Somogyi Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-26 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 43. szám

2008. OKTÓBER 26., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJARO 13 MMRMRMMMMnI HMMB ■■ < ' ^WW5WI Lukáts: kitartó vagyok, mint egy pitbull mázli A színész nagyon élvezte a forgatást, bár az egyik jelenetben komolyan megsérült A héten mutaták be a mo­zik Keményffy Tamás filmjét, a Mázlit. A fősze­repet Lukáts Andor játsz- sza, akit hosszú évek óta nem láthattunk a mozi­vásznon. Azt mondja, sosem adja fel. Hegedűs V. Rita- Nyáron arról lehetett halla­ni, hogy a forgatás során meg­sérült. Mi történt?- Egy olyan éjszakai jelenetet vettünk fel, amelyben azt ját­szom, hogy rosszul vagyok, majd egy helikopter elszállít. A kommandós kötélen lógott a he­likopterről, akihez engem hoz­zákapcsoltak, majd a helikopter felemelkedett, és ketten lógtunk a kötélen. Az első felvételnél a kötél rátekeredett a jobb lábam­ra és a bal kezem mutatóujjára, így nem én lógtam a kommandó­son, hanem ő az én lábamon és ujjamon. A gép felemelkedett a templomtorony magasságáig, és mi hiába kiabáltunk, nem hal­lották. Ezután még háromszor- négyszer felvettük a jelenetet, mire végre sikerült.- Nem félt a baleset után meg­ismételni a jelenetet?- Nem vagyok félős. A feladat­ra koncentrálok, amit meg kell csinálni.- A baleset ellenére jól érezte magát?- A filmezés hangulata nem mond el sokat a filmről, mert vannak nagyon jó hangulatú for­gatások igen rossz végered­ménnyel. Itt valahogy mégis nagyon jó körülmények között forgattunk. Kint laktunk a Cser­hátban, egy kis faluban. Nem kellett utazni, közösségi mű­helymunka alakult ki, amit én kedvelek.- Érez hasonlóságot a filmbeli karaktere és a saját személyi­sége között?- Sajnos igen.Ugyanolyan ma­kacs vagyok, mint Szekeres Ist­ván. Ennek a terhét hosszú évek óta viszem magammal. Soha nem adom fel, hiába próbálnak lebeszélni rögeszmékről, végig­csinálom, amibe belekezdtem, amiben hiszek. Egy pitbull ki­tartásával várom, hogy megvaló­suljanak a terveim.- Miket szeretne megvalósítani?- Filmforgatókönyveket, és vannak találmányaim is. Őrült­ségek. A digitális rendszámot hosszú évekkel ezelőtt találtam ki, amikor ellopták a kocsimat. Eszembe jutott, az autónak digi­tális rendszáma lehetne, és az csak akkor jelenne meg, ha a tu­lajdonos beütne egy kódot.- Volt már olyan találmánya, amely meg is valósult?- Néha gyümölcsöző a kitartá­som, mert most talán két dolog is meg fog valósulni. 1990-ben, amikor született az első fiam, azon töprengtem, hogyan lehet­ne jobbá tenni a világot. Kitalál­tam a Világ csendje című akciót. Arról szól, hogy egyszer, több száz év múlva - ahogy Csehov ezt gyakran emlegeti - majd együtt hallgat az emberiség. Évente egyszer, a közös hallga­tásban majd megértik, mit keresnek a földön, és hogy a másik ember­nek is helye van. Ez utópia. 1995-ben szer­veztem meg az első közös hallgatást a Könyvhéten. Évekig csi­náltuk még, de öt éve már csak a fiaimmal hallgatok. Névjegy A KOSSUTH- ÉS JÁSZAI MARI-DÍJAS színész pályáját a Pinceszínházban kezdte. 1972-ben szerződött a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz, amely­nek 1989-től 1991-ig rendezője is volt. 1994-től a Katona József Színház színész-rendezője. láthattuk őt a Tiszta Amerika, Eszkimó asszony fázik, Melodráma, Zsötem, Sose ha­lunk meg, A kert, Vörös kolibri és a Szám ba című produkcióban. Jelenleg a Stúdió K volt épületében, pincéjében, a Sanyi és Aranka Színháza művészeti vezetője. Megérkezett a Nemzetibe a szenzációs Ványa bácsi Sikerült, ami tavaly még vágy­álomnak tűnt, és lehetetlennek látszott: a Kolozsvári Állami Ma­gyar Színház revelációszámba menő Ványa bácsi előadása vég­re megérkezett Budapestre! Azért tűnt ez eléggé reményte­lennek, mert a rendező, a román származású, Amerikában élő, vi­lághírű Andrei Serban a kolozs­vári teátrum szegleteire, adott­ságaira találta ki a produkciót. Az első részben a színészek a nézőtér minden zegzugát - a kar­zatot és a páholyo­kat is - bejátsszák, a második részben a hangosító fülkét éppúgy használják, mint a tűzlétrát. Nem is csoda, hogy sokáig szinte mozdíthatatlan- nak tűnt az előadás. De Alföldi Róbert az igazgatói pályázatá­ban vállalta, hogy színvonalas határon túli magyar előadáso­kat lát vendégül a Nemzetiben, így aztán a nem csekély nehéz­ségeket leküzdve megérkezett hozzánk ez a különleges Ványa bácsi. A kolozsvári teátrum amúgy is rendkívül jó formában van, amit mutat az is, hogy beválasz­tották az Európai Színházi Unió Bíró József és Hatházi András tagjai közé, és az idei uniós szín­házi fesztivált Kolozsváron és Bukarestben rendezik meg no­vemberben és decemberben. A Ványa bácsit pedig a Román Színházi Szövetség a tavalyi évadban a legjobb előadásnak, a legjobb rendezésnek ítélte, a címszerepet adó Hatházi And­rást pedig a legjobb férfi fősze­replőnek választotta. Ennek a produkciónak a tér­kezelése nem külsődlegesség, más viszonyba ke­rülnek tőle a sze­replők is. Ha a föld­szintről a karzatra, vagy a zsinórpad­lásra kell fel-, illet­ve leszólni, részint azt érzékelteti, hogy milyen hihetetlen távolságban vannak egymás­tól azok, akik közeledni szeret­nének. Ugyanakkor a színészeket ar­ra készteti, hogy a legelképesz- tőbb szituációkban is próbálja­nak természetesen játszani: a jókora távolságok dacára se üvöltsenek, ne használjanak túl széles gesztusokat. A belső feszültségre koncentráljanak, arra az állandó erotikus túlfű­töttségre, ami végig jelen van ebben az előadásban. Ami szin­te senkit nem hagy nyugodni, de végsősoron mindenkit magá­nyossá tesz, senki nem lel igazi társra, valamennyi próbálkozás dacára egyedül maradnak a sze­replők. Serban nem nyúlós, unalmas, sápítozós Csehov-produkciót rendezett, hanem kegyetlenül fájdalmasat, groteszk humorral telit. Még a színpadi tárgyak sem jelentenek otthonosságot, valaki rendszeresen megbotlik bennük, átbukdácsol rajtuk, mi­közben reménytelenül rohangál­nak a szereplők a boldogság kék madara után. De aki láthatta a kolozsvári színészek, például Bogdán Zsolt, Péter Hilda, Bíró József játékát, az valószínűleg napo­kig boldog marad. ■ Bóta Gábor ■ Serban nem nyúlós, unal­mas előadást rendezett, hanem groteszk humorral telit. HIRDETÉS FILMSAROK Kisfalu nagy bajban AZ ELSŐFILMESEK gyakori hibáját vétette Keményffy Tamás rendező: túl sok min­dent szeretett volna bemu­tatni első filmjében. Ha ki­vág egy pár jelenetet, sok­kal feszesebb filmmel debü­tálhatott volna. Lukáts An­dor és Gyuricza István meg­győzően, hitelesen ábrázol­ják karaktereiket. Titkuk ta­lán abban rejlik, hogy nem játszanak, hanem magukat adják a kamera előtt. Rá­adásul Monori András zené­je összeköti a széttartó szá­lakat, mintegy aláhúzza a képi mondanivalót. A FILM ELEJE Rómeó és Júlia történetét idézi. Csak itt nem két család viszályko- dik, hanem a falu fordul a volt polgármester, Szekeres István (Lukáts Andor) ellen. A baj forrása a pénz, illetve A téma örök és magyar a szegénység. Amikor Sze­keresnek az az ötlete támad a falu felvirágoztatására, hogy fúrják meg a temetőn keresztülmenő osztrák olaj­vezetéket, a hirtelen jött gazdagság egymás ellen for­dítja az embereket. A téma örök, és nagyon ma­gyar. Egy kicsit szigorúbb vágóval legközelebb jobban sikerülhet. ■ Hegedűs V. Rita Mázli (magyar-német vígjáték, 88 perc - Hungaricom) rendező: Keményffy Tamás FŐSZEREPLŐK: Lukáts Andor, Gyuricza István i i

Next

/
Thumbnails
Contents