Somogyi Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-23 / 95. szám

HÍRSÁV A GYSEV dolgozói is sztrájkolnak 30-án! a gysev-dolgozók Szabad Szakszervezete kétórás fi­gyelmeztető sztrájkot tart április 30-án 10 és 12 óra között, ebben a két órában teljesen leáll a forgalom. Módosulások lesznek a közlekedésben aznap a MÁV VDSZSZ sztrájkja miatt. Az InterCityket (IC- ket) nem indítják. A napokban 300 ezren kapnak APEH-levelet Segíteni keli a devizahiteleseket - a hosszabb futamidő rövid távú előnyei a DEViZAHtTELESEK megsegítése érdekében az adósok számára hosszabb ideig ingyenes ma­radna a kölcsönök futamidejé­nek meghosszabbítása, illetve azok forintra váltása. Mint kö­zöltük, a kormány haladékta­lanul tárgyalna a bankokkal. a bankszövetség erre azt mondta, „rendszerszerű meg­oldás kellene, vagyis ebből a körből nem kéne kihagyni a takarékszövetkezeteket, és más pénzügyi szolgáltató­kat sem. a hosszabb futamidő rövid tá­von kétségkívül enyhítheti az adós helyzetét, azonban hosz- szabb távon - ha például a fo­rint visszaerősödik - nem jár­nak jól vele a banki kliensek. Nem tudni, lesz-e mód díjmen­tesen visszaállítani, ismét csökkenteni a futamidőt, ha erősödne a nemzeti valuta. Hasonlóan kétélű fegyvernek bizonyulhat a devizahitelek fo­rintra váltása is. Ezt már ko rábban, a novemberi megálla­podás megkötése után sem ajánlották ügyfeleiknek fenn­tartások nélkül a hazai hitel- intézetek. KÉSZFIZETŐ ÁLLAMI KEZES. A devizahitelek hosszabbítá­sának, illetve forintra váltásá­nak ingyenes lehetősége mel­lett a múlt szeptember végétől önhibájukon kívül állásukat vesztettek hitelére átmeneti ke­zességet vállalna az állam. Ezt az Európai Bizottságnak jóvá kell hagynia. A banki szerződésmódosításokról már szintén törvény született. Több hazai áru kerül a nagyobb áruházláncok polcaira etikai kódex A megállapodás nem jelenti a külföldi termékek száműzését az üzletekből Ez év második felétől várhatóan az eddiginél több magyar áru ke­rül majd a nagyobb áruházlán­cok polcaira, azt követően, hogy április elején az érintett szakmai szervezetek képviselői aláírták az Élelmiszer Etikai Kó­dexet. Az Élelmiszer Etikai íódex elfogadását több lónapos tárgyalássoro- ;at előzte meg a terme- ők, feldolgozók és a kereskedők, valamint az agrártárca szakértői tözött annak érdekében, hogy ki- lolgozzanak egy olyan, vala- nennyi tárgyalófél számára el- ogadható szabályrendszert, melynek önkéntes megtartását állalva az eddiginél átláthatóbb viszonyok alakulnak ki a termék­pályák szereplői között. Július 1-jétől 80 százalékban magyar élelmiszert találhatnak majd a fogyasztók az áruházlán­cok polcain. Az etikai kódex egyik legfontosabb célja ugyanis az, hogy a ma­gyar fogyasztókat egész­séges hazai élelmiszerrel lehessen ellátni. Az egyezséget lefektető ok­mány aláírásakor ugyanakkor Gráf József földművelésügyi és vi­dékfejlesztési miniszter külön is hangsúlyozta, hogy a kódex elfo­gadása nem jelenti a külföldi áruk száműzését a polcokról. Dr. Forgács Barnabás, az FVM közösségi ügyekért felelős szakál­lamtitkára, az ÚMVP Irányító Ha­tóság vezetője az etikai kódex el­fogadását úgy kommentálta, hogy azt az unió nem kifogásol­hatja, mivel a szereplők önkén­tességén alapul. A szakállamtitkár hozzátette, hogy az Új Magyarország Vidék- fejlesztési Program (ÚMVP) fej­lesztési céljai között szerepel olyan projektek támogatása is, amelyek elősegítik az etikai kó­dexben lefektetett célok megvaló­sulását, azaz a magyar áruk ará­nyának növelését az áruházlán­cok polcain. Ilyenek például az élelmiszer-előállítás korszerűsí­tését, a zöldség-gyümölcs ter­mesztés minőségi feltételeinek ja­vítását, illetve a termékek piacra juttatását segítő intézkedések. Ez azt jelenti, a magyar termelők­nek növelniük kell a belföldi áru­alapokat annak érdekében, hogy ki tudják elégíteni a nagy áruház­láncok megnövekedett keresletét Dr. Forgács Barnabás külön ki­tért arra, hogy a termelői értéke­sítő szervezetek hatékonyabb működését a Magyar Fejlesztési Banktól felvehető forgóeszköz- hitel lehetőségével is szeremé tá­mogatni a szaktárca. A termelők alapvető problémá­ja volt, hogy az élelmiszer-ter­mékpálya egyes szakaszaiban - így az alapanyag-termelés, a fel­dolgozás és a kereskedelem folya­matában - nagymértékben defor­málódtak a jövedelmezőségi vi­szonyok - magyarázta Tóth Ist­ván, a Mezőgazdasági Szövetke­zők és Termelők Országos Szö­vetségének titkára arra válaszol­va, hogy mi is volt a nemrégiben megszületett Élelmiszer Etikai Kódex megalkotásának kiindulópontja. A ter­melők ezen a helyze­ten kívántak változtat­ni, az elfogadott sza­bálygyűjtemény pedig a finomhangolásokra alkalmas. Bizonyos szempontból ver­senykorlátozó, de nem verseny­törvény-ellenes az Élelmiszer Ter­mékpálya Kódex, amely a terme­lők, a feldolgozók és a kereske­dők megállapodását rögzíti. A ti­zenegy oldalas dokumentum pontjainak fele önkorlátozás, de az aláírók azonban így is vállal­ták az együttműködést. Vámos György, az Országos Kereskedel­mi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint ezért az etikai kódexnek számos hozadéka lehet a továbbiakban, mert mélyebb elemzésekre került sor e területen, törekedve a másik szempontjainak meg­értésére és beépítésére. Európai Mezőgazdasági Vidék- fejlesztési Alap: a vidéki terüle­tekbe beruházó Európa. Készült az Európai Unió, a Ma­gyar Köztársaság kormánya és az ÚMVP Irányító Hatósága támoga­tásával. megkezdte az egyszerűsí­tett bevallási ajánlatok pos­tázását 340 ezer embernek az APEH. Ajánlatát április 30-ig kapják meg az adó­zók, akiknek ezt össze kell vetniük a birtokukban lévő igazolásokkal. Ha az ada­tok egyeznek, akkor aláír­va kell visszaküldeni a hi­vatalnak. r Uj nagytulajdonos a Richterben ÚJABB nagytulajdonos a Richterben: a Barclays Global Investors szerzett öt százalék feletti tulajdon- hányadot a magyar gyógy­szergyártóban. Kedden közölte ezt a legnagyobb brit bank. Több mint százezer állást megmentettek 100-120 EZER MUNKAHELY megtartásához járult hozzá a munkaügyi tárca, közölte Sünön Gábor államtitkár. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány pályázatai ré­vén sokmilliárdos magyar és uniós forrásokból fedez­ték ezt. Ha ez nincs, leg­alább 6-8 százalékkal nőtt volna a munkanélküliség. Simon: védjük az állásokat 2009. ÁPRILIS 23., CSÜTÖRTÖK GAZDASAG A volt Shell-fönök lesz Bajnai gazdasági miniszterjelöltje Megmaradhat a cafeteria bajnai-csomag A családi pótlék idén mégsem változna Varga István közgazdászt jelöli a Nemzeti Fejlesztési és Gazda­sági Minisztérium élére Bajnai Gordon kormányfő - jelentette be tegnap a kormányszóvivő, Budai Bernadett. Varga István 2008 végéig a Shell magyarországi vállalatá­nak vezetője volt, 2003-tól 2009-ig a Magyar §zénhidro- gén-készletező Szövetség igaz­gatóságának tagja és a Magyar Ásványolaj Szövetség alelnöke. A Mineralimpex külkereskedel­mi vállalatnál 1980 és 1991 kö­zött értékesítési, vezetői pozíciót betöltve az olajtermékek keres­kedelmében szerzett tapasztala­tot. A piaci liberalizáció idejé­ben csatlakozott a Shellhez. Jelenleg a magyar Üzleti Ta­nács a Fenntartható Fejlődésért Egyesület elnöke. Tagja a ma­gyarországi brit kamara vezető testületének, és tagja az Auto­nómia alapítvány kuratóriumá­nak is. A Transparency Inter­national tanácsadója. A jelölt a Marx Károly Közgazdasági Egyetem nemzetközi szakán végzett 1980-ban, és itt szerez­te másoddiplomáját is 1986-ban gazdasági szakértői szakon. Nős, és három gyermek édes­apja. ■ V. M. Varga István mlnlszterjelölt Akit „kilőttek” BAJNAI GORDON ELŐSZÖR Vahl Tamást kérte fel utódjá­nak a gazdasági tárca élére, de ő a kormányfő kérésére visszalépett A Versenyhivatal korábban háromszor is elma­rasztalta kartellvétség miatt az akkor még általa vezetett SAP Hungary Kft-t Erre ép­pen a Transparency Interna­tional hívta fel a figyelmet Szűkítené a kormány az utazási kedvezményeket. Ezeket a könnyítéseket ugyanis jelenleg hat-hét millió ember veszi igény­be. Idén mégis maradna a családi pótlék mai for­májában. VG-összeállítás Évente 106 milliárd forintos te­hertételt okoz a költségvetés­nek a sok utazási kedvezmény. Ezért a kormány a jövőben csak a valóban rászorulókat juttatná kedvezményes hely­zetbe. Többek között ez az egyik új elem a kormány ké­szülő adócsomagjából. ■ Úgy fest, nem sarcolják meg az üdülési csekket és az étkezési jegyet. Oszkó Péter pénzügyminisz­ter a parlamenti vitában hang­súlyozta: el kell választani az azonnali válságkezelő lépéseket a több évre szóló adószerkezeti átalakítási törekvésektől. Az új kormány által készített adómó­dosítások ezért kizárólag a 2009- es évre lesznek hatással. Néhány héten belül azonban a 2010- re és a későbbi évekre szó­ló adójogszabály-módosításokat is a parlament elé kívánja ter­jeszteni a kabinet, annak érde­kében, hogy ezeket a javaslato­kat még a tavaszi ülésszakban el lehessen fogadni. Nő ugyanakkor annak az esé­lye, hogy a jövőben is megma­radnak az üdülési csekkek és az étkezési jegyek, mégpedig a jelenlegi feltételek mellett. Több MSZP-s képviselő is fontosnak nevezte e juttatások megőrzé­sét, igaz, a felhasználási kör szűkítését már elfogadhatónak nevezték. Az idén biztosan nem kerül sor a cafeteria-rendszerrel kap­csolatos szigorításokra - jelez­te Oszkó Péter is. Szintén jó hír, hogy a családi pótlék az idén mégsem lesz adóalapot növelő járandóság, magyarán nem kell adózni utána. A hírek szerint bővülhet a 18 százalékos áfa­kulcs alá tartozó élelmiszerek köre is. Világosabb a helyzet a bérek bruttósítása terén is. A pénz­ügyi tárca (PM) tájékoztatóján Álmodozás álomnyaralásról. Mindenkire ráférne egy alapos kikapcsolódás. Karácsony Imréné szakállam­titkár leszögezte: a személyi jö­vedelemadó (szja) alapja a mun­káltató által fizetendő járulékok mértékével, vagyis 27 százalék­kal emelkedik 2010-től. Mivel azonban ez csak az szja-ra vo­natkozik - vagyis magukat a já­rulékokat a jelenlegi bruttó sze­rint kell fizetni a jövőben is -, nem szuperbruttósításról van szó, hanem a cseh modell köve­téséről. Az alacsonyabb jövedelmek csökkenését a pénzügyi tárca az adójóváírás módosításával akadályozná meg, miközben a bruttósítás hatását „alapeset­ben” nem ellensúlyozza a né­hány százalékpontos adókulcs­mérséklés. ■ Már most 893 milliárd a büdzsé hiánya. Idénre 737 milliárd volt a cél. Ugyanakkor az nem kérdéses, hogy a központi költségvetésnek égető szüksége van a fiskális szi­gorításokra. A hiány a fél év vé­gére eléri a bruttó hazai termék, vagyis a GDP 3,4 százalékát - mintegy 893 milliárd forintot -, miközben a Pénzügyminisz­térium az idei év egészére 737 milliárd forintos hiánycélt tűzött ki maga elé. Arra van tehát fel­tétlen szükség, hogy a második fél évben több mint 155 milliárd forintos többlet keletkezzen vala­milyen módon. A tavalyi év második felében 186 milliárd forintos hiányt mu­tatott a központi büdzsé. így összesen tehát mintegy 340 milliárd forinttal kell javítani a költségvetés pozícióját. 7

Next

/
Thumbnails
Contents