Somogyi Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-27 / 149. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2009. JÚNIUS 27., SZOMBAT 3 MEGYEI KÖRKÉP Még a korpa sem közellenség fuzárium A Kaposvári Egyetem professzora szerint nincs ok pánikra (Folytatás az 1. oldalról) A professzor asszony szerint a szigorú növényvédelmi program csökkenti a fertőzést, de kiirtani sohasem lehetséges: mikotoxin-, azaz méregmentes gabonát képtelenség előállítani.- Évszázadok óta jelen van Magyarországon - folytatja bár igaz, az intenzív növénytermesztés felerősítette. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden gabona mérgező, a mikotoxinszin- tekre vonatkozóan a jogszabály határértéket állapít meg, melynek betartását a hatóság ellenőrzi. Az egészségügyi határértéket mindig a legkisebb, már mérgező meny- nyiség század-, nemritkán ezredrészében állapítják meg. Az pedig a termelő, a gyártó és a forgalmazó felelőssége, hogy ezt az értéket ne haladhassa meg a piacra került termék toxintartalma. A mérgezett termékben már kis mennyiségben is kimutatható a toxin, mely jellemzően a teljes kiőrlésű gabonából készült árukban van jelen. Ennek az az oka, hogy a penészgomba által termelt méreg legnagyobb része a gabona külső héjában, azaz a korpában rakódik le.- Magyarországon a leggyakoribb a DON-toxin - magyarázta Kovács Melinda -, ám ez kevésbé mérgező, s inkább emésztőszervi problémákat okoz, ételmérgezéshez hasonlatos tüneteket produkál. Az ösztrogén, azaz női hormonális hatású F2-toxin kifejezetten a korpában található, s ugye ez az egyik alapvető összetevője a teljes kiőrlésű termékeknek. De kutatásaink során találkoztunk olyan fuzáriumtoxinnal, A Kaposvári Egyetemen is kutatják a fuzárium hatásait Nem találtak mérget A magyar és a külföldi szakhatóságok sem találtak fuzáriumtoxin-fertőzést a magyar gabonatermékekben az elmúlt években, illetve a napokban végzett, célzott vizsgálatok alatt. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal és a Mezőgazdasági Szak- igazgatási Hivatal 2008-ban közösen vizsgálta a magyar eredetű gabonatermékeket, vagyis liszteket, korpákat és gabonapelyheket: összesen 303 élelmiszer- és 4 takarmánymintában kerestek 16- féle fuzáriumtoxint, a közel ötezer vizsgálat alatt azonban nem találtak hormon hatású mérget Az elmúlt napok célirányos vizsgálatai sem fuzáriumfertőzöttséget, sem pedig arra utaló jeleket nem mutattak, hogy bármilyen más hormontartalmú toxin került volna az élelmiszerekbe. A nagy mennyiségben exportált magyar gabonára nemzetközi vonalon sem érkezett panasz évek óta, pedig rendkívül szigorú ellenőrzéseknek vetik alá a behozott terményeket. aMMMm ■ Tart Ön a fertőzött gabonából készült élelmiszerektől? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: S0NLINE.hu A szavazás eredményét a hétfői számunkban közöljük. a fumonizinnal, melynek már bizonyították a rákkeltő hatását. Mivel a fuzáriumok eloszlása nem egyenletes a gabonán, előfordulhat, hogy ugyanazon lisztből készült termékeknél az egyikben kimutatható a fertőzés, a másikban nem. Ráadásul a gomba nem csak a szántóföldön támad, nem megfelelő tárolás esetén tovább nőhet a toxintartalom. Normális esetben emberi fogyasztásra csak olyan gabona kerülhet, melynek méreganyag-tar- talma alacsonyabb, mint a meghatározott határértékek. Ezek felett a gabonát csak állati takarmányként lehet hasznosítani, illetve nagyon magas toxintartalom esetén már úgy sem.- Állati eredetű élelmiszerként viszont nem tud továbbterjedni - áhította a professzor asszony -, azaz húsban, tejben, tojásban nincs ilyen méreg. Emberi megbetegedést tehát főleg gabonafélék okozhatnak: a hatályos jogszabályok szerint az élelmiszer eredetű megbetegedést, annak alapos gyanúját is az orvos köteles jelenteni. Elképzelhető, hogy a hírekben szereplő két gyermek megbetegedését tényleg a fuzári- umtoxin okozta, úgy két évtizede Szeged környékén is akadt néhány hasonló eset. Ennek ellenére, úgy gondolom, nincs ok pánikra, s nem szabad kimondani, hogy senki se egyen teljes kiőrlésű gabonából készült termékeket. A változatos étkezés nemcsak táplálkozás-egészségügyi, hanem élelmiszer-biztonsági szempontból is előnyös. így egy esetleg problémás termékből nem juthat egyszerre sok szennyeződés a szervezetbe. ■ Vas András Ezer diák repülhet a somogyi cégektől a várható törvénymódosítás miatt Horvát-magyar közös kreatív programok Közös programokban gondolkodnak a Dráva két oldalán. Két pályázatot nyújt be Barcs és Vi- rovitica. Az egyik a 2010-es tavaszi és Dráva fesztivál egyes állomásait támogatja. A másik művészeti, környezetvédelmi, sport és más típusú kemping megvalósítását teszi lehetővé. A két pályázat összköltsége a magyar oldalon közel 32 millió forint. ■ J. G. (Folytatás az 1. oldalról) A kaposvári Anna utcai sütödében, ahol 110 pék és pék-cukrász tanuló dolgozik, havonta 1,1 millió forinttal ugrik meg a vállalkozás kiadása. Egy szegedi tanintézmény költsége havi hatmillió forinttal emelkedhet, egy fővárosi gyakorlóhelyen pedig tízmillió forinttal számolnak.- A homokórában már az utolsó szemcsék pörögnek le - mondta pénteken Garbera István, a kaposvári Tanműhely Kkt. vezetője, a GYOE elnöke. Jelezte: ha a vállalkozások felmondják a tanulószerződéseket, akkor az önkormányzatok országosan minimum 10 milliárd forintból létesíthetnének új képzőhelyeket Amennyiben a döntéshozók mégsem enyhítenek a szigorú előírásokon, Somogybán előreláthatóan már a jövő héten postázzák a leveleket. Megtudtuk: a GYOE országosan 70 vállalkozást tömörít, amelyeknél csaknem 10 ezer fiatalt oktatnak.- Napokon belül 7500-8000 diákot küldhetnek el, Somogybán ezer fiatal juthat erre a sorsra - tette hozzá Garbera István. ■ Harsányi Miklós Ajándék jár egy zsáknyi parlagfűért Hazánkban a parlagfű minden szálja nyolcmilliárd virágporszemet termel. Évente több ezer tonna kerül a levegőbe. Az ÁNTSZ Kaposvári Kistérségi Intézete és a Városgazdálkodási Zrt. parlagfűgyűjtési akciót szervez hétfőn 14 órától Kaposváron a Jókai park mellett. Aki egy zsáknyi parlagfüvet összegyűjt, ajándékot kap. Babérkoszorú vagy babérlevél az amerikai Times magazin megszavaztatta olvasóit, kit tartanak a múlt század legnagyobb képzőművészének. Összesen 1,4 millióan nyilvánítottak véleményt. Picasso, a győztes 21 587 voksot kapott, egy japán installá- cióművész-performance viszont mindössze 2199 támogatóval épp „elérte” a kétszázas lista utolsó helyét. Vagyis ha egy nagyobb falu lakosai összefognak, a helyben élő naiv festő Julcsa nénit híressé tehetik. DE NE KAJÁNKODJUNK a jó szándékú, amúgy játéknál többnek aligha tekinthető szavazással. (Csak érdekességként: a nagy Rodin a 27., az ugyancsak nagy Renoir pedig a 47. helyen „landolt”.) Inkább nézzük meg, jutott-e nekünk babér vagy akár csak egy árva babérlevél is! A kép lesújtó. Mindössze két magyar szerepel a ljstán: az itthon legfeljebb Brassaiként ismert Halász Gyula fotóművész a 134., Moholy-Nagy László festőművész pedig a 179. Utóbbit két, számunkra ismeretlen francia „fogja közre”, ami jól jellemzi helyzetünket. SOK MINDENRE magyarázatot ad, ha két kiválóságunkkal kapcsolatban megjegyezzük, hogy Moholy-Nagy 27 évig élt Nyugaton, Brassai-Halász pedig 66-ig. Mindketten ott futottak be, tettek szert világhírnévre. Ez lenne az érvényesülés egyetlen útja? Aligha! De kétségtelen, a hazai hírnév alig haliig a határon túlra. GAZDASÁGI BAJAINKRA ÍS magyarázat lehet, hogy ritkán mérjük magunkat a világhoz. Sütkérezünk a hazai dicsfényben, beérjük a jónak gondolt, valójában már rég túlhaladott honi gyakorlattal. Közben pedig csodálkozunk azon, hogy babérkoszorú helyett csak levelek jutnak nekünk. Milliárdos jégkár Somogybán katasztrófa 800 termelő 14 ezer hektáros vesztesége Hazai földbe hazai vetőgumót tény Hiába a jogszabály, ha a termelők nem fognak össze Az elmúlt tíz év legnagyobb kárát szenvedték el a somogyi termelők, hangzott el azon a seges- di konferencián, amelyen a megye szakemberei és helyi gazdálkodói értékelték a június 16-i jégeső súlyos következményeit. Varga Gábor, a Somogy Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal főigazgatója kiemelte: Segesden és vonzáskörzetében katasztrofális a helyzet. A térségben hagyományos bogyós gyümölcs a málna, amely hetvenöt hektáron szenvedett kárt. A jégkár pótolhatatlan jövedelemkiesést okozott az itt élők számára. Gőgös Zoltán, a szaktárca államtitkára állami segítséget A kukorica károsodott legjobban ígért a gazdálkodóknak. Such- man Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal kormánybiztosa azt szorgalmazta, hogy a gazdák összefogásával meg kell kezdeni a tárgyalást a károkról a biztosítókkal, amihez a hivatal szakjogásszal segít. A szakemberek megállapítotJÉGKÁRÖK SOMOGYBÁN (ha) Kalászos gabona 4 369 Kukorica 5 562 Napraforgó 1299 Őszi káposztarepce 2 185 Olajretek 100 Cirok 48 Zöldborsó 104 Gyümölcsfélék 331 Szóló 10 FORRÁS: MEZŐGAZD. SZAKIG. HIVATAL ták: fontos teendő a megelőzés, amely magában foglalja a felelős gondolkodást és cselekvést is. Eontos, hogy csatlakozzanak a termelők a jégkár-elhárító rendszerhez. A jégkár okozta veszteség enyhítése miatt biztosításokra, szakmai intézkedésekre van szükség. Bjeki Gabriella (Folytatás az 1. oldalról) A vetőburgonya-szaporítás időszerű kérdéseiről hallottak a résztvevők, valamint szántóföldi fajtabemutatót láttak. Szentirmay András, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnöke a burgonyaágazat jelen állapotáról beszélt. Elmondta: Magyarországon tavaly 23 ezer hektárról 570-580 ezer tonna burgonyát takarítottak be, ami a hazai megfelelő ellátást biztosította. Ráadásul az elmúlt négy évet tekintve a tavalyi a második legjobb év volt. Idén 213 ezer hektárról 510 ezer tonna burgonya várható. A szakember azt mondta: a magyar földben termett burgonyának már lógója van, amelyet nyüván az arra érdemes termelők tehetnek rá termékeikre. Ezzel is támogatják azt a parlamenti törekvést, hogy a hazai üzletekben minél több hazai termék legyen. Keresztes Dénes főfelügyelő arról beszélt: 2004-ben, uniós csatlakozásunk évében még közel kétezer hektáron termett vetőburgonya. Napjainkban ez csupán 240 hektár. Felmerül a kérdés: megingott a bizalom a magyar burgonya iránt?- Idén - mondta a szakember - a gazdasági válság is lehet magyarázat, hiszen a minőségi, drágább vetőburgonya helyett talán az olcsóbb, de nem fémzárolt, nem minőségi vetőkrumplit választották. Ugyanakkor ez nem eredményez jó termést és jó árbevételt, tehát nem spóroltunk. A csökkenés oka lehet még, hogy betakarítási hibák miatt zúzódik, megbetegszik a gumó, amit a vevő kifogásol, mire az előállító csökkenti a kínálatot. Pedig, kapcsolódva a kezdeményezéshez, itt is az volna a cél, hogy magyar földbe magyar vetőgumó kerüljön.- Gyalázat - összegzett Varga György -, hogy ilyen mértékben lecsökkent a vetőgumó-terület. Úgy véli: hiába a magyar árut védő jogszabály, ha a termelők nem fognak össze, csak romlani fog a helyzet. ■ Varga Andrea
