Somogyi Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-22 / 170. szám

13 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. JÚLIUS 22., SZERDA Csípő nem marad szárazon az emeleten salsa Lázban ég Siófok, mert a kubai tánctól latin szeretővé válhat mindenki a parketten Késő este, az oktatás után százak salsáznak az emeleten. A hangulatot időközönként a klub tanárai forrósítják fel vérpezsdítő bemutatóikkal Hegyi Károly két évvel ezelőtt szeretett bele a kubai salsába Nem árt partnerrel érkezni, de ismerkedni nagyon könnyű tánc közben Május óta megváltozott va­lami Siófok éjszakai életé­ben, kinyitott az első olyan szórakozóhely, ahol nem kell üvöltő zene mellett annyi alkoholt vedelni, hogy elviselhetőnek érez­zük a nyomasztó bulizási kényszert. Táncolni vi­szont nem árt. Sonline.hu-Parti blog Csak jót hallottunk a helyről. Elő­ször csak annyit: rengeteg szép nőt látni izgalmas helyzetekben, aztán, hogy a szórakozás múlan­dó óráiban meg lehet tanulni sal- sázni, és közben frenetikus a hangulat. Nem hagyhattuk ki, megnéztük, müyen a latin szere­tők élete Siófokon. A hajóállomástól nem mesz- sze, gyakorlatilag a kikötő első épületének emeletén nyílt meg Siófok első salsaklubja május­ban. A Cubanita Latín Dance Club azóta számos barátot és lel­kes táncost szerzett magának. Este fél kilenc körül értünk oda, amikor egy középhaladó csoport oktatása zajlott éppen a kellemesen nyitott és megfelelő­en titokzatos helyiség közepén. Mint kiderült, ebben az időpont­ban minden szombaton tovább­fejleszthetik magukat a hirtelen salsaszerelembe esett táncosok. Mire körülnézhettünk, és elcso­dálkozva hagytunk fel a táncóra követésével, mert a második mondatnál elvesztettük a lépé­sek fonalát, a csoport már más­fél órája gyakorolta az új figurá­kat. A klub szíve és lelke Hegyi Károly, akit a csoportos oktatás munkájában Illyés Krisztina se­gít. Két évvel ezelőtt tanulták meg az első salsalépéseket Bu­dapesten, majd hosszú ingázá- sos tanulás után döntöttek úgy: meghonosítják Siófokon is a vérforralás latin mesterségét. - Egy nyílt, mindenki számára el­érhető klubot akartam létrehoz­ni, ahol nem a fogyasztásról és a pénzről szól minden, hanem a táncról és a valódi szórakozás­ról - kezdte el a Cubanita törté­netét Hegyi Károly. - Nagyon nagy igény van szerintem az emberekben, hogy olyan helyen találkozzanak, ismerkedjenek és táncoljanak egyszerre, ahol egyáltalán nincs szükségük ar­ra, hogy teljesen kiüssék magu­kat. Egyfajta modern táncház­hoz tudnám hasonlítani, ahol például a kubai csoportos sal- sánál már megismerik egy­mást, mert mindenki minden­kivel táncol, aztán később már a kapcsolatteremtés könnyed­sége, játékossága miatt sokkal közvetlenebbek egymással, mint egy átlagos szórakozóhe­lyen - emelte ki a hely szelle­mének városszerte már elhíre- sült varázsát. - Az is külön jó, hogy akik eljönnek, egyből lát­ják: nem a pénzről, a szezonális meggazdagodásról van szó ­tette hozzá, majd elmondta, azt szeretné, hogy azok, akik most már törzstagnak számítanak, télen többen legyenek, mert egész évben nyitva szeretné tar­tani a forró hangulatú, ritmus­ból kovácsolt klubot. La Família - jön a kiabálás, legalábbis mi ennek hallottuk a folyton hullámzó, állandóan te­kergő dallamfüzérekben. A fi­gyelmeztetés a váltást jelentette, amikor a pároknak a frissen megtanult figurára kellett áttér­niük egy következő partnerrel a sorban. A táncosok húsz perc alatt oktatói vezénylettel leg­alább három új lépést és variáci­ót sajátítottak el, amihez a zené­ért felelős vidám DJ, T-bee szol­gáltatta az állandóan vidám ala­pot. A Cubanitában szinte min­dig táncra kész Illyés Krisztina, akit barátnője fertőzött meg a salsalázzal. - Nagyon sokáig mondogatta nekem, hogy ki kell próbálnom, míg jó két évvel ez­előtt elmentem egy budapesti klubba, ahová rendszeresen el­jártunk. De a siófoki tábor után, éreztem, muszáj valamit ten­nünk azért, hogy itt helyben is rendszeresen, kulturált körül­mények között salsázhassanak az emberek - tette párhuzamos­sá a történet kezdő szálait Krisz­tina. A klubba egyébként elő­ször - hozzánk hasonlóan - csak becsöppeni nehéz, utána a többség ott marad - kezdett me­sélni az esték hangulati ingado­zásáról. - Ülve figyelnek, aztán, ha elég bátrak hozzá, akkor megpróbálják ők is - tette hoz­zá, majd elmondta, hogy sze­rinte természetes az elején egy kis félsz, de szerencsére a zene és a jó oktatók mindenen átse­gítik az embert.- Persze mindez nem lenne, ha nem lennének a lelkes, türel­mes támogatóim: Kárpáti And­rás és Rodek Zsolt, a Salsa Diabolica tánciskola két vezető­je, valamint a tánctanárok, akik Budapesten bizonyítanak év közben - tette hozzá a szakmai segítségről Hegyi Károly. A Cubanitában oktatott kubai salsa komoly fizikai igénybevé­telt kíván a táncosoktól. Ennek következtében nem lehet „fél- lábról” venni a lépések tudói szerint egyébként könnyű, sze­rintünk meglehetősen bonyolult lépéseket A csoportok egyfajta bemelegítéssel kerülnek ritmus­ba, és később jön csak az igazi lendület Akik először tévednek a klubba, azoknak létszámtól függően ingyen oktatják az ala­pokat. Ha valakit megragad és magával forgat a salsa - ennek igen nagy az esélye -, akkor klasszikus tánciskolaként is mű­ködik a Cubanita. Este lelenctől pedig a táncteret birtokba vehe­tik a ritmus fanatikusai, és akkor sem zárkózik el senki, ha egy-két lépésben még segíteni kell. Csípő a csípőhöz, tenyér az archoz, a test minden része ap­ró mozdulatokban idomul a má­sik reakcióihoz, a salsa több mint izgalmas. - Az alaplépés négy-ötféle mindössze - pró­bálta elhitetni velünk az egy­szerűséget Erős Kati, a Salsa Diabolica tánctanára, aki az idén nyáron több társával együtt a Cubanitában vigyázza a koreográfia művészeti tökéle­tességét. - A nehézség talán az, hogy egy kicsit át kell állni a ze­nére fejben, mert minden rit­musra lépni kell a kubai sal- sában, de ha ez megvan, akkor az első sikerélmények nagyon gyorsan jönnek. A csípőt na­gyon igénybe veszi a salsa, ami szerintem azért nehéz, mert eu­rópai táncainkban nem jelen­nek meg ennyire intenzíven ezek a mozgások - mondta a mindenki számára elsőként fel­tűnő, mindig meglévő mozdu­latsorról, de még mielőtt bele­vágtunk volna az első óránkba, hozzátette, hogy úgy érzi, leg­alább egyévi rendszeres gya­korlással komoly esélyünk len­ne a haladók csoportjában. Nem kedvtelenedtünk el, de inkább maradtunk szemlélőnek. A latin petrezselyem így, széken ülve is kifejezetten jó ízt hagyott elsőre a szánkban, ezért egyelő­re csak árultuk tovább... Minden pénzt megért a kárpátaljai táborozás az ifjaknak balatonőszöd Aranymondások, Istent dicsőítő énekek, angol nyelven is szót értettek a somogyi gyerekek Nemcsak a Tízparancsolatot hallgatták meg, de aranymon­dásokat és Istent dicsőítő éne­keket is tanultak angolul a gye­rekek Balatonőszödön. Tizenöten szántak pár napot a bibliaismeretben való elmé­lyülésre, illetve nyelvgyakorlás­ra. A Balatonőszöd-Szemesi Református Egyházközség idén is a Szentírás Szövetséggel kar­öltve rendezte angol nyelvű bib­liatáborát a faluházban. Kert, hegy, domb, út és város - e kulcsszavakra épült a heti prog­ram, s ezek mondanivalóját a Szentírás egy-egy fejezetén ke­resztül vizsgálták meg. Először a teremtést, a bűnbeesést dol­gozták fel Mózes könyvéből ­tudtuk meg Karikó Zoltán helyi lelkésztől. Majd a Tízparancso­lat következett; törvényadás és szövetségkötés a Sínai-hegynél. A résztvevők naponta léptek pódiumra, az érintett története­ket jelenítették meg, tolmácsol­va azok üzenetét. Aranymon­dások, azaz bibliai igék tanulá­sára és éneklésre is sok időt fordítottak. Része volt az együttléteknek az angolóra, a kiscsoportos beszélgetés, sőt „sógyurmából” különféle figu­rákat készítettek az iskolások, és vikingjátékot is kipróbálhat­tak. A Skóciából, illetve Angliá­ból érkezett házaspár és az új- zélandi fiú segített a felekezet- közi tábor foglalkozásain. Mi lesz ebből a sógyurmából? Szorgos kezek, kíváncsi tekintetek, közös áhítat Balatonőszödön Somogyi református és kato­likus ifjak egy csoportja Bartha Attila böhönyei lelkipásztorral együtt Kárpátalján táborozott. A „Csak a pénz számít?” anyagi kérdésre kaptak feleletet Balazséron. E témakörben az előadások többek között hitel­ről, szerencsejátékról, betegség­ről, barátságról szóltak. Az ön­megtartóztatás és a takarékos­kodás jegyében teltek a napok. Többféle programot kínáltak a szervezők; a pénzzel kapcsola­tos színdarabot adtak elő, illet­ve verset írtak a táborlakók. Bibüai „Áll az alku” vetélke­dőt tartottak, de imasétán is részt vettek a fiatalok. ■ Gamos Adrienn NYÁRI KALANDOK

Next

/
Thumbnails
Contents