Somogyi Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-23 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 47. szám
6 2008. NOVEMBER 23., VASARNAP INTERJÚ találmány Már 34 éve világsiker Rubik Ernő kockája. A feltaláló szerint annak is érdemes kipróbálnia, aki nem hisz magában, mert katartikus élményben lehet része. „SOSEM AKARTAM NAGYOT ALKOTNI” Eredetileg a térbeli mozgások bemutatására találta ki Rubik Ernő a bűvös kockát. Először neki is egy hónapba telt, amíg ki tudta rakni. Dián Tamás- Igaz, hogy ha a magyar állam a nyolcvanas évek elején jobban sáfárkodik a bűvös kockával, vagyis felismeri a gyártásában rejlő lehetőséget, akkor az államadósságunk nagy részét kifizethettük volna?- Ez szépen hangzik, de sajnos nem több egyszerű legendánál. Az államadósság ugyanis már akkor nagyságrendekkel több volt, mint amennyit egy játékból profitálni lehet. Ami persze nem jelenti azt, hogy ne lehetett volna jobban menedzselni. Csak hát az akkori politikai és gazdasági körülményekre nem a rugalmasság és a vállalkozókészség volt jellemző. A kocka 1974-ben született, három év múlva került ki a magyar piacra. Az első példányokat egy szövetkezet gyártotta. Amikor 1978- tól külföldre is kezdtek szállítani, egy külkereskedelmi vállalat intézte az exportot, amelynek inkább a vásárlásban volt tapasztalata, semmint az eladásban. Nem is értek el sikert. 1979- ben végre jelentkezett egy amerikai cég, hogy terjesztenék a kockát, és az 1980-as világ- premier után olyan robbanás- szerű volt az érdeklődés, hogy a magyar gyártó egyszerűen nem volt képes egymaga előállítani a szükséges mennyiséget. Katartikus pillanat volt Rubik Ernő számára, amikor egy hónap után először megoldotta saját fejtörőjét, amely azóta a legnépszerűbb a világon- Ön eredetileg térbeli mozgások szemléltetésére találta ki a bűvös kockát. Hogyan jött rá, hogy ebből játék is lehet?- Miközben játszottam vele. Engem a konstrukciós feladat izgatott elsősorban. Nem az elméleti geometriai probléma, hanem a működő tárgy. Az, hogy ez a szerkezet több mint szemléltető eszköz, akkor vált világossá, amikor megjelöltem az oldalakat. Ehhez pedig a létező legegyszerűbb kódolást, vagyis a színeket használtam. Ekkor jöttem rá, hogy ha az eredeti struktúrát megbontom, vagyis elforgatom a kockákat, egy bonyolult feladat születik - egy térbeli útvesztő. A rejtvény megoldása kezdetben számomra is nehéz feladat volt, sokáig nem is voltam biztos abban, hogy egyáltalán lehetséges. Aztán amikor egy hónap kísérletezés után mégis összeálltak a színek, az katartikus pillanat volt. Ma már jobban megy: amikor legutóbb próbálkoztam, körülbelül egy perc alatt sikerült. Ezért azt üzenem mindazoknak, akik úgy gondolják, sohasem lesznek képesek helyesen kiforgatni egy Rubik-kockát, hogy ne adják fel. Csak aktivizálniuk kell bizonyos képességeiket, és felejthetetlen élményben lesz részük.- Megalkotta a vüág legnépszerűbb fejtörőjét. Meg tudja mondani, mi kell ahhoz, hogy egy játék sikeres legyen?- A játék túl általános kategória. Hosszú a lista: társasjátékok, készségfejlesztők, figurálisak, türelemjátékok, játékok kicsiknek és nagyoknak, sportjátékok, és még folytathatnánk szinte a végtelenségig. A kocka fejtörő játék, „puzzle”. Milyen a jó rejtvény? Nehéz, de megoldható, no és persze szórakoztató.- A napokban megkapta a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem díját. Az Állami Díj, a Gábor Dénes-díj és a Kossuth-díj után mit jelent ez önnek?- Nagyon sokat. Az egykori Magyar Iparművészeti Főiskola az egyik alma materem, az életem jelentős részét ott töltöttem, tanulva és tanítva. Mostani elismerésük jelzi, hogy emlékeznek még rám.- A Moholy-Nagy-díj indoklásánál első helyen említik a bűvös kockát. Nem zavarja, hogy 34 éve létrehozta azt, amit akár életműnek is lehetne nevezni? Azóta forma- tervezőként és építészként is rengeteget alkotott.- Én sem szeretem, ha valaki életművet emleget, hiszen Névjegy SZÜLETETT: 1944. július 13. pályája: apja, idősebb Rubik Ernő gépészmérnök, repüló gép-tervező az esztergomi repülőgépgyárban, anyja költő volt. 1967-ben építészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építész-, mérnöki Karán, majd 1971- ig az Iparművészeti Főiskolán szobrászatot és belsőépítészetet tanult. 1975-ig építész-tervezőként dolgozott, majd visszament tanítani az Iparművészeti Főiskolára, ahol tanársegéd, majd adjunktus, docens lett. A nyolcvanas évek elején főszerkesztője volt az ...És játék című lapnak, majd 1983-ban saját vállalkozást alapított, a Rubik Stúdiót, ahol bútorokat és játékokat tervezett. 1987-től címzetes egyetemi tanár, 1990-től a Magyar Mérnökakadémia elnöke, később tiszteletbeli elnöke. a magyar Mérnökakadémián belül létrehozta a Rubik Nemzetközi Alapítványt, a kiemelkedően tehetséges fiatal műszakiak és iparművészek támogatására. Jelenleg a Rubik Stúdiót igazgatja, valamint játék- szoftverek fejlesztése és építészeti témák kötik le. ELISMERÉSEI: BNV-díj (1978), Állami Díj (1983), Gábor Dénes-díj (1995), Kossuth-díj 2007, Moholy-Nagy-díj (2008) ilyesmiről akkor szoktak beszélni, ha az alkotó már nincs köztünk. Az viszont cseppet sem bánt, hogy a műveim közül mindenki a kockát teszi az első helyre. Nem olyan ember vagyok, aki mindig nagyobbat akar. Sőt továbbmegyek: sohasem akartam semmi „nagyot” csinálni. A maradandó dolgok nem úgy jönnek létre, hogy valaki ezt előre elhatározza. Én csupán közreműködtem valaminek a létrejöttében, ami jó. Minden más csupán következmény. Dobson Tibor szerint a szóvivő nem médiasztár búcsú Tizenöt év után távozik a katasztrófavédelemtől legismertebb munkatársa- Az ország legismertebb szóvivőiéként tizenöt éven át számolt be naponta többször közúti balesetekről, természeti katasztrófákról, tűzesetekről és halálos kimenetelű szerencsétlenségekről. Év végén távozik a katasztrófavédelem szóvivői posztjáról, új munkaköre szerint tűzoltóparancsnok lesz. Miért váltott?- Nincs nagy titok a dologban, egyszerűen úgy éreztem, ideje váltani. Én mindig is elsősorban tűzoltó maradtam, és csak aztán szóvivő. Most visszamegyek a szakmámba, újra tűzoltó leszek. Tanítani is szeretnék, megyénként legalább egy- egy kollégára lenne szükség, aki a helyi ügyekben viszi a szót. Megyei szinten ugyanis nincsenek szóvivők, nehézkes a tájékoztatás, pedig ez a jövő. Én tulajdonképpen egyszemélyes hírügynökség voltam, és továbbra is tájékoztatni fogok az országos eseményekről. Nem hagyom cserben a tűzoltókat és a médiát, a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság délpesti régiójának tűzoltóparancsnoka leszek, valamint a Magyar Tűzoltószövetség szóvivőjeként dolgozom tovább.- Milyen érzés volt haláleseteket, katasztrófákat bejelenteni? Dobson Tibor nem hagyja cserben a tűzoltóságot.- Természetesen mindig annak örültem, amikor jó hírekkel szolgálhattam, ha elhárították a kollégák a veszélyt, sikeres volt a mentés. Az én hivatásom nem vidám dolog, sok szomorú eseményt kellett bejelentenem, de volt nagyon sok pozitív is szerencsére. A legrosz- szabb a tűzoltó kollégák hősi haláláról beszámolni, amelyet megtettem 1994-ben, amikor két kollégánk egy szélviharban vesztette életét, illetve 2006-ban, a műegyetemi tragédia idején.- Mit tanácsolna az utódjának?- A legfontosabb, hogy sose hazudjunk, a lényeg a hitelesség. A hitelesség olyan, mint a cseppkő: nagyon hosszú idő felépíteni, és egy pillanat alatt le lehet rombolni. Ugyanilyen fontos a szakmai alázat, a szóvivőség nekem hivatás volt, nem szakma, amelynek a magánéletet is alá kell rendelni. A szóvivő nem médiasztár.- Van már esélyes a posztjára?- Elképzelés már van, de ameddig nem biztos, nem szeretnék róla beszélni. Jövőre már nem én viszem a katasztrófa- védelemnél a szót, így hamarosan ki fog derülni. ■ Boda Veronika Névjegy 1981-ben végezte a tiszti főiskolát 1992- től Ferencváros tűzoltóparancsnok-helyettese 1993- től az Országos Tűzoltóparancsnokság (2000-től annak jogutódja, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) szóvivője 2006-BAN elsőként nyerte el Az év szóvivője díjat
