Somogyi Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-23 / 120. szám
3 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. MÁJUS 23., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Százmillió szállt el Sármellékről futnak a pénzük után Pedig már a vizet is elzárták félig a reptéren... Gál Ferenc: Senki nem kérdezi meg, hogy miből fizetjük a dől- Marity Tibor: Ha ez így megy tovább, és összefog a csapat, Maár Péter: Megmondom őszintén, így még soha nem járgozóinkat, tudnak-e kenyeret adni a családjuknak? legfeljebb a végén lesz egy repterünk tünk. Becsapva érezzük magunkat (Folytatás az 1. oldalról) Kővágó Jenő telefonon azt mondta: első körben 12 milliót kifizettek nekik, tavaly kétmillió forintot kaptak. Most 63,7 millió forinttal tartoznak a cégének. Az aszfaltozást, betonozást végezték el. - Mindig csak ígérgetnek - mondta elkeseredetten. - Teljesen tönkrementünk, kínlódva hitelekből élünk. Ráadásul nem tudjuk azokat a cégeket sem kifizetni, akiket mi bíztunk meg. A beszélgetés eddigi menetében’ már egy újabb név is előjött. Az M-Gép Kft. ügyvezetője, Marity Tibor arról számolt be: cégük a Trimix 94 Kereskedelmi Bt.-n keresztül került kapcsolatba a sármelléki reptérrel. Betontömböket daráltak az alapba: 3,7 millió forintjuk bánja. - Mi is elindítottuk a felszámolást - mondta Marity Tibor. - Tavaly januárban kaptunk egy levelet, hogy vitatják a beadott számlát. Most ott tartunk, hogy a bíróságtól egy másik felszámolót kértünk. Bár a követelések különbözőek, egy közös tényező mindenképpen van: nem veszik fel a telefont, csak a végtelenségig kicsörög. A két megye határain túl is akadnak olyanok, akik ugyanezen a „repülőn” utaznak. A vállalkozók szerint az a legnagyobb baj, hogy a pénzek nem közvetlenül a kivitelezőhöz kerülnek. Okosabb megoldás lenne ezt egy elkülönített számlára tenni. Az elvégzett munka után leadnák a számlát a vállalkozók, s az ellenőrzés után nyolc napon belül megkapnák a járandóságukat.- Már azon a szinten vagyunk, hogy bekönyveljük: elbuktok a pénzt - mondta Maár Péter. - Lehet, hogy a legegye- nesebb az lenne, ha mindannyian kivonulnánk a FlyBalatonra. Felszedni, lezárni, elvinni, amit csak lehet a tartozás fejében. - Vagy átvesszük, és lesz egy repterünk. Bosszant, hogy a más pénzén szárnyal a Fly-Balaton - tette hozzá Marity Tibor. Gál Ferenc szerint erről a FlyBalaton nem tehet. Véleménye szerint ők kifizettek mindent. Érdeklődésünkre ezt megerősítette a FlyBalaton is. ■ Vigmond Erika Hatszázmilliós beruházás A flybalaton a szóban forgó fejlesztést 2007-ben végezte. Szeptember elején adták át a sármelléki légikikötőben a hat- százmillió forintos beruházást. Magyarország első, kifejezetten légi szállítmányozásra kialakított háromezer négyzetméteres épületét és logisztikai bázisát nyitották meg, a hozzá tartozó infrastrukturális fejlesztésekkel, valamint a teherszállító repülőgépek kiszolgálásához szükséges berendezésekkel. Romák nélkül összeomlana az idegenforgalom siófok Balázs Árpád szerint alappillér a szezonban a vécésnéni és a főttkukorica-árus Siófok gazdasága, és különösen az idegenforgalom összeomlana a helyi roma lakosság nélkül - így fogalmazott a minap Balázs Árpád, Siófok polgármestere, aki kijelentését arra alapozza, hogy a turizmus területén számos olyan tevékenység van, amelyiket hagyományosan a siófoki cigány családok, a roma vállalkozók végeznek el a Balaton fővárosában.- Ilyen például a főttkukorica- árusítás, amiért tisztességes területhasználati díjat fizetnek, vagy éppen a vécék üzemeltetése, de a vendéglátásban dolgozó pincérek, szakácsok, konyhai kisegítők között is szép számmal találhatók romák - mondta a városvezető, aki szerint ha ezeket a tevékenységeket a városban élő és az idegenforgalomhoz kötődő mintegy ezerfősre becsült roma közösség nem végezné el, annak a város gazdasága, idegenforgalma látná kárát Balázs Árpád hozzátette: mivel az említett szezonális munkákból a helyi cigány közösség tagjai nem tudnának megélni, ezért az önkormányzat igyekszik a szezon kezdetén is munkát biztosítani számukra. Tavasszal roma vállalkozók te- _____________*____________ sz ik rendbe Siófok partszakaszát Többnyire azok szállnak be a munkába, akik később a főtt kukoricát kínálják a strandolóknak. Segéd- vagy éppen közmunkásként a siófoki Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) által indított lakásfelújítási programban is munkához jutnak a Bala- ton-parti romák. A CKÖ a héten kezdte újra azt a tavaly indult, országosan egyedülállónak nevezett akciót, amelyben a legrá- szorulóbb siófoki cigány családok portáit teszik lakhatóvá. - A munkát a nyári hónapokban végezzük, hogy a renoválás ideje alatt senkinek ne kelljen ideiglenes otthont biztosítani - mondta Németh Zsolt, a CKÖ elnöke; idén a kiliti városrész lerobbant házait pofozzák helyre. ■ K. T. JEGYZET A leszívott országvagon tagolva írom, lassan is el lehessen olvasni: van vá- lasz-tá-si pro-gra-mom. azt javaslom, mostantól a változatosság kedvéért tartsuk tiszteletben a családi ezüstöt. Tegyük föl, hogy az állam az a mi közösségünk a mi közös kincstárunkkal, nem pedig egy böszme, kivagyi suttyó, akit dicsőség becsapni, átverni, megkárosítani. Persze, amikor török, osztrák, kommunista, hungarista vezetők testesítették meg az államot, hazafias tett volt jól ellenállni nekik, de mára magunk lettünk az állam. Súlyos tereh, tudom. Államellenesen izgatni, ma már textuális aberráció. Ha az államot átdobjuk a palánkon, magunkat dobjuk át. huszonhatezermilliárd forintot költünk évente. Hat- milliárdos csivázás (tolvajoknak a börtönben ki lehet olvasni a szlengszótárt) fel sem tűnik. A Magyar Nemzetben olvasom, ekkora értékben lopnak évente üzemanyagot a MÁV-tól, a gázolaj minden második literje ello- patík. Kiszámoltam, ez drágán mérve is harminc vagon bűnjel (a szemléletesség miatt: 4,2 kilométer), amit szőrén-szálán leszívtak. bagó ez ahhoz képest, hogy a nemzeti össztermékünk negyedét, hatezermilliárd forintot emészt föl a fekete- gazdaság. Ez szintén nem tulipános fanfanok és tökös betyárlegények dicső aknamunkája a gonosz állam ellen. Ellenben brutális zsebmetszés. Ördögöt (lásd: Bajnait) kiáltunk, amikor a fekete zóna 2,5 százalékában (160 milliárd) elvész a 13. havi nyugdíj, vagy századrészét (60 milliárd) vagyonadóba kell tenni. van tehát választási program. Adókerülés és mutyi- zás, vagy ehelyett 13. havi negyven éven át. Kész vagontárgy! Integrált oktatási hálózat: egymilliárd négy intézményre pogányvölgyi kistérség A beruházás három települést, a szakmai program a teljes térséget lefedi Alapkőletevők: Gelencsér Attila, Móring József Attila, Kolber István, Feigli Ferenc Somogyi rekord a számok tükrében (Folytatás az 1. oldalról) Három pogányvölgyi település négy intézményét, a lengyeltóti, somogyvári és öreglaki iskolákon túl a somogyvári óvodát érinti a közel milliárdos értékű beruházás, mely a pénteki ünnepélyes alapkőletételek után kezdődhet Az iskolafejlesztéssel Lengyeltóti és környéke újabb mérföldkőhöz érkezett, mint arra szóhasználatában Papszt Lajos lengyeltóti polgármester, a pogányvölgyi társulás elnöke köszöntőjében utalt. Kolber István országgyűlési képviselő kiemelte: a beruházás ezer iskolást és ötszáz óvodást érint a térségben. Az integrált hálózatnak nem csupán a fizikai értelemben vett változásait hangsúlyozó képviselő szavait támasztotta alá Polgár Tibor, a VÁTI Kht. hálózati igazgatója, aki az integrált szemlélet esetében nagy hozzáadott értékről beszélt. A regionális operatív programban megvalósuló bővítés és átalakítás részeként 380 millió forint jut a lengyeltóti intézménynek, ahol a régi, clasp-rendszerű rész felszámolásával és az ebédlő felett új szint építésével kap helyet nyolc új tanterem, valaA DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN a lengyeltóti projekten kívül 24 hasonló hálózat valósulhat meg, összesen 20 milliárd forint támogatási értékben. A tizenegysomogyi nyertes pályázat értéke kilencmilliárd forint, melyet 24 település 36 intézmint egyebek mellett tanösvény. Somogyváron és Öreglakon is korábban nem nyert pályázatok után sikerül megvalósítani az egyenlő esélyek alapját megteremtő körülményeket. Az előbbi községben az óvoda teljesen átményének fejlesztésére használhatnak fel. Ebből 18 iskola, 17 óvoda és egy bölcsőde újul meg, a korszerűsítés ösz- szesen 78 településről bejáró gyerekeknek teremt az eddiginél jobb körülményeket Kolber István tájékoztatása szerint alakul, míg az iskolában nyílászáró- és burkolatcsere, szigetelés történik, tájékoztatott Móring József Attila polgármester, ország- gyűlési képviselő. Maczuca Miklós polgármester elmondása szerint Öreglakon az egyik iskolaépületet újítják fel, s ehhez csatlakozik majd aulával egy új szárny. Mindkét községben 300-300 millió forintot fordíthatnak a munkálatokra. A hálózat a kistérség teljes területét, valamint a marcali társulás három községét is lefedi. ZsombokLajos, a lengyeltóti székhelyű Fodor András iskola, óvoda, szak- és szakmai szolgálat igazgatója elmondta: a változások a kompetenciaalapú oktatás kötelező bevezetését írják elő. Tótiban egyébként 2003 óta működik az integrált pedagógiai rendszer és ötödik éve a kompetenciaalapú oktatás, mindkét esetben referenciaintézmény a Fodor András iskola. ■ Füleki Tímea