Somogyi Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-12 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 27. szám
4 2009. JÚLIUS 12., VASÁRNAP védjegy Hiába élvez eredetvédelmet egy magyar termék, ha nincs pénz reklámozni, vagy ha van nála jobb az európai piacon. Sok magyar áru sikeres, mások bajba kerültek a válságban. A híres magyar termékek küzdenek hírnevükért és túlélésükért. Nemcsak a válság, a nemzetközi verseny is kihívás elé állítja őket. VR-összeállítás GYULAI í KOLBÁSZ EGY 220 ÉVES ÁLLÓCSILLAG, A ZWACK UNICUM Az Unicum már akkor hungari- kum volt, amikor utóbbi szót még nem is ismertük. Az 1790 óta változatlan, szigorúan titkos recept alapján készülő rövidital régóta Magyarország egyik védjegye, és már a hatodik Zwack- gerenációt „fogyasztja”. A Zwack Unicum Rt. igazgatóságának élén 2008 óta a 34 éves Zwack Sándor áll. Az Unicumot most is abban a pesti gyárban készítik, amelyet a család a második világháború bomba- ^ támadásai után saját kezével épített újjá, hogy aztán egy tollvonással államosítsák. Zwack Péter és édesapja, belső zsebében a recepttel, külföldre távozott, és Zwack Péter csak 1989-ben tért haza. A fellendülést az Unicum népszerűsége mellett a pálinkák reneszánsza hozta meg. A Zwack- pálinkák mellett ők forgalmazzák a Fütyülős és a Mézes márkákat is, a láger kihívására pedig az Unicum Nexttel válaszoltak. A válság mégis megtépázta az idei üzleti terveket. Most az elmúlt tíz év legnehezebb éve előtt áll a Zwack, a társaságnál összesen 20-25 százalékos profitesés következhet be. MAROKNYI SZÓDÁS FOLYTATJA A HAGYOMÁNYT Ha virágkorát nem is, de reneszánszát éli a szódavízfogyasztás Magyarországon. Jedlik Ányos találmánya igazi hungari- kum, amely az 50-es évektől vált országos divattá. Akkoriban hatezer szikvízkészítő működött, és hordta lovaskocsival a szódát házról házra. Ma mintegy ezer gyártó tölti műanyag vagy üvegpalackokba és ballonokba a szódavizet. Szabó István, az Országos Szikvízkészítő Ipartestület elnöke azt mondja, az ásványvizek szorították ki őket a piacról. A szódások úgy gondolják, termékük inkább környezetbarát, vizük minősége vetekszik az ásványvízével. Sok gyártó saját kútjából valódi ásványvíz tör fel, aki pedig vezetékes vizet használ, ötlé- péses tisztítási folyamattal garantálja a minőséget. Az ipartestületnek azonban reklámra, marketingre alig jut pénze. Ezért volt üdítő kivétel a múlt héten, amikor az ipartestület elkészítette a világ legnagyobb kisfröccsét. Az ötszáz literes ital hivatalosan is bekerül a Guinness-rekordok közé. VÉGE A HERZNEK, BAJBAN A GYULAI Nem menekül meg a Herz Szalámigyár Zrt. a felszámolástól. A vállalat felélte tartalékait, s hitelezői nem egyezkednek. Az 1888-ban alapított céget ezért eladják. A felszámolással az a viZSOLNAY PORCELÁN lághírű Herz téliszalámi tűnhet el, amelyet ma is a 19. században kitalált recept szerint készítenek. Az eredetileg csak télen gyártott szalámi - innen a név - magyar sertéshúsból készül, mert ennek sötétebb piros a színe, megfelelő a zsír- és víztartalma. A füstölés és érlelés 15 hétig tart, s úgy történik - bükkfahasábokkal, kézzel mozgatott füstölőkocsikkal -, mint 1888-ban. A felszámolás miatt az uniós eredetvédelmet kapott budapesti téliszalámi végleg eltűnhet. A Gyulai Húskombinát Zrt. - amelynek két terméke, a csabai és a gyulai kolbász szintén eredetvédelmet élvez - egyelőre nem jut a Herz sorsára. A 140 éves cég hozzájuthat a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) várt forrásokhoz. Jelenleg folynak a tárgyalások. Az MFB abból a 30 milliárdos állami garanciavállalási keretből biztosítana forrást, amelyet a kormány különített el a nehéz helyzetben lévő élelmiszer-ipari társaságok részére. A SZEGEDI PICK SZALÁMI TÚLÉLI A VÁLSÁGOT A Herz talán legnagyobb versenytársaként számon tartott Pick Szeged Rt.-n nem látszanak a válság jelei. A szegedi és a budapesti vállalat sokáig békésen osztozott a hazai piacon, ám az 1940-es években megromlott a viszony, amikor a Pick bejelentette, hogy a modern technikának köszönhetően nyáron is gyárt majd téliszalámit. Termékeik gyorsan világhírűvé váltak, 2007-ben az Európai Bizottság védett eredetűnek minősítette a szegedi szalámit, illetve a szegedi téliszalámit - elsőként a magyar termékek között. A Pick Rt. a szegedi paprikafeldolgozó megvásárlásával további hungarikumot is magáéPÁLINKA azt kérte, hogy a tokaji név használatának joga minket illessen meg. Az EU számunkra kedvező döntést hozott. Ám a szlovákokon kívül a franciák és az olaszok is készítenek bort tokaji márkanévvel. Az elzászi Tokay és az észak-olaszországi Tocai az égvilágon semmi hasonlóságot nem mutat a tokajival. Szerencsére az európai döntnökök ebben a vitában is nekünk adtak igazat: a tokaji márkanevet csak Magyarország használhatja. nika, az „eozin” teremtette meg. Az 1896-os Millenniumi Kiállításon az új, fémes fényű dísztárgyak elsöprő sikert arattak, ahogy az 1900-as Párizsi Világ- kiállításon is. Akkor már Zsolnaynak versenytársa sem akadt, mivel ezt a technikát a világon sehol nem tudták alkalmazni. 1900-ban új korszak köszöntött be új stílussal: a szecesszió, amelyet a gyárban Rippl-Rónai József munkássága határozott meg. nak tudhat, hiszen a szegedi fűszerpaprika-őrlemény - a kalocsaihoz hasonlóan - szerepel az Európai Bizottság védett eredetű termékeinek listáján. A húsipari vállalat a hazai és európai piac mellett Japánba, Oroszországba, illetve az Egyesült Államokba szállítja termékeit. Az USA tavaly, Oroszország pedig a napokban jelentette be, hogy ismét engedélyezi a szegedi húskészítmények bevitelét, mindkét döntés növeli a vállalat túlélési esélyeit a jelenlegi gazdasági helyzetben. TÖRVÉNY IS VÉDI A PÁLINKÁT, DE KÜLFÖLDÖN ALIG ISMERIK Ritka egyetértéssel, jóformán egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés még tavaly a pálinkatörvényt, amely biztosítja a magyar pálinka piaci védelmét. A jogszabály minden fontos dolgot tartalmaz a pálinkával összefüggésben, sőt, a magyar érdekek védelmének előmozdításához a Pálinka Nemzeti Tanács felállítását is előírja. A pálinka 2004 óta hungaricum: Ausztria négy tartományán kívül csak Magyarország használhatja ezt az elnevezést a termékeire. Szicsek János, az egyik legismeregységhez, földrajzi elnevezéshez köthető termékek. Külön szabályozás vonatkozik a mezőgazda- sági termékekre (ennek alapján először a szegedi téliszalámi kapott uniós eredetvédelmet), a szeszes italt ZSOLNAY EGYELŐRE HERENDI: EGY IGAZI NEM KELL SENKINEK Egyetlen érvényes ajánlat sem érkezett a Pécs által értékesíteni kívánt 49 százalékos Zsolnay- részvénycsomagra június végén. A pécsi városi vagyonkezelő már másodszor írt ki pályázatot, és azért keres kisebbségi befektetőt, mert a gyár problémáit már nem tudja egyedül megoldani. A Zsolnay Porcelánmanufaktúra lejárt kötelezettségeinek együttes összege a múlt év végéig 432 millió forint volt. Döntés még nincs, de a város tervei szerint rövidesen újra meghirdetik a tendert. A Zsolnay Vilmos által alapított kerámiaüzemet 1868- ban jegyeztették be a cégbíróságon. Világhírét a fémes fényű máztechlokra (itt lett hun- garikum a pálinka), külön a borokra, külön a tájjellegű élelmiszerekre. A cél azonban közös: ne árulhasson egy délromán gyártó konyakot vagy egy lengyel üzem halasi csipkét. NEMZETKÖZI SIKERTORTENET A Herendié a hungarikumok egyik sikertörténete. A cég legnagyobb felvevő piaca az Egyesült Államok, Japán és Olaszország. Magyarországon nyolc márkaboltjuk működik, és Kína után Oroszországban is tervezik márkaboltok nyitását. A herendi porcelán - szépsége erejével - túlélte a világégéseket, a gazdasági válságokat, 1826 óta szinte töretlen lendülettel fejlődött. Az alapító Stingl Vince után 1839-től Fischer Mór vette át a manufaktúrát. Ő fejlesztette fel és vitte dicsőségre a művészi porcelángyártást Herenden. Világhódító útjára az 1851-es Londoni Világkiállításon indult a márka. Ekkor rendelte meg Viktória királynő az azóta is az ő nevét viselő lepkés, virágos mintájú Oueen Victoria készletet. Vevői között szerepelt Ferenc József, a perzsa sah vagy a Rothschild család. A véletlennek köszönhető, hogy még az ötvenes években is erősítették a művészeti vonalat a gyárban. Rákosi Mátyás felesége ugyanis porcelánművész volt, aki kedvelte a távol-keleti hatásokat az antik porcelánokon. Az 1993-ban privatizált Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. 75 százaléka a helyi MRP-szer- vezet, a dolgozók és a nyugdíjasok tulajdonában van, a fennmaradó 25 százalék az államé. tebb magyar- országi gyártó szerint külföldön alig ismerik ezt az italunkat. A szakember elmondta azt is, a pálinka előállítása rendkívül költséges, és az évente főzött 6 millió alkoholliterből mindössze 600-700 ezer kerül kereskedelmi forgalomba. Magyarországon jobbára családi vállalkozások formájában 47 gyártó foglalkozik kereskedelmi forgalomba is kerülő pálinka főzésével. KÜZDELEM NÉVÉRT, MINŐSÉGÉRT - A TOKAJI Talán legismertebb hungariku- munk a 16. század óta kedvelt és népszerű Európában. Tokaj- Hegyalja Magyarország leghíresebb borvidéke, része a világ- örökségnek. Különlegessége, hogy úgynevezett zárt borvidék, ami azt jelenti, hogy más területről származó szőlőt, bort nem szabad bevirmi ide, ezáltal a borvidék borai fokozott védelemben részesülnek. Mivel a történelmi borvidék egy kis része Szlovákiához tartozik, az onnan származó borokat is to- kaji névvel forgalmazzák. Éppen ezért fordult Magyar- ország az Európai Unióhoz: hazánk HELYÜKET KERESIK A HUNGARIKUMOK Mi isazahungarikum? A hungarikum szó nem szerepel egyetlen jogszabályban sem, így pontosan nem is behatárolható a hungarikumok köre. Sok, a köznyelvben hungarikumként élő termék maga használja az elnevezést. Az Európai Unióban meglehetősen bonyolult szabályok alapján eredetvédelmet kaphatnak bizonyos tájA HÉT TÉMÁJA
