Somogyi Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 8. szám

2009. FEBRUÁR 22., VASÁRNAP SZTORI 5 Állatkínzás svéd tévés megrendelésre? ubatépés Magyar állatvédők szerint a „leleplező” film hemzseg a hamisításoktól Könnyen lehet, hogy megrendezett jelenet volt az a filmfelvétel, amelyet svéd televíziósok készí­tettek a hrutális magyar libatollfosztásról. Dián Tamás A Magyar Televízió híradója feb­ruár 2-án mutatta be azt a rejtett kamerás felvételt, amelyet a svéd TV4 televízió készített Magyar- országon, Harkakötöny települé­sen egy libatolltépő telepen. A nagy felháborodást kiváltó filmkockákon az látható, hogy az állatok szárnyát brutálisan kité­pik, felszakadt bőrüket pedig ha­sonlóan kegyetlen módon, zsák­varró tűvel fércelik össze. Az ál­lítólag tavaly nyáron készült fel­vétel világszerte nagy visszhan­got váltott ki: a svéd agrárminisz­ter például kijelentette, hogy az Európai Bizottsághoz fordul | azért, hogy tiltsák be a tollfosz- § tást. Egy dán, takarókat és párná- 1 kát forgalmazó cég vezetője pedig | azt mondta: ha bebizonyosodik, “ hogy a tépéstől az állatok elhul­lanak, megszakítják a kapcsola­tot a magyar beszállítókkal. Mindezek után meglepő mó­don mégsem a hazai tollfosztók­nak kell elsősorban félniük, ha­nem személy szerint Per Her- manrudnak, aki a filmet készí­tette. A Fehérkereszt Állatvédő Liga ugyanis a civil állatyédelmi ombudsmannal közösen a Leg­Porolgatásos tollfosztás Kunhegyesen egy archív felvételen. Nincs szó brutális módszerekről. főbb Ügyészségen feljelentette a svéd újságírót Szilágyi István, a szervezet kurátora szerint az ál­latvédők szavahihetőségének vé­delme érdekében kellett lépniük. „A svéd újságíró nem kereste meg a magyar állatvédő szerve­zeteket, és feljelentést sem tett - mondta. - Viszont konkrétan megnevezte Harkakötöny telepü­lést, ahol a polgármester szerint öt-hat éve már egyáltalán nincs nagyipari libatartás.” Az állatokkal szembeni túlzott durvaság is gyanút ébreszt a film hitelességével kapcsolat­ban. A gazdáknak ugyanis nem érdekük, hogy sérülést okozza­nak az állatoknak, hiszen ezzel saját megélhetésüket rontják. A libát csak vedlési időszakban, úgynevezett „porolgatásos mód­szerrel” szokták megfosztani tol­lától. Csak a piheszerű, könnyen eltávolítható pelyheket szedik ki a nagyobb tollak alól. A svéd té­vések felvételén azonban a libá­lllúzió a humánus nagyüzemi állattartás AZ OSZTRÁK SZÉKHELYŰ Négy Mancs Állatvédő Alapítvány tavalyi, libatömést támadó kampánya után már tudni le­hetett, hogy a libatoll /osztá­sa is téma lesz - állítja Szilá­gyi István. Szerinte a követke­ző botrány a nyulak tartása körül fog kibontakozni, majd a csirke nemek szerinti sze­lekciója kerül terítékre. „Az a csibe, amelyből kakas lesz, értéktelen, vagyis már egé­szen korán elpusztítják - mondta. - Ezért is lehet majd a magyarokat kárhoztatni. De Nyugaton vajon hogyan oldják meg ezt a helyzetet? Nyilván ott kizárólag csak to­jók bújnak ki a tojásból. ” A SZAKEMBER SZERINT be kellene látni, hogy egy olyan bolygón, ahol 7,5 milliárd embert kell etetni, a boldog körülmények között megvaló­suló nagyüzemi állattartás nem több puszta illúziónál kát szinte csupaszra tépik. „Szembetűnő az, hogy a felvéte­len olyan szürke libát is tépnek, amelynek a tolla nem is alkal­mas párnatömésre - mondta Szilágyi István. - Ez arról árulko­dik, hogy az állatok kínzása nem azért történt, hogy a tollakat ké­sőbb felhasználják.” A svéd televízió felvételén lát­ható egy H-Lúd Kft. feliratú tábla is, ám ez a cég jelenleg gabona­raktározással foglalkozik. Utoljá­ra 2004-ben tartottak libát, de azok is tojók voltak, a libatoll té­pése sohasem tartozott a profil­jukba. Szőke Sándor, a cég ügy­vezetője szerint durva hamisítás történt. „Valakik lefilmezték a táblánkat, majd utána betették a brutális képsorokat, mintha mindez nálunk történt volna - mondta. - Az igazság ezzel szem­ben az, hogy nem foglalkozunk állattartással, Harkakötönyben csak három silónk és egy nagy raktárunk van.” S hogy kinek állhat érdekében Magyarország befeketítése? A Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora szerint a svéd újságíró ösztönzésére készült felvételek hátterében nem állatvédelmi szempontok, hanem sokkal inkább gazdasági érdekek áll­hatnak. „Persze nem a libatoll- előállítók konkurenciájára gon­dolok, hanem arra, hogy az ado­mányokból élő állatvédő szerve­zeteknek jön jól egy ilyen kam­pány - mondta Szilágyi István. - Egy botránnyal ők igazolni tud­ják, hogy szükség van a munká­jukra. Magyarország ehhez ideá­lis célpont.” A Legfőbb Ügyészség napokon belül dönt, hogy eljárást indít-e a Fehérkereszt feljelentése alap­ján. Ha ez bekövetkezik, a svéd újságírónak be kell számolnia a felvétel körülményeiről. HIRDETÉS A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT! M Az antibiotikum Wj mellé szedjen Normaflore W probiotikumot! W A láz, a betessés és az erős gyógyszerek legyengítenek. ' A gyors regenerálódáshoz a Normaflore probiotikum nyújt hatékony segítséget, mert P lését,-Hftu sanofi-aventis Zrt \ 1045 Budapest. Tó utca 1-5. I \ U)6-'s'505-0‘Á • > ,0c-v, vgjij. -/Á-y.. % lőj; AÁÜ. -.

Next

/
Thumbnails
Contents