Somogyi Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-23 / 95. szám

HIRSAV Fodor Gábor szerint a Jobbik neonáci párt A jobbik neonáci párt, ezt bizonyította a múlt hétvégi megmozdulás is - mondta tegnap Fodor Gábor. Az SZDSZ elnöke kijelentette, hogy a Magyar Gárda a Job­bik párthadserege, méghoz­zá egy olyan párthadsereg, amelynek léte alkotmányel­lenes. Simicskó több katonát akar látni a seregben változtatni kell azon, hogy a katonák békelétszáma ugyanannyi, mint a mozgó­sítási létszámuk, tartaléko­sok nélkül ugyanis nincs hadsereg - mondta Simics­kó István, a nemzetbiztonsá­gi bizottság KDNP-s elnöke. Az országnak lépnie kéne az önkéntes tartalékosi rendszer irányába. Alaposan felvértezik a rendőrséget összehangolja a rendőr­ség, a polgárőrség, a közte­rületfelügyelet és a termé­szetvédelmi őrök tevékeny­ségét a közrend védelméről szóló törvényjavaslat, ame­lyet tegnap elfogadott a kor­mány - közölte Budai Ber­nadett kormányszóvivő. Flores magának kereste a bajt? üzengetés Balázs: „Szitává lőtték őket” - Morales: „Ide küldték a terroristákat” Magyarország szerint a Bolíviában lelőtt és bör­tönbe került magyarok ügye egyelőre csak konzu­li kérdés. Kiderült: Rózsa- Flores Eduardo a katonai ellenállást szervezte volna meg a dél-amerikai or­szágban. Vég Márton A magyar külügyminiszter to­vábbra is kételkedik abban, hogy a bolíviai hatóságok igazat mon­danak a Rózsa-Flores-ügyben. Balázs Péter tegnap megismétel­te: semmi sem támasztja alá, hogy merényletet akartak elkö­vetni Evő Morales bolíviai elnök ellen azok, akikre múlt héten csapott le a rendőrség Santa Cruzban. „A Rózsa-Flores Eduar- dóval még tavaly készült, de csak kedd este sugárzott interjú fontos információkat tartalmaz ugyan, de csak azt mutatja, hogy a fér­fiak maguk is keresték a bajt, nem indokolja azonban az elle­nük elkövetett rajtaütést” - mondta Balázs Péter. A külügy­miniszter szerint, ha pedig a fér­fiak gyanúsak voltak, ki kellett volna hallgatni őket, nem pedig Evő Morales bolíviai elnök nem ad ki információkat a kommandós akcióról. Balázs Péter külügyminiszter már nem kéri, hanem követeli a részleteket. szitává lőni. Hozzátette: a Bolí­viában lelőtt, illetve börtönbe ke­rült magyarok ügye egyébként egyértelműen konzuli, és nem ál­lamközi kérdés. Ezt azért volt fontos leszögez­ni, mert a bolíviai elnök azzal vá­dolta meg az ügyben érintett Ma­gyarországot, Horvátországot és Írországot, hogy terrorizmussal gyanúsított személyeket védel­meznek. „Nincs joga információ­kat követelni a bolíviai komman­dós akcióról Magyarországnak. Éppen ők azok, akik ide küldték a terroristákat ellenem” - üzen­te Evő Morales. Ugyanakkor hoz­zátette, nem fél egy esetleges nemzetközi vizsgálattól, mivel az országában semmilyen rejtett vagy eltitkolt dolog nem történt. „Nincs bizonyíték arra, hogy Ró­zsa-Flores és társai Evő Morales elnök meggyilkolására készültek volna. így ez csak spekuláció” - ezt viszont Marcelo Sósa, a Floresék elleni nyomozást veze­tő főügyész állította. A dél-amerikai országban múlt csütörtökön csaptak le a kommandósok: az akcióban agyonlőtték a magyar-horvát- bolíviai állampolgárságú Rózsa- Flores Eduardót, a román állam­polgárságú Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert. A magyar külügy hétfőn küldte Bolíviába argentin nagykövetét, hogy a rajtaütésben elfogott Tóásó Előd segítségére legyen. A kedd este bemutatott, de még tavaly készült interjúban Rózsa-Flores Eduardo azt mond­ta: szülőhelyéről, Santa Cruzból kérték fel, hogy segítsen meg­szervezni az országrész védel­mét, mert „kezdett olyan helyzet kialakulni az országban, hogy félő volt, erőszakos cselekmé­nyekre kerülhet sor”. Elmondása szerint az őt meg­keresők célja az volt, hogy egyelőre csak politikai eszkö­zökkel, „de erőt is felmutatva” elérjék Santa Cruz függetlensé­gének kikiáltását. Nem kapnak új gépkocsikat a miniszterek A Bajnai-kormány új miniszte­reinek gépkocsi-ellátását a már meglévő gépjárműállományból biztosítja a Központi Szolgáltatá­si Főigazgatóság, és nem tervez­nek új gépkocsibeszerzéseket - közölte lapunk kérdésére a Kor­mányszóvivői Iroda. m A kormányzati autók több százezer kilo­métert tiltottak már. A döntés azért is figyelemre­méltó, mert korábban a kabinet és az MSZP több prominens poli­tikusának gépkocsi-beszerzését is bírálta a sajtó és az ellenzéki pártok, mondván, luxusra költik az adófizetői forintokat. Emlékeztetőül, miután Gyur- csány Ferenc takarékosságra szólította fel a minisztériumo­kat, kapott új 14 millió forintos Audi A6-ost Veres János és Mol­nár Csaba miniszter. (Molnár az ügy kirobbanása után elrendel­te a szerződés azonnali felmon­dását.) Lamperth Mónika, mint a Táncsics Alapítvány kurató­riumának elnöke egy négyéves, 180 ezer kilométert futott Audi- ba ülhetett át, miután egy ka­rambolban totálkárosra tört a Passatja. Veres János szolgálati Audija már több mint 300 ezer kilomé­tert tett meg négy év alatt, ezért cserélték le. De csaknem 17 olyan minisztériumi autó van, amely többet futott ennél. A kor­mányzati hivatali autók átlagos életkora hat és háromnegyed év, a legöregebb 17 éves. ■ K. Á. Könnyen szétszakadhat a szlovákiai magyar párt Három képviselő, köztük Bugár Béla is kilépett tegnap a szlová­kiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) parlamenti frakciójából. Döntésüket Csáky Pál, jelenlegi pártelnök politikai stílusával magyaráz­zák. Ha május 16-ig ez megváltozik, ak­kor ígéretük szerint hajlandók visszatérni a parla­menti frakcióba. „Lépésünket figyelmeztetés­nek szánjuk a pártvezetésnek. Csáky Pál alatt az MKP jelentő­sen megváltozott, s’már nem az a párt, amely korábban volt” - fo­galmazott Bugár Béla. Nyílt titok, Bu­gár és Csáky rég­óta vitában áll. Túdni kell, két éve az MKP új elnökválasztásán Bugár alulma­radt Csáky Pállal szemben. A szlovákiai sajtó nem zárja ki, hogy az MKP-ban pártszakadás következik be. Csáky Pál a hely­zetre reagálva kije­lentette, hogy a há­rom politikusnak vissza kellene térnie a frakcióba. „Attól tartunk, hogy lépésüknek kedvezőtlen visszhangja lesz vá­lasztóink körében” - mondta e pártelnök. Ugyanakkor nem tud ja, hogyan értelmezze a kilépői követelését politikai stílusánál megváltoztatására. ■ V. M Feltárják a magyar zsidók jamlitzi tömegsírját Többéves előzetes kutatások és hosszú bírósági huzavona után a németországi Brandenburg tar­tományban megkezdődött annak a tömegsírnak a feltárása, amely német történészek szerint túlnyo­mó többségében a nácik által meggyü- kolt magyar zsidók földi maradványait tartalmazza. A tö­megsír egy 5000 négyzetméteres területen fekszik a Cottbus köze­lében fekvő Jamlitz településen, ahol 1943 és 1945 között a sachsenhauseni koncentrációs táborhoz tartozó külső tábor volt. Több mint 750 magyart rejthet a tömegsír. A lágerben mintegy 10 ezer zs dót tartottak fogva, de 1945 elejé felszámolták. Azonban 1342 b< teg fogoly a lágerben maradt, é őket a náci karhatalmi alakult agyonlőtte. A brandenburgi en lékhelyekkel fogla kozó alapítvány sz rint a jamlitzi t megsír 753 meggy költ magyar és lei gyei zsidó holttestét rejti, s a le nagyobb, még feltáratlan törne sír Németországban. A bérli nagykövetség közreműködésév tájékoztatni kívánják a magyar kát a kutatás állásáról. | 8 _________________( ( 2009. ÁPRILIS 23., CSÜTÖRTÖK ZsífOS állás. Szilvásy György volt titokminiszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő hu- ■ má npolitikai és koordinációs főigazgatójaként folytatja pályafutását. A Fidesz tudni sze- ^ r J I Ab U k ^^^k I m ^ ^B retné, a „bukott tárca nélküli miniszter" újabb zsíros állása mennyibe kerül az adófizetők- I

Next

/
Thumbnails
Contents