Somogyi Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-23 / 274. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2009. NOVEMBER 23., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 3 Az együttműködés hidjai a határon morvát - ivi agyar förüm A horvát és magyar köztársasági elnök találkozott Barcson (Folytatás az 1. oldalról) A horvát és a magyar köztársasá­gi elnök üdvözölte a Zöld Elnö­kök akciójában való közös részvé­telt, a Duna-Dráva összefolyásá­nál bejárta a Kovácsi-rétet Itt szü­letett a határokon átívelő, közös bioszféra-rezervátum gondolata. Az Országos Horvát Kisebbsé­gi Önkormányzat ülésén a ma­gyarországi horvátok hat saját fenntartású intézményének gaz­dálkodását értékelték. Szó esett a magyar televízió elnökének kije­lentéséről, miszerint ha elvonják tőlük a forrásokat, megszünteti a horvát nyelvű műsorokat. - Ez el­fogadhatatlan - szögezte le Hepp Mihály, az országos horvát önkor­mányzat elnöke. A Dráva Völgye Középisko­lában Dráva menti képek és mo­tívumok címmel horvát hagyo­mányőrző kiállítás és táncokkal, horvát dallamokkal fűszerezett műsor várta a vendégeket Feigli Ferenc, Barcs polgármes­tere kiemelte: az országban élő horvátok egységét, identitásának _ megőrzését jelenti ez a rendez- J vény. Az élet minden területén ki- % tűnő a szomszédi viszony a két J ország között a Dráva-híd felújítá- £ sa óta. «Jeki Gabriella Határtalan hagyományőrzők. Nagy sikert arattak a magyar és a horvát csoportok bemutatói a középiskolában Ízelítő a híres horvát mulatozásból A MAGYARORSZÁG! horvátok a Vajdaságtól egészen a szlovák határig az ország­határ mellett élnek, ezért az országos horvát napot évente mindig más-más megyében tartják. So­mogybán tíz horvát ki­sebbségi önkormányzat te­vékenykedik. A DRÁVA MENTI horvátság elismerése ez a rendez­vény - mondta Csende Jánosné, a fő szervező Barcsi Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke. - Hat­száz embert vártunk, akik szinte mindannyian elfo­gadták a meghívásunkat. Csak a színpadon száz előadó lépett fel, és vala­mennyi, a Dráva mentén létező horvát hagyomány- őrző együttes itt volt Barcs­ról, Lakácsáról, Felső- szentmártonból, Dráva- sztáráról, Tótújfaluból és Pécsről. az estét hajnalig tartó horvát bál zárta. Érdekegyeztető fórumok: össztűz a bércsatában gazdaság A munkavállalók legutóbb hetvenhatezer forintos ajánlattal álltak elő (Folytatás az 1. oldalról)- Egy-kétezer forinton hetek óta rágódnak a felek - mondta Pataky Péter, a Magyar Szakszer­vezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke lapunk hírpor­táljának, a SONUNE. bírnak. - Szá­munkra létfontosságú a megál­lapodás. Amennyiben mégsem születik megegyezés, nem lehet módosítani a kollektív szerződé­seket. S fennáll a veszélye annak, hogy a munkavállalók elesnek a béren kívüli juttatástól. Svajda elfogadhatónak tartja a hetvenhatezer forintos minimál­bért. Ezt a véleményt számos so­mogyi nagy cég vezetője is oszt­ja. Az összeget - az ismert ne­hézségek ellenére is - képesek kigazdálkodni.- Szerencsére minket közvet­lenül nem érint a tárgyalás, ná­lunk nincs minimálbéren foglal­koztatott dolgozó - mondta Dobi István, a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) helyi el­nöke. Hozzátette: az emelés első hallásra nem tűnik kiugróan soknak, de valamilyen szinten mégiscsak eredmény lenne. Alapvető gond, hogy hosszú ide­je megalázó béren alkalmazzák a dolgozók tömegét. A Kapós Volán Zrt.-nél a havi bruttó átlagkereset 176 ezer fo­rint. Ebben benne van a takarító­nő, a munkások és a vezérigazga­tó bére is. A KKSZ elnöke szerint ezzel a 24 Volán-társaság közül a középmezőnybe férkőztek be. A legjobban fizető vállalatoknál ha­vonta közel 190 ezer forint az át­lagkereset. A cégnél is az Orszá­gos Érdekegyeztető Tanács meg­állapodásához kötötték az eme­lést. Amennyiben belátható időn belül mégsem születne egyezség, akkor a volános dolgozók bére az infláció mértékének megfelelő­en s további egy százalékkal emelkedik jövőre. Révészné Kéri Anna, a vasas­szakszervezet kaposvári titkára úgy vélte: a legutóbbi minimál­bér-emelésre tett ajánlat elfogad­hatónak tűnik.- Nyilván mindegyik fél igyek­szik a lehető legjobb pozíciót el­érni - húzta alá. - Emlékezetes: a munkavállalók korábban még nyolcvanezer forintot kértek, a munkaadói oldal pedig nevetsé­ges ajánlattal állt elő. Reméljük, hogy a szakmunkás-minimálbér­ben is elmozdulás lesz. Révészné Kéri Anna egyetért azzal, hogy a lehető legnagyobb mértékben szükséges növelni a hazai fizetéseket. A szakszerve­zeti vezető elgondolkoztatónak tartja a fővárosi és a vidéki bérek különbségét. A somogyi átlagke­reset a hazai lista végén találha­tó. Ráadásul megyénkben nincs nagy konkurencia az ipari cé­geknél. Tehát az sem fordul elő, hogy az egyik vállalkozás „el- szipkázná” a másiktól a jól kép­zett munkaerőt.- Ezért gyakran még a maga­san képzett, nagy tapasztalatok­kal rendelkező munkások is rendkívül szerény bérért dolgoz­nak - fűzte hozzá. ■ Harsányi Miklós JEGYZET NAGY LÁSZLÓ Átkozott magyarbérenc PROKLETI MADÁRON! Átko­zott magyarbérenc! - üvöl- tötték Hajdú Andor és tár­sai képébe 1944 telén, mi­közben egy szál ruhában nekihajtották őket a határ­nak. A gyereknek egyetlen bűne volt: magyarnak és jó­módúnak született a határ túlsó oldalán. Nem volt egyedül a bűnével: Barcson 300, az országban több ezer család él, akiket a Trianon után elcsatolt területekről visszaűztek Magyarország­ra. Családok, testvérek sza­kadtak el, életek mentek tönkre végérvényesen. hajdú Andornak hatvan éve égeti az arcát az emlék. Hazája gondoskodott róla, hogy még fájóbb legyen. 1956-ban a magyar és a ju­goszláv állam elszámolási szerződést kötött, amely­ben a magyar fél lemondott a kitelepített magyarok vagyonáról, és vállalta a kártérítésüket. Ebből a kár­térítésből persze semmi sem lett. Az egykori gőz­malomörökös ma szolgálati lakásban, kisnyugdíjból tengeti napjait Barcson. Szorgalmasan levelez a mi­nisztériumokkal, ahol ter­mészetesen mindig elisme­rik: a magyar államnak al­kotmányos mulasztása van vele és a hozzá hasonlóak­kal szemben. sűrűn tűnnek fel mosta­nában a politikusok a déli határszélen. Legutóbb hor- vát-magyar kormányülést tartottak Barcson, most a köztársasági elnökök talál­koztak ugyanitt, hogy mind­annyiszor elégedetten hang­súlyozzák: magyar és hor­vát vállvetve igyekszik Eu­rópába. Ha már ilyen gyako­ri vendégek erre, akár elő is vehetnék a régi csontváza­kat a nagy, határ menti szekrényből. Milyen jó vol­na látni, ha egyszer végre nemcsak kifelé mutatnák az európaiságuk, hanem a saját házuk táján is. Koldulásra kényszerítette a társait a fiú Karácsonyi bevásárlás: ajándék helyett ételre jut keserű jóslat A kereskedők nem várnak semmi jót az ünnepek előtti forgalomtól sem Súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás miatt emelt vádat a ka­posvári ügyészség a kaposvári Zita Gyermekotthon egyik lakó­ja ellen. A vádlott arra kény­szerítette a társát, hogy koldul­jon, s a pénzt neki adja át. Erre a gyerek nem volt hajlandó, ezért a fiú megverte. A megszeppent gyerek több helyen próbált kéregetni, s az alkalmanként szerzett négy-öt­ezer forintot a társának adta. A fiatalkorú vádlott szintén verés­sel fenyegetve egy másik ott­honlakót is koldulásra kény- szerített. Ha nem tett eleget a követelésének, megverte. A vádlott szabadlábon várja a bírósági tárgyalást. ■ J. E. (Folytatás az 1. oldalról)- Négy-öt éve tapasztaljuk, hogy talán decemberben indul meg a komolyabb érdeklődés - mond­ta Kertész Rezső, a Kisosz megyei társelnöke. - A november nem ad okot optimizmusra. A keres­kedők szinte mindenütt azt mondták: a tavaly ilyenkorinál tizenöt-húsz százalékkal keve­sebb a forgalmuk. Nem tudni, hogy az emberek most kivárnak, és decemberre tartalékolnak, vagy az eddiginél is jóval keve­sebb pénzt tudnak az ünnepi vá­sárlásra szánni. Gyanítható, hogy az utóbbi igaz. A felmérések szerint egyvala­min nem spórolunk karácsony­kor: az ételeken. Várhatóan az élelmiszer-forgalom esik vissza a legkevésbé az előző évekhez képest. A fa alatt azonban in­kább hasznos dolgok lesznek. Csökkenő forgalom- A ruházati cikkeket keresik, amit így is, úgy is meg kellene venni - tette hozzá Kertész Re­zső. - Megjelentek újfajta aján­dékok is. Újra divatba jött a so­Édességre költünk A MAGYAR ÉDESSÉGGYÁRTÓK Szövetségének tájékoztatása szerint tavaly minden eddi­ginél több, mintegy 943 ton­nányi figurás szezonális édességet vásároltak a ma­gyarok karácsony előtt. Kö­zel 2,7 milliárd forintot köl­töttünk erre. A legnépsze­rűbb a csokimikulás volt. dórt cigaretta: papír, finom do­hány, és olcsóbb, mint a dobozos cigi. Aki a luxusdolgokat keresi, az a megyehatáron, sőt az ország­határon kívül vásárol. A nagyobb üzletekben, bevá­sárlóközpontokban is láthatóan átcsoportosították a kínálatot. Karácsonyra készülve arra szá­mítanak, hogy most másféle ter­mékeket keresnek az emberek, mint tavaly. Elkezdődtek az akci­ók, de azt mondják: a nagyobb leárazások még csak ezután jön­nek. A luxuscikkeknél nem szá­mítanak nagy keresletre. Viszont van, ahol új, olcsó árkategóriájú, de minőségibb ruházati kollek­cióval álltak elő. A legnagyobb árleszállítások a játékosztályo­kon vannak, nem véletlenül: gya­níthatóan a családok, ha a felnőt­teken igyekeznek is spórolni, a gyerekeknek biztosan szeretné­nek örömet szerezni. Egyelőre kétséges, hogy az iparcikkek, a háztartási elektronikai és a szó­rakoztató berendezések forgal­ma hogyan alakul. Az eladók azt mondják: nagyobb az érdeklődés az utóbbi hetekben. Feltehetően, ha amúgy is megérett a cserére a tévé, a hűtő- vagy mosógép, azt Ilyenkor veszik meg, amolyan „családi ajándékként”. De míg a korábbi években nagyon sokan ezt hitelből oldották meg, már nem biztos, hogy vállalni tudják az újabb törlesztőrészleteket. ■ Jakab Edit ■ Ön kinek a bérét emelné a legszívesebben ? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: S0NUNE.hu M/ A szavazás eredményét keddi számunkban közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents