Somogyi Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 8. szám

4 2009. FEBRUÁR 22., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA próbaper A lakossági eladósodás mértéke folyamatosan nő, a legtöbb hitelt devizában vették fel a magyarok, a gyenge forint és a nemzetközi hitelválság miatt pedig akár 70 százalékkal is nö­vekedtek a havi törlesztőrészletek. Egy ügyvéd szerint ezért a bankoknak is fizetniük kellene. TÖRLESZTENI AKAR AZ ÜGYVÉD HOGY A LEJTMENET meddig tart, és milyen mélyen lesz az alja, pillanatnyilag megjósol­hatatlan. Jelzi ezt, hogy az elemzők szélsőségesen meg­osztottak, a borúlátók 350- 400 forintos eurót vizionál­nak, az optimisták szerint vi­szont az év végére 265-270 közé állhat vissza valutánk a jelenlegi 300 körüli szintjéről. SOK FÜGG EGYRÉSZT ATTÓL, hogy milyen lesz a lefutása a krízisnek. Ha a nyugat vi­szonylag hamar talpra áll, a gazdaságok újra beindulnak, akkor egy-másfél éven belül ismét feltámadhat a befekte­tők étvágya régiónk befekte­tési lehetőségei, a devizák, ' kötvények és részvények iránt, ami gyors erősö- i dést hozna. L A MÁSIK FONTOS TÉNYE- 1 ző Magyarországgal, Próbaper indul egy bank­kal szemben a devizahite­lek jelentősen megnö­vekedett törlesztőrészletei miatt. Czirmes György ügyvéd azt szeretné elér­ni, hogy a bankok vállal­ják magukra a megnö­vekedett törlesztőrész­letek egy részét. Fábos Erika Tippek a bajban Czirmes György türelmes em­ber. Több mint 25 éve tevékeny­kedik a jogi pályán, de most elő­ször fogyott ki a béketűrésből. Azért sokallt be, mert egyre töb­ben keresték meg segítségért a banki hiteleik miatt, mígnem sa­ját bőrén is tapasztalta: kiszol­gáltatott helyzetbe kerül, aki hi­telt vesz a nyakába. Ezért indí­tott próbapert, és fordult végül a saját ügyével a bírósághoz. „Múlt novemberben a 100 ezer forintos részlet helyett 148 ezer forintot kellett postára ad­nom, úgy, hogy amikor az autó- vásárláshoz a hitelt felvettem, még 80 ezer forintban állapod­tunk meg a bankkal - mondta Czirmes György. - Ezen egy­részt hosszan elgondolkoztam, másrészt több kollégámmal is beszélgettem. A vége az lett, hogy négyen megállapodtunk, alaposan áttekintjük a lehetősé­geket, és lépéseket teszünk. Elő­ször csak egy levelet fogalmaz­tunk a banknak, majd miután cinikusan reagáltak, úgy döntöt­tünk, bíróságra megyünk. Mivel hasonló ügy még nem volt ha­zánkban, úgy határoztam, első­ként a saját ügyemet képviseli ez az ügyvédcsapat. Ez tulajdon­képpen egy próbaper lesz. Jóhi­szeműen azt feltételezzük, hogy- sem a bank, sem pedig az ügy­fél nem láthatta előre a szerző­dés 2006-os megkötésekor, hogy két év múlva a havi részletek 20- 30, a japán jen esetében pedig 70 százalékkal megemelked­nek. Ha pedig ez így van, vagyis a körülményekben ilyen lénye­ges változás következik be, min­Czirmes György azt szeretné, ha a bankok is részt vállalnának a válság okozta terhekből. Ha nyer, sok devizahitelessel tesz jót. Egymillió rossz adós országa 1. ELŐTÖRLESZTÉS s ( Ezt akkor érdemes választani, ha nagy összeget tud egy­szerre visszafizetni Csak így csökkenthető érzékel­hető mértékben a havi részlet hátránya, hogy jelentős megtakarítással kell rendel­kezni hozzá. 2. A DEVIZAHITEL FORINTRA VÁLTÁSA Ez kiszámíthatób- i bá teszi a törlesz- f test, de ezt csak akkor szabad meg lépni, ha várhatóan erősödik a forint. hátránya: törlesztőrészletei mindig magasabbak, ráadá­sul a mai árfolyamok mellett nem is éri meg. 3.FUTAMIDŐ-HOSSZABBÍTÁS \ legtöbben ezt „—., */, y \ a lehetőséget Ír -A választják. % Általában 15 évről 20 évre nyújt­ják a futamidőt, így csökken a havi törlesztőrészlet is. hátránya: a nem banki költ­ségek - például a szerződés- módosítás - pénzbe kerül­hetnek. 5. HITELFEDEZETI BIZTOSÍTÁS /f^xEz éppen arra való, i hogy ha az ügyfél '**I<N*A* bajba kerül, akkor a biztosító meg­határozott ideig fi­zesse helyette a tör­lesztést. hátránya: havonta fizetni kell érte, akkor is, ha végül nem lesz rá szükség. 6. ÁLLAMI SEGÍTSÉG v Azok, akik szeptem­§ ber 30. után vesztet­ték el állásukat, kér­hetik hitelük felfüg­gesztését legfeljebb két évre. Az állam ez­alatt kezességet vállal értük. Csak húszmillió forintig és csak álláskeresőknek jár. Legalább havi tízezer forin­tot kell fizetni. hátránya: meghosszabbodik a futamidő, és csak deviza­hitelesek vehetik igénybe. den civilizált országban lehető­ség van a szerződés módosítá­sára. Márpedig a magyar polgá­ri jog is lehetőséget ad erre, még az egyoldalúra is, ha előre nem látható esemény történik.” A bankok élnek is vele: a szer­ződésben szerepel, hogy az ár­folyam nagy kockázatot rejt ma­gában, így a kamat és a költsé­gek is változhatnak, így ők bár­mikor egyoldalúan módosíthat­ják. A próbaper tehát azért in­dul, hogy kiderüljön: a mostani­hoz hasonló, jelentős törlesztő- részlet-emelkedést olyan előre nem látható körülmény okozta, amelynek költségeit nem ter­helheti egyoldalúan a bank az adósra. Czirmes György szerint már csak azért sem, mert az a banknak sem érdeke, hogy ügy­felei tönkremenjenek, és ne tud­janak törleszteni. A próbaper beadványát elfogadták, az ügy­véd szerint várhatóan három­négy hónap múlva kezdődhet a tárgyalás. egyre többen vannak a bankok lakossági „feketelis­táján”: egy év alatt 55 száza­lékkal emelkedett a Közpon­ti Hitelinformációs Rendszer (KHR) lakossági részében nyilvántartott élő hitelmu­lasztások száma. A lakossá­gifeketelistán 2007 végén még 433 ezer, 2008 végén már 669'ezer mulasztást tar­tottak nyilván. A növekedés a 2006. év végi 281 ezres élő tételhez képest még draszti­kusabb, közel két és félsze­res. Az új mulasztások szá­ma havonta 20-30 ezerrel növekszik, korábban fele­ennyi, havi 10-15 ezer eset volt. A KHR „feketelistájára” azok adatai kerülnek, akik legalább a minimálbér (je­lenleg 71 500 forint) össze­gét kitevő kölcsönösszeg megfizetésével több mint 90 napon át késlekednek. Forint-euró árfolyam A forint árfolyamá­nak grafikonja minden korábbi keretből kilépett. E hét végén már 305 forintot is elkértek egy euróért. Milyen szépen indult minden! A devizahitelek még tavaly júliusban is nagyon kedvező törlesztőrészletekkel kecsegtettek. Őszre hirtelen felrobban a forintárfolyam, és azóta havi súlyos tízezrekkel került többe a lakás vagy a kocsi hitele. 19 milliárd euró hitelük van a magyaroknak HÁTRÁNYA: díja nem kevés, meghosszabbo­dik a futamidő, később nőhet a havi részlet. Válaszúton a forint - és az ország, amelyet a csőd réme fenyeget A STATISZTIKÁK SZERINT a magyarok az elmúlt évek­ben összesen 19 milliárd eurót kitevő, külföldi valutá­ban lékötött adósságba ver­ték magukat, a legtöbben svájci frankban vették fel a hitelt. Ez az összeg már el­ső hallásra is óriási, de nem­csak hallásra: ez a GDP 34,5 százaléka. Ez a mérték az uniós átlagot messze meg­haladja. Az eladósodás 2000 óta folyamatosan nö­vekszik, és az elmúlt két év­ben csúcsra járt. Az elmúlt az elmúlt hetven év legkemé­nyebb válságát éli át a világ, nincs hát mit csodálkozni azon, hogy egy kicsi, a Nyu­gatperifériáján található or­szág devizája, mint hazánké, mélypontról mélypontra buk­dácsol. Hasonlóképpen tesz­nek régiós társaink fizetőesz­közei is: a cseh korona, a len­gyel zloty, a román lej, az uk­rán hrivnya. az okok világosak: a világ­ban a félelem az úr, a pénzü­kért aggódó befektetők kerül­nek minden olyan országot és pénzügyi eszközt, amely akár egy kicsi kockázatot is hordoz. Régiónk eseté­ben megvan a bedőlés, a fizetésképtelenség esé­lye, menekülnek hát a befektetők, igaz, egy­előre csak a remegős kezűek. a magyar gazdasággal kap­csolatos. hazánk hihetetlenül felkészü­letlenül csúszott bele a vál­ságba, kiköltekezett állam­mal, eladósodott lakossággal. Nem vagyunk híján emellett szerkezeti bajokkal sem: az egészségügy, a nyugdíjrend­szer, az önkormányzati rend­szer a finanszírozhatatlanság felé rohan, az aktív népessé­get, a cégvilágot agyonnyomja az adóteher, az államot mind­eközben pazarlás és alacsony hatékonyság jellemzi. a nagy kérdés, hogy a politi­kának sikerül-e ezekre a ' problémákra választ találnia. Ha igen, gyors felzárkózás le­het az osztályrészünk, ha nem, kisebb eséllyel drámai összeomlás, nagyobb esély- lyel évtizedekre elnyúló I lecsúszás. m időben évente 30-40 száza­lékkal nőtt a magyar lakos­ság hitelállománya, míg a megtakarítások csupán 7-8 százalékkal gyarapodtak. 4. TŐKEMORATÓRIUM f Ebben az eset­ben egy ideig csak a kama­tokat kell fi­zetni.

Next

/
Thumbnails
Contents