván: az angyalkák nem tudnak mindenhová 24-én menni. Az igazság persze az, hogy a másnapi szolgálat mellé az „angyalkák” nem tudták volna időben betuszkolni a karácsonyfa-díszítést.- Manapság sokan félnek a karácsonytól, mit fognak enni, mit tudnak venni, nem öröm, hanem nyomasztó három nap - mondta Szászfalviné. - Mások túlköltekeznek, s talán a titokzatosság is eltűnt, hogy csak a fa alatt lássa meg a gyerek az ajándékot. Pedig nem a terhet kéne látni, jaj, már megint karácsony, hanem azt: Jézus Krisztus megszületett, legyen öröm az emberek szívében.- Magányos? - kérdez vissza vidáman az iharosi plébános, Laczkó Angi Gyula, amikor azt firtatjuk: a katolikus pap nem érzi-e magányosnak magát az ünnepek idején.- A, dehogy vagyok magányos! - vágja rá aztán. - Akinek négy települése van, s mindhárom nap mindenhol mond szentmisét, az hogyan lenne magányos? Már az adventi időszak is tevékeny, hangversenyek, gyóntatás, szentmisék... Aki egyedül érzi magát, jöjjön hozzám a plébániára egy kis favágásra, hólapátolásra, kutyaetetésre... A plébánia karácsonyfáját a gyerekek már egy héttel korábban feldíszítették, az ünnepen meg családok hívják vendégségbe a papot, de ezúttal neki is lesznek látogatói: húga családja érkezik hozzá.- Van-e valami speciális étel, esetleg valami erdélyi, amit szeretne látni a karácsonyi asztalon? - kérdeztük az országhatáron túlról származó lelkipásztort. Késlekedés nélkül érkezik a válasz: töltött káposztát mindenképpen kér a húgától. GÁRDONYI GÉZA Fel nagy örömre! Fel nagy örömre! ma született, Aki után a föld epedett. Mária karján égi a fény, Isteni Kisded Szűznek ölén. Egyszerű pásztor, jöjj közelebb, Nézd csak örömmel Istenedet. Nem ragyogó fény közt nyugoszik, Bársonyos ágya nincs neki itt. Csak ez a szalma, koldusi hely, Rá meleget a marha lehel. Egyszerű pásztor, térdeden állj! Mert ez az égi s földi király. Glória zeng Betlehem mezején, Éjét elűzi mennyei fény; Angyali rendek hirdetik őt, Az egyedül szent Üdvözítőt. Egyszerű pásztor, arcra borulj, Lélekben éledj és megújulj! DSIDA JENŐ Itt van a szép karácsony (Zólyomi László) Itt van a szép, víg karácsony, Élünk dión, friss kalácson: mennyi finom csemege! Kicsi szíved remege? Karácsonyfa minden ága csillog-villog: csupa drága, szép mennyei üzenet: Kis fézuska született. ló gyermekek mind örülnek, kályha mellett körben ülnek, aranymese, áhitat minden szívet átitat. Pásztorjátszók be-bejönnek és kántálva ráköszönnek a családra. Fura nép, de énekük csudaszép. Tiszta öröm tüze átég a szemeken, a harangjáték szól, éjféli üzenet: Kis fézuska született! (1929) VAS ANDRAS TARCAJA Az étkészlet Pillanatok alatt csend lett, döbbenten néztük a cserepeket a földön, beterítették a konyhát, spenótfoltos lett még a fal is. Persze ez volt a cél, nagyanyám csendet, rendet és fegyelmet akart, illetve egészen pontosan, hogy legalább karácsonykor ne marjuk egymást a nővéremmel. Mert egy nyolcéves fiú és négy évvel idősebb nővére állandó háborúban áll, bármilyen jó testvérek is, a fizikai erő még a lány oldalán, de a cseperedő öcsben már jelentkeznek az önálló vélemény és akarat csírái. Ez a két világ ütközik a nap minden percében, szinte akaraüanul, a legjobb játék hevében is kirobbanhat a konfliktus, melynek csak a szülői hatalom vethet véget. Csakhogy szenteste délelőttjén ők éppen a fát díszítették otthon, s közben készült az ünnepi menü, azaz több szempontból is láb alatt lettünk volna. Bevált szokás szerint lepasszoltak tehát a nagyinak, aki éveken keresztül remekül elbírt velünk, csak hát módszerei korunk előrehaladtával sem változtak, így persze egyre hatástalanabbak lettek. A szép szó, a szülőkkel való fenyegetőzés, a fakanál felemlegetése - ebben a sorrendben... - ez időre már pillanatra sem akasztotta meg az aktuálisan kialakuló perpatvart, a Jézuskával visszaküldendő ajándékokkal pedig maximum a nyolcévest lehetett sakkban tartani, a nagyobbik már túl volt a nagy leleplezésen, tudta, honnan jönnek a legók, babák, könyvek, társasjátékok. És a matchboxok. Melyekből a Jézuskának irtóz- tató nagy készlete volt, előfordult, hogy tucatnyi versenyautó, darus kocsi, motorszállító, kab- rió került a fa alá, tovább növelve a világbajnoki mezőnyt. Melyet egy méregzöld Golf és egy királykék Spider alapozott meg valamikor 79 környékén, amikor fordítós versenypályát kotorhattam ki az ajándékhalomból. S ettől kezdve minden karácsonykor újabb és újabb járgányokkal bővült a mezőny, s születés- és névnap alkalmából, de még húsvétkor is lehetett összeszerelni a pályát, kipróbálandó a friss szerzeményeket A legizgalmasabbnak persze a csodamelegítőből előkerülök bizonyultak: bizonytalan időközönként apám sötétkék cseszkó mackóalsójának hátsó zsebe három ráfüjás után matchboxot „termett” - lehetett szimpla hétköznap vagy nyúlós-nyálkás téli este, évente négyszer-ötször fújhattam. Karácsonykor erre nem volt szükség, így a csillagszórók utolsó szikrájától számított hetedik percben az egyik szobában már állt is a versenypálya - a másikban a vacsora végét követően megkezdődött a karácsonyi gombfocitorna. Hogy amolyan ráhangolódásként a nagy téli szüneti kupára, ahol már a legjobb 128 közé kerülésért is selejteznie kellett a gyengébbeknek, az újoncok bajnokságával megkezdődjön az idény. A Petőfi utcai konyha kövén szétcsattanó, az éppen befejeződő ebéd végén mosaüanul is fegyelmezőeszközzé előlépő tányérok hangja, majd az azt követő csend azonban hirtelen messze űzte a világbajnoki hangulatot. Egy fél, háború előtti készlet hevert a földön, s ez éppen elég bizonyítéknak tűnt a későbbiekre is ellenünk, nem beszélve a parajfoltos falról. Kizártnak tartottam, hogy ilyen veszteséget nem közölnek azonnal a szülőkkel, ami, ugye, egyet jelent majd a Jézuska expressz értesítésével, s akkor... Síri hangulatban telt el a délután hátralévő része, próbáltuk engesztelni a nagyít, de felhúzott orral kitért minden közeledési kísérlet elől. Amikor megszólalt a telefon, szóüanul felöltöztetett bennünket, majd egyetlen hang nélkül hazasétáltunk. A gyertyagyújtásig nem került szóba a tányérügy, s már kezdtük elfelejteni a történteket, amikor vacsora közben nagyanyám egyszer csak megjegyezte anyámnak: képzelje el, eltört három a dédi porcelántányérjaiból. Megállt bennünk a vér a nővéremmel, anyám pedig a miként felől érdeklődött.- Mosogatás előtt kicsúszott a kezemből - válaszolta nagyi, majd csendesen hozzátette: - De mindegy, ne mérgelődjünk! Hiszen karácsony van... KARÁCSONY*
