Somogyi Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
2009-12-24 / 301. szám
20 KARÁCSONY SOMOGYI HÍRLAP - 2009. DECEMBER 24., CSÜTÖRTÖK A csillagfényben belátható végtelen galaxis-útikalauz A napkeleti bölcsek útjától a Tejúton át a fényszennyezett mindennapjainkig Fejlett csillagászat a kőkorszakban A kőkor tudománya ötezer éve nem merült ki a szakócával való szaladgálásban, mondja a csillagászati egyesület elnöke. Már az írországi Newgrange szakrális síremlékei - ötszáz évvel az egyiptomi piramisok, és ezer évvel az angliai Stone- henge előtt - fejlett asztronómiai tudásról adtak számot Téli napforduló idején a nap tizenhét percen át világítja be fényével a sírkamrát az érdeklődők ma tíz-tizenöt évet várnak, mire a látványt megtekinthetik. az asztronómia azóta is hat az emberiségre, segítségével történelmi események dátumai számíthatók ki. A magyar honfoglalás kezdetét a bizánci császár krónikásának köszönhetően tehetjük 895-re, mivel négy évvel korábban volt teljes nap- fogyatkozás: „délidőben a nap pal éjjelre változott”. (Legutóbb ez 1999-ben volt látható hazánkban, a következőt a ma élők többsége aligha láthatja: 2081-ben lesz.) A Korinthosz! háború idején, i. e. 394-ben különleges gyűrűs (88,64 százalékos) napfogyatkozás volt, a spártaiak győzelmét részint az hozta, hogy a thébai erők ijedtek meg jobban. Látóhatár a csillagos ég s ötezer fényév A naprendszer a Tejútrendszer sok milliárd bolygórendszerének egyikeként az Orion spirálkar nagyjából felénél helyezkedik el A Tejútrendszer százezer fényév széles, Földünk 26 ezer fényévre esik a centrumától. Egy átlagos földlakó Hubble-teleszkóp nélkül is ellát ötezer fényévnyire. Ki gondolta volna! MANAPSÁG HA A JUPITER a Hold „mellett” látható, sokan ragadnak telefont a különös látvány miatt, meséli Kolláth Zoltán. Nemrég egy vadász jelezte meglepetten, hogy pirkadatkor együtt látta a felkelő Napot és átellenben a teliholdat a városi gyerekek már szinte csak könyvből ismerhetik a Nagy Göncölt És ki gondolt volna arra, hogy az égboltra függesztve tekintetünket a „múltba révedhetünk”. a legtávolabbi szabad szemmel látható csillagokról ötezer éve indultak el galaktikus útjukra a fotonok, hogy éppen a retinánkra essenek a szemünkben elnyelt fény ötezer éves. A Nap ról nyolcperces fény érkezik, a Jupiterről félórás. A legtávolabbi Földről látható galaxis az Androméda-köd, 2,5 millió fényévnyire innen. A csillagos égbolt az emberiség sok kérdésére adott már választ, jóval többre nem. Olykor csak utat mutatott, fényes jelenséggel a názáreti Jézus jászolát világolva be. Közben a tudomány igyekszik fáklyát gyújtatni. Balassa Tamás „Amikor pedig megszületik vala Jézus a júdeai Betlehemben, He- ródes király idejében, ímé napkeletről bölcsek jövőnek Jeruzsálembe, ezt mondván: Hol van a zsidók királya, aki megszületett? Mert láttuk az Ő csillagát napkeleten, és azért jövénk, hogy tisztességet tegyünk néki...” (Mt 2,1-11) Az Újszövetség első könyvében, Máté evangéliumában fogalmaznak így a napkeleti bölcsek. A vélhetően mezopotámiai asztronómus papok a betlehemi csillagként ismert fényes égi jelenséget követték hosszú időn át Jeruzsálemig, majd onnan Betlehemig. A természettudományok a mai napig nem elégszenek meg a misztikus leírásokkal, és évszázadok óta igyekeznek megadni az egzakt magyarázatot a bölcsek bibliai történetére. (Lukács pásztorokról tesz említést, háromkirályokként csak a keresztény hagyomány tiszteli és nevesíti a bölcseket, akik örmény források szerint lehettek akár tizenketten is, és akikkel másutt perzsa mágusokként találkozhatunk.) Kolláth Zoltánt, a Magyar Csillagászati Egyesület elnökét évek óta foglalkoztatja az égi jelenségek és a történelmi események kapcsolata. A Bárdudvarnokon élő csillagász szerint a betlehemi csillagot magyarázó teóriák közül a bolygók együttállása a legvalószínűbb. A Jupiter és a Szaturnusz planéták mutathatták az utat a bölcseknek, akik agyagtáblák bizonysága szerint előre készültek a ritka eseményre, s tudták, mit, illetve kit keresnek. De miből is olvastak? A Szaturnusz a zsidó nép bolygójának számított, a Jupitert királyi bolygóként tisztelték. Egy éven belüli háromszori együttállásuk a Halak csillagképben 843 évente történik meg, i. e. 7-ben június 4-én, október 2-án és december 10-én volt megfigyelhető. A Halak az ókorban a születést jelképezte, a zsidók a Messiás csillagjegyeként tisztelték. Ez a csillagszótárban olvasni tudók számára nem jelenthetett mást, mint hogy a zsidóknak királya születik. A fenti elmélet lényegében Johannes Kepler német matematikus-csillagászhoz köthető, aki cáfolta az üstökösteóriát. (A betlehemi csillag korabeli ábráGáspár, Menyhért, Boldizsár. Vagyis a háromkirályok, akiket a Biblia se néven, se királyként nem említ. Jézus születésének hírét csillagokból olvasták zolásai egyharmadrészt csóvával ábrázolják a jelenséget, ez azonban Jeruzsálemből is látható lett volna, márpedig onnan nem észleltek különös jelet. I. e. 8-4 között, Jézus születésének vélhető idején nem jegyeztek föl üstököst, a Halley négy évvel korábban mutatta meg magát.) Kepler levezetése szerint ugyanakkor a bolygóegyüttállás látványos fényjelenséget, szupernóvát hozott létre, ami egyrészt nem lehetséges, másrészt az idő tájt új csillag keletkezését nem iktatták a korabeli gondos kínai feljegyzések. Az égbolt egyik legfényesebb csillaga, a Szíriusz is sokak fantáziáját megmozgatta, ám az nem felel meg az evangélium sorainak, miszerint a csillag megállt egy hely felett. Erre egyedül csak az égbolton mozdulatlanul ragyogó Sarkcsillag képes, ami viszont a délnek haladó napkeleti bölcsek háta mögött mutatta az északi irányt (A hurokmozgás miatt a csillagokhoz képest mozdul el lassabban a bolygó, hosz- szabb ideig azonos területen tartózkodik.) A teóriák között gyakori magyarázat, a meteor végképp alkalmatlan lett volna huzamos ideig utat mutatni a bölcseknek. Két évezredes az igény, hogy a természettudományok választ adjanak Jézus születésének misztériumára. Jogos persze a kérdés, hogy érdemes-e az emberiség egyik legfőbb Könyvét s benne egy múlhatatlanul működő titkot tudományosan megokolni. A hívek számára minden bizonnyal nem, de ettől a tudomány még teszi a dolgát. Kolláth Zoltán is leszögezi: teológiai kérdésekben a természet- tudomány nem illetékes, amint természettudományos kérdésekben a teológia sem. Két elválasztandó terület, amelyek olykor mégis egybeforrtak. A tudomány művelői gyakorta maguk a papok voltak; Lemaitre belga abbé és kozmológus 1927-ben értekezett az ősrobbanásról és a világegyetem tágulásáról. Lemaitre küzdött az ellen, hogy a Nagy Bumm-elmélet egyházi nézetek alapja legyen. Bosszantotta, amikor XII. Pius az elméletet a teológiával keverte, s rá is vette a pápát, hogy ez ne képezze pápai felszólalások tárgyát. „Amennyire én meg tudom ítélni, egy ilyen elmélet tökéletesen különválik bármely metafizikai vagy vallási kérdéstől.” Tanulságos e helyütt Jósé Gábriel Funés, a Szentszéki csillagvizsgáló igazgatójának vélekedése. A jezsuita atya szerint be kell gyógyítani az olyan sebeket, mint a Gaülei-ügy, és meg kell valósítani az együttműködést az egyházi és a tudományos közösség között. János evangéliumában mondja Jézus: „Atyám most is állandóan munkálkodik.” (5,17) Ez olyan üzenet - fogalmazott még bíborosként Joseph Ratzinger -, ami korunk nagy kísértésének leküzdéséhez vezet, annak a nézetnek a legyőzéséhez, hogy Isten az ősrobbanás után visszavonult a történelemből; Isten tevékenysége folytatódik... Erre szükségünk is lehet. A Big Bang óta ugyanis az évmilliárdjaink meg vannak számlálva. A Nap már csak ötmilliárd évig bírja „világgal”, s közben az univerzum tágulása gyorsabb a vártnál, s közeleg a zsugorodás, szaknyelven a „Nagy Reccs”. Az a legkevesebb, hogy tudomány és vallás - ha más szemmel is, de - együtt fürkészi a csillagokat a magyarázatokért. Kolláth Zoltán, a Magyar Csillagászati Egyesület bárdudvarnokl elnöke szerint a csillagos égbolt a tudósoknak és a teológusoknak Is csodálatos Zsebeitek keresztelték a 84995-ös kisbolygót A világ öt Csillagoségbolt-park- ja közül kettő európai, a skót Galloway és a Zselic. A fényszennyezés elleni küzdelmet népszerűsítő Zselic (ahonnan az éjszakai túrákon 3-4 ezer csillag látható) és a címre pályázó Hortobágy tiszteletére két kisbolygó kapta meg e földrajzi neveket SÁRNECZKY KRISZTIÁN csillagász 2006. december 26-án fedezte föl őket az MTA Csillagászati Kutatóintézetének Piszkés-tetői Obszervatóriumában, a keresztelő komoly engedélyeztetési eljárás után 2009 decemberére lett hivatalos. Bolygókat elnevezni vagy netán megvásárolni ugyanis az amerikai soha visz- sza nem térő ajánlatokkal szemben pénzért nem lehet a javaslatot a Nemzetközi Csillagászati Unió hagyta jóvá, így a 84995-ös sorszámú kisbolygó becsületes neve a galaxisban immár Zselic. E planéta a Mars és a Jupiter pályája közötti övezetben kering, a Földnél háromszor messzebb van a Naptól, és 5,33 év alatt kerüli meg azt.
