Somogyi Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-11 / 187. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2009. AUGUSZTUS 11., KEDD 3 MEGYEI KÖRKÉP A kukoricacímerezés az idei sláger idénymunka A gyümölcsszedés most kimaradt, mert alig fizetnek érte A kukoricacímerezés lett a legnépszerűbb idény­munka Somogybán. A gyümölcsszedés már nem érte meg a diákokat köz­vetítő szövetkezetnek. Jeki G., Meiszterics E. Csökkent a dél-dunántúli régió­ban a regisztrált álláskeresők száma. Mindez a szezonális munkáknak, a diákmunkák­nak, a közfoglalkoztatásoknak és a balatoni munkák beindulá­sának köszönhető. Az idény­munkák évszakhoz, az év vala­mely időszakához vagy időpont­jához kötődnek, így a nyár meg­élhetést is hozott számos somo­gyinak. A barcsi Munkaügyi Központ Állás Info Pont irodájá­ban már áprilisban elkezdtek érdeklődni az emberek. A ta-. pasztalat azt mutatja: a legtöb­ben nem szívesen vállalták vol­na az utazást, inkább helyben kerestek álláslehetőséget.- A Barcsi kistérség legnép­szerűbb nyári munkája a Vízvá­ri Mezőgazdasági Zrt. címere- zési felhívása volt. Ide a megye számos pontjáról érkeztek diá­kok, felnőttek egyaránt, alkalmi munkavállalói könyvükkel - mondta Hajdú Virág ügyintéző.- Ide összesen hetven munkást kerestek, és a cég már saját lis­tával is rendelkezett, amelyen a korábbi évek dolgozói és az ér­deklődők is szerepeltek. Az Állás Info Pontnál tízből nyolc esetben tudnak munkát ajánlani. Idén májusban az is­kolai szünet közeledtével egyre több diák kereste fel az irodát, akik a negyvenkét ügyfél több mint harmadát jelentették. Egy hónappal később már ötven­négy diák volt az érdeklődők között, a legtöbben a mezőgaz­dasági munkákat, illetve a kü­lönböző árufeltöltési-leltározá- si munkákat preferálták. Mind­két hónapban nagy volt a ke­reslet a balatoni állásajánlatok iránt, amelyeket az iroda mun­katársai régiós szinten gyűjtöt­tek össze. A munkaerőpiac telí­tődése miatt a július már visz-' szaesést hozott. Az állások kö­zül a segéd- és a betanított mun­kák iránt volt a legnagyobb ér­deklődés.- A helyi állásajánlatok kis száma miatt sokan választanak Szórólaposztó a kaposvári főtéren. Diákok százait foglalkoztatják ezen a nyáron is a cégek, mert hiszen a fiataloknak is jól jön a zsebpénz... munkahelyet nagyobb városok­ban, például Budapesten, Győr­ben vagy Sopronban - hangsú­lyozta Vucseta Balázs, a Dél-du­nántúli Regionális Munkaügyi Központ barcsi kirendelt­ségvezetője,'.- A közelben Ka­posváron és Pécsen tudtunk még árufeltöltő, pénztárosi munkákat ajánlani. A Balaton- parton pedig elsősorban kézilá­nyokat, kisegítőket vagy recep­ciósokat keresnek. A munkaügyi központ ka­posvári kirendeltségén ezzel szemben azt tapasztalták, hogy alig volt igény a mezőgaz­dasági idénymunkákra. Bár az álláskeresők száma valóban csökkent az elmúlt időszakban, ezt nem a szezonális munkák­nak tulajdonítják a szakembe­rek. Értesülésünk szerint a térségből címerezésre nem ér­Sokan külföldre tartanának még úgy is, hogy nem beszélnek nyelveket A KÜLFÖLDI MUNKÁT illetően Ausztria és Németország ve­zeti a rangsort, viszont sok esetben hiányzik a nyelvtu­dás a kívánt állás megszer­zéséhez. A legtöbben segéd­munkásnak, szakácsnak, ki­segítőnek jelentkeznének ide. AZ ÁLLÁS INFO PONT IRODÁJA jelenleg három ilyen munka- er&toborzást hirdet. Az állá­sok pályázati feltételei között a magyar állampolgárság, a tizennyolc-negyven év közöt­ti életkor, a szakképesítés vagy legalább kétéves szak­mai gyakorlat, a büntetlen előélet, valamint a német nyelvtudás szerepel. Hová menjünk dolgozni? Akad, aki így választ munkahelyet? kezett pályázat, ezzel szemben a diákok szép számban vállal­tak munkát. Tóth Gábortól, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet kaposvári képviseletvezetőjétől megtud­tuk: volt olyan cég, amelyik háromszázhat diákot foglal­koztatott, de akad olyan is, ahol háromszázötven diák for­dult meg a nyáron, míg egy osztopáni vállalatnál százhet­ven tanulót tudtak fogadni. A nyár elején a gazdasági válság miatt ugyan több, korábban di­ákokat foglalkoztató cég nem tudott munkát adni a fiatalok­nak, de ez a tendencia a nyár végére javulni látszik. A Fürge Diák Iskolaszövetke­zettől hétszáz diák kapott fize­tést a napokban, közülük ötszá­zan címerezésért. A gyümölcs­szedést ugyanis idén már nem vállalta a szövetkezet, mivel olyan keveset fizettek volna ér­te, hogy nem érte volna meg. Tóth Gábor képviseletvezető azt mondta: a válság ellenére mérsékelten ugyan, de sikerült növelni a tavalyi árbevételt az is­kolaszövetkezetnél. A munkánál jobb a tanulás HA A gyerek a nyári iskolai szünetben dolgozik, nem­csak pénzt, hanem fontos tapasztalatokat is szerez. Például megtudja, hogy ál­talában egy MP3 lejátszó­ért egy, egy farmernadrá­gért négy, egy hétvégi ki­rándulásért pedig tizenöt napot kell dolgozni. Ez más, mint a nagypapától kapott zsebpénzt költeni. ÉN KOMOLYAN GONDOLOM, hogy a munka nemesít. Ezért örültem, hogy Bálint fiam egy kaposvári pékség­ben, míg Dani egy siófoki kempingben húzott-húz le egy hónapot. Azt tapaszta­lom, egy kicsit másként gondolkodtak a világról, amikor először beléptek a munkahelyre, mint most. Szerintem így van ezzel a többi Somogy megyei diák is, akiknek túlnyomó része kukoricát címerezett. Na, az sem lehet csupa vidám­ság; 35 Celsius-fokos mele­get ont a nap, a kukorica viszketésre ingerlő virág­pora meg folyamatosan hull a nyakukba... A DIÁKOK NYARANTA egyre nagyobb számban vállal­nak munkát Ezzel segíte­nek a családjuknak; meg­keresik a szórakozásukra, a vágyott ruhára, az egyete­misták az albérletre valót. A többi felnőtt viszont azt gondolhatja: a diákok elő­lük veszik el a pénzt. MIÉRT JŐ a diákmeló a munkaadóknak? Mert bár sok feladat elvégzését nem lehet, nem szabad a diá­kokra bízni, ők beérik ke­vesebb bérrel, azzal, hogy csak egy nappal korábban szólnak rájuk, hogy munka van, s nem úgy önérzete­sek, mint a felnőttek. ABBÓL IS PROFITÁLHATNAK egyébként a diákok, hogy valamelyest megismerik a felnőttek világát. S rá­jönnek: bár dolgozni érde­mes, de tanulni mégis­csak jobb... Százezer méter csatorna uniós pénzből a Rinyánál TABACO: 14-16-17 évesek, te jó ég, ezek még gyerekek, hova lukad így ki az ország, az óvodában meg lehet már szerezni a jogosítványt??? HÓCIPŐ: Igenis, nézze végig a fotó­kat minden szülő, aki a gyerekének adja az autót, és minden fiatal, aki beül az autóba! Talán lesz valami eredménye. ÖVES: Annyival egyetértek, hogy un­dorító média, csak akkor minek nézzük? Én is egyetértek, hogy 20 éves kor alatt nem adnék jogsit a kezükbe, és valahol talán én is megmutogatnám egyes súlyos bal­eset képeit a gyorshajtóknak és a fi­ataloknak is, hogyha így hajtanak és vagánykodnak a pár hónapos papírjukkal, akkor annak akár sú­lyos következményei lehetnek. Részvétem egyébként! HAHAJŐ: Ott a probléma, hogy apu­ci meg anyuci megveszi a drága jó kisgyereknek a nagy teljesítményű kocsikat, csak a vezetéshez szüksé­ges észt nem tudják megvenni. Meg 20-30 órai vezetés után úgy van­nak: ők aztán már mindent tudnak a vezetésről. Sajnos viszont mindig az ártatlan húzza rövidebbet. Min­den új vezetni tanulónak sokkoló képekkel indítanám a tanfolyamot, kellő elrettentés végett. Ha még it­tak is, akkor a szórakozóhelyet, ahol kiszolgálták őket, bezáratnám. ???: Elő kellene terjeszteni a parla­mentben, hogy „20 év alatt" sem­miképpen semmilyen jogosítványt és járművet nem kellene adni GYE­REKEK KEZÉBE!!!!!! GONOSZ MACI: „Az anyagi kárt 200 ezer forintra becsülik.” Ezt hogy si­került? Csak az autó nagyobb érté­kű, az épületkár és a katasztrófael­hárítási költség meg szintén több... BGABI: Én a hullát mutattam volna meg, hátha pár tizenévesnek el­menne a kedve a vezetéstől. A szü­lőnek nincs esze, hogy ilyen fiatalok­nak a kezébe ad egy tranzitot. Nem tranzitot, semmilyen autót nem kel­lene adni 20 év alatt semmiképpen. FORGATÓ: Sajnos ezen korosztály felelősségérzete alatta marad az autó teljesítményének. A roncsokat látva „kipróbálták, hogy mit tud a gép”.... De sajnos az életben nincs „game over és újraindítás” Száztizenkétmillió forinthoz ju- r tott Nagyatád és a környező nyolc település a közös szenny­vízhálózat-építés előkészítő munkáira. A szerződést már alá­írta Ormai István, a gesztor Nagyatád polgármestere. Ez a pénz és a szerződés egyúttal azt is jelenti, hogy zöld utat kapott az Európai Uniótól a Rinya men­tiek csatornázási programja, amelynek költsége megközelíti majd az ötmilliárd forintot. Ki­lenc település hozta létre a nagy­atádi regionális szennyvíztársu­lást - mondta Ormai István. - A megnyíló ágazati operatív prog­ramra adtuk be a pályázatunkat, s idén megszületett a döntés a pályázatunk támogatásáról. Százkilencezer méter szenny­vízhálózat és huszonnyolc át­emelő épül a Rinya mentén, s a program a nagyatádi szenny­víztelep korszerűsítését is tar­talmazza. Az új technológiának és a zárt szennyvízmedencék­nek köszönhetően végre meg­szűnik majd az a bűz, amely időről időre gondot okoz a város egyes részein. Nagyatád továb­bi előnye a beruházásból, hogy a kivadári városrészben is ki­épülhet a szennyvízhálózat. A polgármester elmondta: 2010 az előkészítés éve, és 2011-ben kezdődik el a csator­názás a térségben. Ennek idő­tartama másfél év lesz. ■ Nagy László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents