Somogyi Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-10 / 85. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2009. ÁPRILIS 10., PÉNTEK 5 PERCES INTERJÚ Idép jubilál az Őszirózsa Idén húszéves a csurgói Őszirózsa Nyugdíjas Klub. Balogh Csabától, a klub vezetődétől megtudtuk: készülnek az évfordulóra.- Alig egy éve vette át a klub vezetését. Örömöt ad ez a munka?- Ha nem egyöntetűen szavaztak volna meg a tagok, nem vállaltam volna el. Pécsről kerültünk Csurgóra, egy összeszokott társaságba kellett beilleszkedni, így külö- 1 nősen jó érzés, hogy engem bíztak meg a vezetéssel. Idén az éves beszámolómat követően újra megkérdeztem a jelenlevőktől: továbbra is bizalmat szavaznak? Azt mondták, hogy igen. A lényeg: tudni kell a tagság érdekeit a saját érdek elé helyezni.- Jelentős állomás a huszadik évforduló. Hogyan készülnek a jubileumra?- Lesz egy ünnepi műsorunk, ahol az elmúlt húsz évet összefoglaljuk. A kul- túrcsoportunk énekel, táncol, nem lesz gond a fellépéssel. Emellett szeretnénk egy kiadványt készíteni, alapul szolgál a klubnaplónk, amit húsz éve vezet Pallag Ignácné, meg az oklevelek.- Tevékenyek a tagok?- Igen. Bálokat rendezünk, kirándulásokat - most hévízi kirándulást szervezünk -, rendezvényeken pünk fel. A csurgói csuszafesztiválról eddig mindig hoztunk el díjat. Idén is benevezünk. ■ V. A. Balogh Csaba: szép műsorral készülünk a húszéves évfordulóra A legújabb szerzemény az égetőkemence. Az első égetés nagy szenzáció volt a művészetkedvelő csurgói általános iskolások körében Forog a korong, alkot a diák művészet A semmiből indultak, s ma szinte teljes a lista Nyolc éve, az induláskor, kevesen hittek benne, hogy mára beérik a művészeti képzés, ami a csurgói II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában indult. A valóság erre rendesen rácáfolt. Varga Andrea Mosolyogva, kétkedve, de legalábbis fenntartásokkal fogadta az akkori képviselő-testület többsége Simon Mihálynak, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola igazgatójának elképzeléseit a leendő művészeti képzésről. Napjainkban azonban nehéz gyors mérleget vonni, annyi minden történt. Mivel a 2007-es tanévtől egy közös intézménybe szervezték Csurgón az önkormányzati oktatási intézményeket és egységes pedagógiai program készült, amelynek a művészeti oktatás is része, így az már nem csak a Rákóczi iskola sajátja. 2001-ben képzőművészeti oktatással kezdtek, ami azóta zenével, tánccal és legújabban színjátszással is kiegészült, s mindehhez a szükséges infrastruktúrát is megteremtették. Simon Mihály a kezdetektől komplex művészeti oktatásról álmodott, most a madáchi mondatot - „A gép forog, az alkotó pihen" - magáévá téve akár hátra is dőlhetne, de azt mondta: még mindig vannak célok.- Pályázati pénzből minden művészeti ágra költhettünk, a kötelező eszközfejlesztésen már jóval túlvagyunk - mondta az igazgató. Tavaly elkészült a színi stúdió, önálló darabbal debütáltak a színjátszók. Ide reflektorokat vettek, korszerű a fény- technika. Elektromos zongora, fuvola, harsona, furulya került nemrég a zeneiskolába. Az elmúlt napokban pedig megtörtént az első égetés az új égetőkemencében, s géppel hajtott korongon dolgozhatnak a gyerekek. - A néptánc élő zenét, népi hangszereket kíván - folytatta az igazgató. Ennek megvalósítása a következő feladat. Maga jó példával jár elöl: eddig harmonikázott, most nagybőgőn tanul. Visszaszámolnak a pályázat beadásáig ipari park Újabb lehetőségek után kutatnak a gazdaság fejlesztésére Vannak betelepülni szándékozók - mondta Szászfalvi László polgármester a csurgói ipari park kapcsán. Van, akivel már a csarnok műszaki tartalmáról beszélünk, máshol még az sem biztos, hogy Csurgót választja. Ismert: kilenc éve nyerte el az ipari park címet a város, ám a megvalósításra létrehozott gazdasági társaság sokáig csak papíron létezett. Hosszas előkészítés után tavaly minden összeállt egy sikeres pályázathoz, ám a vállalkozás - amit a pályázati kiírásnak megfelelően be kellett volna telepíteni - az utolsó pillanatban nem írta alá a szerződéseket. Ennek ellenére el kellett készíteni a látványterveket 720 ezer forintért. Végül októberben beadhatták a pályázatot, amit aztán a szigorú feltételek miatt inkább visszavontak. Martinka Zoltántól, a Csurgói Ipari Park Kft. ügyvezetőjétől megtudtuk: tárgyalnak egy állami tulajdonú szociális foglalkoztatóval, amely száz új munkahelyet hozna létre. Gond, hogy az ipari park területén nincs meg az alapinfrastruktúra sem, amelynek kialakítása 50 millió forint. A jó kamionos megközelíthetőségért ugyancsak tenni kellene, ehhez azonban két olasz tulajdonosnak szolgalmi jogot kellene adnia. A polgármester többek között bízik abban a pályázatban, amit hamarosan benyújthatnak a 33 leghátrányosabb kistérséget támogató pénzekre. ■ Varga Andrea Kevés a munka: hazajöttek a külföldi munkavállalók A csurgói kistérségben egyetlen vállalkozásnál sem éri el a foglalkoztatottak száma a 250-et. A legnagyobb - a CS-FA Kft. - pedig 49 fős elbocsátást jelentett be. Olvasó Györgyné munkaügyi kirendeltségvezető az elmúlt hónapban számos fórumon tartott előadást a közfoglalkoztatási terv kapcsán, illetve a programról, amely az átmeneti gazdasági visszaesésből nehéz helyzetbe kerülő munkaadók, illetve álláskeresővé lett emberek számára készült. Megtudtuk: a térségben 1238 regisztrált vállalkozás van. 64 százaléka szolgáltatással, 13 százaléka iparral, építőiparral foglalkozik, 23 százaléka mezőgazdasági profilú, utóbbi háromszorosa a megyei adatnak. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 70, ami alig 60 százaléka a megyei áüagos értéknek. Olvasóné elmondta: 28 százalékos a munkanélküliségi ráta. Sokakban felmerül az uniós munkavállalás lehetőségként. Ezek az emberek mindenre nyitottak, ahol pénzt lehet keresni. Legjellemzőbb a kamionsofőr- ség, a szállodai mosogató, takarító, húsipari munkakör. Mostanában viszont sokan hazajöttek a válság miatt.- A közfoglalkoztatási program elindult, jelenleg 200 fő dolgozik, ám a tervek szerint idén 500-an fognak - mondta a vezető. Szászfalvi László polgármester szerint a közfoglalkoztatási program nagy lehetőség, de nagy felelősség is. Célszerűbbnek tartaná a hosszabb időtartamú programokat. ■ Varga Andrea Olvasó Györgyné: már kétszázan dolgoznak és ötszázan fognak ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK CSURGÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT A csepp is képes kivájni a követ, de nem az erejével diákok A két fiatal egyedül csak abban hasonlít, hogy az Eötvös iskolából indultak, és országos elsők lettek Szinte egy időben lettek első helyezettek. Amúgy nem sok mindenben hasonlítanak. A tizedi- kes Viola Anikó a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumba jár, visszafogott, szerény lány. Füzes Tamás a Somogyi TISZK Nagyváthy János Középiskolájának végzőse, szerénynek és visszafogottnak semmiképp nem mondható. Ami közös bennük: mindketten csurgóiak, és ugyanabból az iskolából - az Eötvös József Általános Iskolából - indultak. Füzes Tamás a Református Középiskolák Tudományos Diákkonferenciáján földrajz kategóriában lett első, Kína gazdaságának fejlődését, annak káros következményeit, elsősorban környezetromboló hatásait vette górcső alá. Azt mondta: elgondolkodtató, hogy a világ 20 legszennyezettebb városából 16 Kínában található. Akárcsak az: fa evőpálcikáik elkészítéséhez évi 50-60 négyzetkilométer erdőt vágnak ki. A diák arra törekedett, hogy ne csak érdekes, de „eladható” is legyen az anyaga, ezért is a témaválasztás. Szereti a földrajzot, s nem ez az első sikere, mégsem ezen a területen keresi a boldogulását.- Telített a pálya, nincs munkahely - mondta Tamás. Kétéves vasutasiskolába jelentkeztem, után van lehetőségem még tovább tanulni, karriert építeni, egyelőre nem privatizálták a Viola Ildikó az országos latinversenyen lett első kplvezett Füzes Tamás földrajzból jeleskedett a diákkonferencián vasutat. Az sem kizárt, hogy később mást tanulok, nyitott vagyok sok mindenre. De a földrajztanári százezer forintos fizetésből nem lehet megélni, és én nem szeretnék a jelenleginél rosszabb életszínvonalon élni. Amúgy a tudás, ambíció, akarat ma már nagyon kevés az érvényesüléshez, egyre inkább a szerencse és a kapcsolatok számítanak. Viola Anikó országos latinverseny első díjasa. Már kiskorában testvéreivel versenyzett: ki tud többet megjegyezni az édesapjuktól tanult latin közmondásokból. (Nővére, Beáta április 15-én indul az olaszországi Sulmonába egy latin fordítói versenyre.) - Szerettem a nyelv dallamosságát, most - immár tanulva - szeretem a nyelvtana logikáját - magyarázta a diáklány. Ha nagyon szorgalmas vagyok, napi egy-két órám megy rá: fordítás, nyelvtan átismétlése, esetleg a kultúrtörténet olvasgatása. Jövőre lesznek különóráim is. Lehet, hogy a latinnal fogok tovább tanulni, de az informatika éppúgy érdekel. A kettőnek pedig nincs sok köze egymáshoz. Anikó mentalitását jól példázza kedvenc latin mondása: Gutta cavat lapidem, non vi, séd saepe cadendo. (A csepp kivájja a követ, nem erővel, hanem gyakori esésével.)
