Somogyi Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-23 / 274. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. NOVEMBER 23., HÉTFŐ Kadarkúti zarándoklat Mindszentyért emlékezet A mártír sorsú hercegprímásról még ma is méltatlanul keveset tudunk MEGYEI KÖRKÉP A Szent Gelllért Lovagrend vállalta a nemes feladatot: Mlndszenty életművének ápolását Mindszenty hercegprí­másra emlékeztek a hét végén Kadarkúton. A Szent Gellért Lovagrend meghívására Németor­szágból, Erdélyből, a Dél­vidékről és Olaszország­ból érkeztek zarándokok. Jakab Edit A História Domus szerint Mind­szenty kétszer is járt Kadarkú­ton. Először 1944 júniusában. Látogatásának öt napja alatt lé­gitámadás volt a környéken. Hullottak a bombák, a lakosság pincékbe, óvóhelyre menekült. Mindszenty rendíthetetlen nyu­galommal lapozgatta a História Domust, és nem ment le az óvó­helyre, bizonyítva hitének ere­jét. Néhány hónappal később, novemberben szintén eljött, ahogy ő mondta: erősíteni és vi­gasztalni a dél-somogyi papsá­got, mert ők kerülnek először a hadműveletek körzetébe. Munkácsy-Kovács László, a Szent Gellért Lovagrend nagy­mestere szerint ez a két történet jól jellemzi Mindszentyt, aki mindennél jobban szerette a ha­zát, Istent és az egyházat Ezért is rendezték a somogyi kisváros­ban a Mindszenty-emlékünnep­séget. A nagymester szerint Mindszenty határtalan hűségét és önfeláldozását mutatja az is, hogy tudta: ki kell állma az Andrássy út minden poklát. Harminckilenc napon át ütötték- verték napjában többször is. Ő viszont hitte: küldetése van. Nem belehalt a kínzásba, hanem tovább szenvedte a szenvedést. A rendezvényt a Mindszenty- év zárásaként szerette volna megszervezni a lovagrend, de Munkácsy-Kovács László el­mondta: nem lehet lezárni ezt a munkát, mert a feladat óriási. A mártír sorsú hercegprímás bol­doggá avatásáért mindent meg­tesznek. Véleüen, de sorsszerű, hogy a Szent Gellért Lovagrend vállalta ezt a feladatot. Mind­szenty emlékének ápolását a kezdetektől zászlajukra tűzték. De az csak most derült ki, hogy a hercegprímás is példaképének tartotta Szent Gellért püspököt. Egy Kádárt ostorozó beszédében hivatkozott is rá: ha Szent Gel­lért Aba Sámuelnek nyíltan sze- § mére vethette az ötven lázadó fő- J úr kivégzését, ő hogy ne emel- 1 hetné fel a szavát az ellen, hogy Kádár több százezer magzatot ölt meg az anyaméhben... Stark Tamás, a budapesti Ter­ror Háza Múzeum történésze úgy vélte: vannak a történelem­nek olyan nagy egyéniségei, ese­ményei, amelyek feledésre van­nak ítélve. Mindszentyről is na­gyon keveset tud a középnemze­dék és a fiatal korosztály. A mai napig kritikai megjegyzésekkel illetik, ami érthető olyan közeg­ben, ahol nem divat az áldozat­vállalás, ahol az értékek rela- tivizálódtak. Mindszentynek hihetetlen szenvedéseket kel­lett kiállnia. Talán a legnagyobb az volt, amikor az egyháza is félretette. De az idő őt igazolta. Pálos Miklós, az Antall-kor- mány volt államtitkára szer­vezte Mindszenty hamvainak hazahozatalát. Felidézte: élete legfelemelőbb élménye volt, amikor a mártír hercegprímás földi maradványait szállító au­tónak a határtól az utak men­tén tízezrek álltak sorfalat né­ma tisztelettel. A remény és a hit azonban nagyon gyorsan szertefoszlott...- Mivé lett ez a nemzet? - kérdezte Pálos Miklós. - Ha tudtam volna, hogy ez bekövet­kezik, nem vettem volna részt a politikában. Az egykori bű­nösök ma is takargatják a bű­neiket. De a számonkérésnek meg kell történnie. A mostani hatalom is igyekszik ezt elke­rülni, most azzal, hogy előre­hozott köztársaságielnök-vá- lasztást akar. Azért, mert az új köztársasági elnök eljárási és végrehajtási kegyelmet adhat. Vissza kell nyúlni az ősforrás­hoz, az alapokhoz, csak arra le­het építeni. Meg kell tanul­nunk a krisztusi erkölcs sze­rint élni, különben nincs kiút ennek az országnak. Szomorú, de ezer évvel az államalapítás után még mindig a létünk, a megmaradásunk a tét. Kopjafát állítottak az építőknek Nagybajomban Hírességek kínálták a hamburgert a kicsiknek Jótékonyság! akció A Rónáid házaknak gyűjtöttek a hazai McDonald’s éttermekben Hálaadásra és emlékezésre gyűltek össze szombaton a re­formátusok Nagybajomban. 1986 nyarán villámcsapás kö­vetkeztében leégett a régi temp­lom. Isten azonban tovább éltet­te a hit lángját a lelkekben. Húsz éve szentelték fel az új hajlékot a hívek komoly áldoza­tával. Az ünnepi istentisztele­ten nemcsak az évfordulóra, ha­nem az építőkre is emlékeztek. A templom bejáratánál kopjafát állítottak, melyet Fekete Lajos főgondnok készített. Fejér Ist­ván lelkész mintegy ötven em­lékplakettet osztott ki azoknak, akik az építkezés nagy munká­jában fáradoztak. Ez alkalom­mal fényképkiállítást is rendez­tek. ■ Gamos Adrienn Alaposan meglepődhettek a vendégek szombaton a kaposvá­ri McDonald's étteremben. Nem mindennapi, hogy bajnok ko­sárlabdázó vagy országgyűlési képviselő teszi eléjük a hambur­gert és a sült krumplit. Másfél évtizede hagyomány, hogy egy napra sztárok, híres­ségek állnak be a gyorsétter­mek pultjai mögé, hogy ado­mányokat gyűjtsenek a Rónáid McDonald Gyermeksegély Ala­pítvány, a budapesti és a mis­kolci Rónáid házak javára. Az alapítvány olyan családokon _ segít, ahol a súlyosan beteg J kisgyermeket hosszan és az % otthonától távol kezelik kór- - hazban. A Rónáid hazak azért £ épültek, hogy ez idő alatt a csa­Larry Welton (balról), Dejon Prejean, valamint Hendlein Roland is a pult mögé állt a hírességek napján ládoknak ingyenes szállást biztosítsanak. A „sztárok napja”, a McHappy Day is része annak a jótékonysági hétnek, melynek bevétele az alapítvány működé­sét támogatja. Szombaton a ka­posvári étteremben Heintz Ta­más országgyűlési képviselő, valamint a Kaposvári Kosárlab­da Klub játékosai, valamint az ügyvezető, Monok Tibor szol­gálták ki a vásárlókat. Különö­sen a sült krumplit ajánlották a vendégek figyelmébe, hisz an­nak árából 40 forint az alapít­ványt gyarapítja. Aki akart, fel is iratkozhatott a támogatók kö­zé: nevét egy kis szív alakú matricára felírva felragaszthat­ta az étterem üvegfalára. ■ J. E. 40 ÉVE ÍRTUK A nagyatádi pártbizottság megállapította, jelentős válto­zás következett be a honvé­delmi nevelés tartalmában és módszerében. De továbbra is fontos, hogy az iskolák pe­dagógusai előtt tisztázódja­nak a honvédelmi nevelés követelményei, feladatai, módszerei, s tudatosabb, tervszerűbb munkát végezze­nek. Főként, hogy az iskolás gyerekekben is megnőtt az ér­deklődés a honvédelmi mun­ka iránt így láthatóan gyü­mölcsöző kapcsolat alakult ki a fegyveres erők és a kü­lönböző társadalmi intézmé­nyek és szervezetek, valamint a termelő üzemek között utóbbinak látványosak a jelei. Aratáskor, szüretkor... A kötéséi kerbájt, a termékenység mágiája ünnep Kétszáztizenegy éve kezdődött a hagyomány, és nem szakadt meg azóta sem Kétszáztizenegy éve már annak, hogy a kötcsei férfiak rozma­ringágat és piros virágot tűznek a kalapjuk mellé, s a szokásos háromszor három kört megtéve így emlékeznek az evangélikus templomuk felszentelésére. A fa­lu legnagyobb ünnepe, a temp­lom felszentelését jelentő kirch- weih szóból eredő kerbájt az el­múlt több mint két évszázadban aligha változott. Kötcse apraja-nagyja ezúttal is zenére menetelt körbe-körbe, most is kiásták a tavalyi bort, majd a szokásos csoportképet is megejtették, ami az utókor­nak egykor tán ugyanolyan ér­dekes nézegetnivalójává válik, ahogy most nekünk az 1700-as Az évszakok változásának mágiáját megidézve emelték rozmaringos kalapjukat az urak évek legvégéről származó fotó. A kerbájt forgatókönyvének központi eleme, a fa körbejárá­sa az ősi germán termékenysé­gi mágiát jelképezi. A férfiak ezzel szimbolizálják az évsza­kok váltakozását, s a termé­kenységre utal a kalap mellé tű­zött örökzöld és a virág is. A kötcseiek hűek a hagyomá­nyaikhoz, ennek is köszönhető, hogy a templom elkészültének éve, azaz 1798 óta megszakítás nélkül minden évben megün- neplik a kerbájtot. Úgy tűnik, a falu öregjeinek nem kell attól tartaniuk, hogy kihal e szép ün­nep, hiszen szombaton már a legkisebbek is ott meneteltek a férfiak alkotta körben. ■ K. T.

Next

/
Thumbnails
Contents