Somogyi Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-12 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 27. szám

2009. JULIUS 12., VASARNAP SZTORI 5 Jövőre szabadul Bósa, a csalókirály krimi Eladta a Nyugati pályaudvar tetejét, papként esketett, osztályvezető főorvos is volt Érettségi nélkül dolgozott pszichiáter főorvosként, ügyvédként, közjegyző­ként. Papként esketett, temetett, misézett. Bósa István jelenleg a sopron­kőhidai fegyházban tölti büntetését. Meglátogat­tuk hazánk legprofibb csalóját. Berta Bernadett A 47 éves férfival cellájában be­szélgethettünk. Egyáltalán nem tűnik megtörtnek, jó pár évet le is tagadhatna, pedig 12 évet ült csak ebben az intézményben. „Hazánkban a 32 intézet közül a szegedi és a váci börtönt kivéve mindenhol ültem már - mondja szinte büszkén a fogvatartott. - Tizenhét ítéletem született, száz felett követtem el különböző bűn- cselekményeket, leültem közel húsz évet. Jóban vagyok minden­kivel, ide már hazajárok! 2009. április 16-án jöttem, és jövő ápri­lis 9-én megyek. Legutóbb álköz­jegyző voltam, egyéves »pihenőt« kaptam fegyházi fokozatban, csa­lás és okirat-hamisítás miatt.” Nem lehet kibírni nevetés nél­kül, ahogy meséli történeteit, és ahogy hihetetlen módon át tudta verni az embereket. Profi csaló, aki könnyen és gyorsan jó benyo­mást tud kelteni magáról, és ki­magasló kommunikációs képes­séggel is rendelkezik. „Hosszú lenne felsorolni, mi mindent követtem el, de a csalás- sorozatomat 20 éves korom­ban kezdtem. Kezdetben a tam csak úgy ott a betegeimet! Orvosi etikai bizottság elé állí­tottak, akkor derült ki, hogy a nyilvántartásban nem szerepe­lek. Egy év 6 hónapot kaptam, 4 év 8 hónapot kapott a nővér. Én ugyanis rendeltetésszerűen uta­sítottam, de ő nem hallgatott rám. Mindegyik betegemnek én állapítottam meg a diagnózisát, és én írtam fel a gyógyszereket. Ügyesen igazítottam a szív- gyógyszerekhez a közérzetjaví­tókat, stresszoldókat.” Bósa István a vasutas- szak­mához is többször visszatért. Há­romszor értékesített vasúti va­gyont, s miután leülte a bünteté­sét, mert eladta a MÁV különbö­ző részlegeit és vagyontárgyait, újra megpályázott ott egy állást, életében először a saját nevén. „Ki kellett töltenem a felvételi lapot, melyen úgy állt a kérdés, hogy jelenleg áll-e büntetőeljá­rás hatálya alatt? Naná, hogy nem álltam! Felvettek, az árufor­sen dilettáns, hiszen egészség- ügyi szakiskolát végeztem, de nem érettségiztem le. Az egyik fővárosi kórházban az elfekvő osztályra elmeorvost kerestek. Nem árulhatom el, melyik intéz­mény, hiszen államtitoknak mi­nősítették a részleteket. Reggel 8 órára voltam berendelve interjú­ra, tíz órakor már viziteltem. Elő­ször több osztályon elszórva fe­küdt 47 betegem, de ezt nem lát­tam jónak, így egy helyen nyitot­tam egy külön osztályt, így mind­járt főorvos is lettem. Csoportos terápiákat, egyéni beszélgetése­ket folytattam, egész jól elvol­tunk. Az ítéletben is az szerepelt, hogy a szakmai dolgokkal nem volt gond. Akkor lett probléma, mikor az éjszaka kellős közepén hívott az éjszakás nővér, hogy az egyik betegre rájött a frász, iz­gágább lett a kelleténél. 76 éves betegünk meghalt reg­gelre. Nem léptem le, hát nem hagyhat­„Ebben az országban szinte mindent meg lehet csinálni.” Bósa István szerint a történetének tanulsága is van: jobban oda kell figyelniük az embereknek arra, hogy ne verjék át őket. lakásügyek izgattak.” Bósa a bu­dapesti XIII. kerületben „szaná­lással” vert át lakástulajdonoso­kat, amiért egy év két hónap büntetést kapott. Aztán jöttek szépen sorban a dolgok. „Akit egyszer büntetés alá vonnak, és jó ideig nem kap erkölcsi bizo­nyítványt, nehezen talál állást, így magamnak telepítettem a munkahelyeket. Mindig olyan dolgot csináltam, ami valóban ér­dekelt A bírók már ismernek. Ha megjelenek, jó hangulat lesz a tárgyalóteremben. Mindig maga­mat védem. Kitanultam a Btk.-t is, büntetéseim alatt szakkönyve­ket olvasok, készülve a követke­ző pályámra.” A kilencvenes években orvosi tevékenységet is folytatott. Na­gyon szerette a „szakterületét”, a gerontológiát. Előbb mindig a papírokat csinálta meg, mert mint mondja, minden ok­mányt elő lehet állítani. „Or­vosként nem voltam telje­galomhoz kerültem, és három hónap alatt elvégeztem az ösz- szes szakirányú tanfolyamot. Oktatótiszt lettem a Ferencvá­rosban. 700 »kollégát« okítot­tam, majd szakszervezeti vezető lettem. Beköltöztem az igazgató­ságra, nocsak, mondom, ha így haladunk még vezérigazgató is lehetek! Fél év után elém állt az igazgató, hogy maga már volt büntetve! Naná, hogy voltam, de ezt maga nem kérdezte! Azonna­li hatállyal leszerelt. De ezután is a MÁV-nál maradtam, mert ott olyan szervezetlenség van, hogy mindent meg lehet csinál­ni. Szó szerint eladtam a tetőt a fejük fölül, a Nyugati pályaud­var tetejét. Vasutas- egyenruhá­ban, tolmáccsal az állomásfőnök irodájában intéztem az üzletet egy német vállalkozóval. Zsebre raktam a 40 ezer márkát. Nem fizettem be sehova. Vettem belő­le egy lakást, én marha a saját nevemre. Persze elvették tőlem.” Bósa ügyvédként is tevékeny­kedett, s papként is sikeres volt, noha erről sem volt papírja. „Mindkét Fejér megyei egyház- községemet felújíttattam, úgy, hogy sem az államtól, sem a plé­bániától nem kértem egy fillért sem. A népem összeadta a ráva- lót. Azt mondtam, hogy pár hívő az egyházközösségre hagyta a va­gyonát, és bekértem az ügyinté­zési és kezelési költségeket. Más­fél évet voltam kispap, utána let­tem plébános. Eskettem, temet­tem. Egyszer egy misén besétált értem egy hadsereg, elvittek. Sze­gény püspökömet szíven ütötte, hogy nem vagyok igazi pap.” Bósa István most a börtönben az érettségire készül. Önképző ügyvédként elérte, hogy módosí­tották az alkotmányt. „Nekem köszönhető, hogy a csecsemő­gyilkosságért életfogytiglan jár” - mutatja a papírokat. Bósa azt mondja, ha az anyagi haszonszerzés miatt csinált vol­na mindent, akkor összegyűjtöt­te volna a pénzt, amit a templo­mok felújítására kapott, és lelé­pett volna. „Lelkiismeret-furda- lásom nincs, amiért százakat át­vágtam, hiszen ebben az ország­ban szinte mindent meg lehet csinálni. Tanulság is levonható a történetemből: ha jobban figyel­tek volna, ha nem lennének ilyen könnyelműek az emberek, akkor nem csinálhattam volna meg mindezt velük.” Még időben vágattak ki egy percet a Briino magyar kópiáiból filmforgalmazás A filmek magyar kópiáit Rómában készítik Londonban összekevert hangsáv alapján Helyi idő szerint múlt csütörtök este volt Los Angelesben a Brüno díszbemutatója, de Sacha Báron Cohen Michael Jackson péntek hajnali halálhíre után azonnal kivágta a filmből azt a részt, amikor a meleg riporter béna kamuinterjút csinált az énekes egyik testvérével, La Toya Jacksonnal. Brüno többek között Jacko mobilszámát akar­ta lenyúlni La Toya telefonjából. Azóta a jelenetet minden kópi­ából kivágták, ami nem volt ép­pen egyszerű hadművelet. A fil­met idehaza forgalmazó Fórum Hungary számára az volt a sze­rencse, hogy a magyar kópiák még nem készültek el a bejelen­tés időpontjában. „A film feliratait Budapesten már megcsináltuk (a Brünót nem szinkronizálják), és elküld­tük Rómába, ahol általában a film eredeti negatívjából a Deluxe cég filmlaboratóriumá­ban a pozitív, vetíthető tekercsek készülnek. Ott már elkészült az úgynevezett magyar negatív, a pozitív kópiák pedig éppen gyár­tásra vártak, amikor Sacha Báron Cohen a döntést meghoz­ta. így sikerült még a sokszoro­sítás előtt kivágni a jelenetet” - meséli Farkas Sándor, a Fórum Hungary ügyvezetője. A Brüno 22 kópiával fut Magyarországon. Hasonló, az utolsó pillanat­ban elrendelt kivágásra a Fó­rum Hungarynál nem emlékez­Brüno, azaz Sacha Báron Cohen kegyeleti okokból kivágta a pukkasztást nek, ami szerencse, mert pél­dául szikronizált film esetében sokkal bonyolultabb a gyártás. A hazai szinkront a szikron- színészek egy megtekintőkó­pia segítségével készítik el Bu­dapesten. Ez nem a végleges film, hanem a jelenetek egy­másutánja digitális hordozón. Előfordul, hogy később új jele­netek bukkannak fel benne. Ilyenkor a szinkronszínészeket újra össze kell verbuválni, és a pótlást elvégezni. Amikor a ma­gyar hanganyag kész, egy lon­doni stúdióba küldik, ahol Dolby 5.1-es hangot kevernek a filmhez. A hang Londonból Ró­mába megy, ott kerül rá a ma­gyar kópiákra. ■ Ú. M. Digitálisan jobb Magyarországon már mű­ködik 12 digitális mozi, ahol filmtekercsekkel egyál­talán nem dolgoznak. Ott a kópiákat merevlemezek helyettesítik, rajtuk a teljes filmmel. Ezeket csak fel­törhetetlen kódokkal lehet lejátszani, a forgalmazók online ellenőrzik a vetítőgé­pet. A forgalmazók állítják, hogy a digitális vetítés sok­kal jobb minőségre képes: nem fárad el a kópia, a vá­gási átmenetek stabilabbak, a hang jobb minőségű. „Másfél évet voltam kispap, utána lettem plébános. Eskettem, temettem. Egyszeregy misén besétált értem egy hadsereg, elvittek. Szegény püspökömet szíven ütötte, hogy nem vagyok igazi pap. ”

Next

/
Thumbnails
Contents