Somogyi Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-12 / 214. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2009. SZEPTEMBER 12., SZOMBAT 3 MEGYEI KÖRKÉP Forráshiány a tűzhelyek körül nagyszám A pénzügyi válság ürömé a különleges somogyi asztali örömökben (Folytatás az 1. oldalról) A DDRIB-elnök szerint a telepü­lésekre egyre nagyobb terhet ró a szervezés, ami - minden rosszban van valami jó - a drá­ga budapesti celebek helyett a helyi hagyományőrzők jelenlé­tét erősítette. Ők azonban nem jelentenek országos vonzerőt.- Látni kell, a külföldieket ne­héz elcsábítani egy gasztronó­miai programra, de a belföldi turistát se könnyű, a fiatalok in­kább a nagy zenei fesztiválokat, az idősebbek a körutazásokat részesítik előnyben - mondta az elnök. - Fókuszálnunk kell a támogatásokat, fontosak a nívó­sak és a szezont hosszabbítok. Kövér István, az egyik legran­gosabb, kezdetektől ínycsiklan­dó asztali öröm, a királyi szaká­csok viadalát szervező Nagysza­kácsi polgármestere ötvenszá­zalékos látogató-visszaesést könyvelt el a nyáron. Ez talán a válsággal is magyarázható, de vigaszt aligha nyújt: csaknem kétmilliós veszteséggel zárt a szervező egyesület. A fesztivál­szövetségi tagként rálátással bí­ró településvezető szerint szá­mos szereplő hiénaként lesi a rendezvényeket, és könyörtele­nül elhappolja a maga bevételét. Ezzel sok kistelepülés nem fog bírni a továbbiakban.- Bármikor értékesíthetnénk a fesztivált, de azzal elszabadul­nának az árak - mondja Kövér István, aki a középmezőnybe tartozónak véli a nagyszakácsi árakat. - A balatoni ingyenes- program-dömping azonban nem kedvez nekünk. Ráadásul az időjárás se mindig; a Balaton-át- úszás többször is átkerült a mi hétvégénkre. A nagyszakácsi polgármester szerint ennyi rendezvényre - és csak az asztali örömökre gondol - nincs fizetőképes kereslet. A településeknek egyeztetniük kellene egymással. És országo­san is ki kellene emelni néhány támogatásra érdemes nagyren­dezvényt. A gadányi Kukoricás Ételek Fesztiválja a kisebbek közül va­ló, negyedszer rendezték. Ősz János polgármester a kis ered­ményekkel is elégedett. Sze­rény, de fontos lehetőség ez a falujuknak, ezért erőn felül is küzdenek a megmaradásáért. Idén egy látogató telekvásárló­ként tért vissza, hétvégi házat építene. Szerinte a programok­nak nem szabadna egymásra li­citálniuk. ■ Balassa Tamás Egy, csak egy régió A KILENC TURISZTIKAI RÉGIÓ kö­zül kizárólag a (Balaton nél­küli) Dél-Dunántúlon nőtt a külföldi vendégek és vendégéj­szakák száma az első fél év adatai alapján. Sárái Árpád DDRIB-elnök elmondta, az öt- százalékos növekedés hátteré­ben elsősorban a német (hét százalék) és a horvát (tizenkét százalék) turisták számának növekedése áll. Utóbbiak a ha­tár menti gyógy- és termálfür- _ dőket keresik egyebek között | Barcson és Szigetváron, de már a Pécs2010 program - reklámkampányának hatása 1 is érezhető. Zsíros kenyér. Ennyire talán még nem sanyarú a helyzet Somogybán. Sütifesztiválnak Rúzsa Sándor-osan LENKEY TIBOR, Som polgár- mestere egyike a három ve­zetőnek, aki az év elején a megyei turisztikai bizottság elutasító döntését kapta kéz­hez. A Sütifesztivál magára maradt, nem szerepelt a so­rozatban, a lógót sem hasz­nálhatta. A falu tavaly 200 ezer forintot kapott, idén - ahogy a polgármester fogal­maz - Rúzsa Sándor után szabadon: sömmit - Aki pa­naszkodik, álljon föl, itt szol­gálni kell, nem beszélni - mondja Lenkey Tibor, aki 19 éve áll a falu élén, három éve nyugdíjasként - Régi motoros vagyok a szakmá­ban: mindent meg lehet ol­dani. Nem vagyunk egy kirá- lyiszakács-verseny, se egy rétesfesztivál, hogy a nagy helyszíneket említsem, de azért összekalapoztunk há­romszázezer forintot. lenkey tibor állítja: folytat­ják. De azért a kérdés az kérdés: nincs-e mégis elszúr­va a szponzoráció, amikor azokat támogatják, akik maguktól is életképesek, jegyzi meg. - Ha nem egy­mást akarjuk legyőzni kiva­gyisággal és könyökléssel, hanem egymást segítjük, előbbre jutunk - összegez, és már készül a (mai) ne- mesdédi gyümölcsfesztivál­ra. Mert ezzel tartozik a fele­baráti településnek. Fesztivál, amely jó biznisz szervezőnek és házigazdának is: negyvenezer ember tolongott júliusban Zamárdiban NEMCSAK A SZERVEZŐKNEK, CLZ államnak és Zamárdinak is jö­vedelmező volt a júliusi Bala­ton Sound. Ez derül ki a szer­vező cég fesztiválmérlegéből, amely szerint a négynapos ze­nei rendezvény nekik 200 mil­lió forintot hozott a konyhára. Egy tavalyi felmérés azonban azt mutatja: az állam a tömeg vonzó fesztiválok szervezőinél is jobban jár, hiszen a számí­tások szerint az összes feszti­válra költött pénz negyed-ötöd része a költségvetést gazdagít­ja adóbevétel formájában. A BALATON SOUND látogatói összesen mintegy másfél milli­árd forintot költöttek a négyna­pos rendezvény ideje alatt. Egy tanácsadó cég kalkulációja szerint a rendezvény 816 millió forinttal járul hozzá a GDP nö vekedéséhez, és 340 millió fo­rint adóbevételt hoz. Többek között jövedéki adó formájá­ban az elfogyasztatott 150 ezer liter sörnek, a legurított rövid­italokból és koktélokból szár­mazó bevételnek s a fesztivá­lon elszívott 450 ezer szál ciga­rettának köszönhetően. ezzel párhuzamosan az ide­genforgalmi adóbevételeket te­kintve Zamárdi sem járt rosz- szul a Balaton Sounddal, sőt a környező települések sem. Nem is csoda, hogy a legutób­bi hétvégén megtartott zamár­di vízi hálaadás alkalmával nemcsak azt köszönték meg a helyiek, hogy a Balaton nem szedett halálos áldozatot a partszakaszon, hanem a jó szezonért is hálát adtak. AZT CSÁKOVICS gyula polgár- mester is osztja, hogy a rendez­vény nélkül sokkal rosszabbak lennének a zamárdi nyarak. - Idén csak a fesztivál területén kempingező vendégek által be­fizetett idegenforgalmi adó hatmillió forinttal haladta meg a tavalyi értéket. A ren­dezvény másik pozitív hatása, hogy ilyenkor azokat az ala­csonyabb minőségű szálláso­kat is ki lehet adni, ahonnan egyébként nem származna ide­genforgalmi adóbevétel - ma­gyarázta Csákovics Gyula, aki a teljes szezonra nézve mint­egy hatvanmillió forint idegen- forgalmi adóbevétellel számol. A kúrtaxa megrövidítése kap­csán megegyezte: a Balaton Sound jó példa, hogy a 2700 lelkes városban nyáron egy­szerre 40 ezer ember is tolong­hat, a tömeg pedig amortizálja a közterületeket, amelyeket az­tán karban kell tartani. Egye­bek mellett ezért sem szabadna felére csökkenteni az idegenfor­galmi adó után járó állami tá­mogatást. - Az elvonás akkora kiesést okozna a településnek, amit a Balaton Soundból szár­mazó szép bevétel sem tudna pótolni KOLUMBÁN TÜNDE JEGYZET Dicsőséges emlékezet A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK mi­napi berlini látogatásakor - ahol a húsz évvel ezelőtti határnyitásra emlékeztek a németek - elmondott beszé­dében felidézte két évtízed­del ezelőtti emlékeit. Ült csillebérci lakásában, s néz­te a televíziót, amelyben Horn Gyula épp bejelentette az osztrák-magyar határ megnyitását. Örömében ta­lán az akkori külügyminisz­ter hátát is meglapogatta volna. Ehelyett hallgatta a szomszédos úttörőtáborban elszállásolt NDK-s turisták örömujjongását. Majd meg­hatódott a keletnémeteket a szabad világba szállító Ika­rusok látványától, amint konvojba szerveződve kifor­dulnak a táborkapun. SÓLYOM LÁSZLÓ TEHÁT Ült otthon, és örült. Nincs ezzel semmi baj, nem volt „helyzetben” még vagy tíz­millió honfitársával egye­temben. Nem úgy Horn Gyula, aki épp történelmet csinált. Ő nem ült otthon, s lehet, hogy nem is örült annyira, mert - talán kissé reszketve - épp Moszkvára figyelt. (Kellett neki kollabo- ránsnak lenni!) van annak azért valami diszkrét bája, hogy elnö­künk, aki most jó érzéssel fogadja a németek elismeré­sét a húsz évvel ezelőtti ha­tárnyitásért, magát a határ­nyitót - nevezetesen Horn Gyulát - érdemtelennek tartotta a legmagasabb álla­mi kitüntetésre. csak mellesleg jegyzem meg, a Progresszív Intézet felmérést készít, többek kö­zött azt tudakolva: a hazai közvélemény kit tart az el­múlt húsz esztendő politi­kai folyamatait leginkább befolyásoló személyiség­nek. Az első helyen Orbán Viktor, a másodikon Horn Gyula áll, ami annyit je­lent, hogy a történelmet és az emberi emlékezetet nem lehet átírni. Jóvátétel ma is létezik: pincemeszelés, növényöntözés tolvajok Előfordult olyan eset, amikor a sértett megelégedett azzal, hogy bocsánatot kért az elkövető (Folytatás az 1. oldalról) 2007-ben csaknem tizennégy­ezer bűncselekmény történt So­mogybán, ennek háromnegyede vagyon elleni; 5567 lopás történt, ebből 773 gépkocsifeltörés, gép­kocsiból történő lopás. Abban az évben mintegy 2300 betöréses lo­pást jelentettek. Tavaly valame­lyest csökkent, 13 300-ra a me­gyében elkövetett bűncselekmé­nyek száma, kevesebb lett mint­egy ezerrel a vagyon elleni bűn- cselekmény is. A lopások száma több mint 20 százalékkal csök­kent, 4815 volt. Betöréses lopást 2144-et jelentettek. Az idei év első nyolc hónapjá­ban 7344 bűncselekmény tör­tént Somogybán, ebből csaknem ötezer a vagyon elleni. 299 eset­ben történt gépkocsiból lopás, és valamivel több, mint ezer ügy­ben indítottak nyomozást betöré­ses lopás miatt. A közvetítői eljárás (más néven a mediáció) intézménye már 2007. január 1-je óta büntető­ügyekben is elérhető. A felek ön­kéntes hozzájárulásával az ügy­ben eljáró ügyész, illetve bíró ren­delheti el. Megyénkben a So­mogy Megyei Igazságügyi Hiva­tal erre speciálisan kiképzett szakemberei végezhetnek bünte­tőügyekben alkalmazható közve­títői tevékenységet. Somogybán 2007-től 257 gyanúsított bünte­tőügye nyomán indult közvetítői Gazdavédelem. Be tudják-e hajtani a kártérítést a tolvajoktól? eljárás. Megállapodás 210 eset­ben született a cselekmény sér­tettje és terheltje között. A bocsá­natkérés vagy a bűncselekmény elkövetésének megbánására uta­ló sajnálat kifejezése minden megállapodásnak részét képezte. Az esetek többségében anyagi jel­legű jóvátételben egyeztek meg a felek, 2007-ben és tavaly közel 33 millió forint értékben. Egyéb jóvátételben is megál­lapodtak: a megrongált növé­nyek öntözésében, kerékpárvá­sárlásban, a szőlőspince kime­szelésében. Előfordultak olyan esetek, amikor a sértett a bocsá­natkérésen túl mást nem kért az elkövetőtől. Barcson idén szeptember 10­éig közel 170, az önkormányzat hatáskörébe tartozó szabálysér­tést regisztráltak. Ebből az ismert elkövető 160, az ismeretlen 10 személy. Laklia Cecília, az önkor­mányzat vezető tanácsosa el­mondta: csupán három esetben sikerült ebben az évben adók módjára behajtani a köztartozást, az esetek nagy részében az elkö­vetők közmunkával dolgozzák le a bírságot, és csak elvétve fordul elő befizetés. Az esetek között akad bicikli-, talicska- és kapalo­pás, de gyakori a szándékos ron­gálás és magánlaksértés is. Az üzletekben is gyakoriak a tolvaj szarkák. Az egyik barcsi áruházban a lopások miatt szin­te minden hónapban számolni kell pár százalékos hiánnyal. A tolvajok tetten érése, elfogása rit­ka, mindössze egy-két ember ha­vonta. Ugyanez a tendencia a mű­szaki boltoknál - az üzletek kiépí­tett kamerarendszere miatt - ha­vi három-négy tolvajt jelent, akik általában szaniteres, vízvezeté­kes vagy kisebb elektronikai ter­mékeket próbálnak elrejteni a táskáikban, ruháik alatt. Erdelecz József biztonsági őr hangsúlyoz­ta: a tettesek visszaélnek azzal, hogy húszezer forint alatt nem bünteti őket a rendőrség. Szerin­te ma már nem csupán megélhe­tési bűnözésről beszélhetünk, hi­szen a fiatalkorúaktól kezdve az idősekig akadtak már nála horog­ra tolvajok. ■ J. E., J. G., V. A.

Next

/
Thumbnails
Contents