Somogyi Hírlap, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-21 / 195. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2008. AUGUSZTUS 21, CSÜTÖRTÖK MI A VÉLEMÉNYE Hol és hogyan ünnepelt? KARABENCSOV JÓZSEF taszári nyugdíjas: - Felesé­gemmel és barátnőjével egy somogyjádi rendez­vényre mentünk el. Ünnepi talákozón töltöttük a napot; úgy érzem, jó volt otthonról kimozdulni. Sok-sok kedves ismerőssel futottunk össze, kiváló kulturális programo­kat néztünk végig. A ma­gyaregresi nyugdíjas cso­port produkciója kápráza­tos volt, s a többiek is szép teljesítményt nyújtottak. vajai csilla kadarkúti iroda­vezető: - Egész napos televí­ziózás helyett kirándultunk egyet. Fiam is eljött velem, s beneveztünk egy petang- versenyre. Nem ismeretlen előttem a játék, a szerencse se hagyott el. Talán ennek is köszönhető, hogy megnyer­tük a vetélkedőt. A családi program otthon folytatódik; társasjátékozunk, beszélge­tünk a gyerekekkel. S meg­nézem az tv-összeálh'tást az ünnepségről. HERKE CSABÁNÉ mezŐCSO- konyai háztartásbeli: - Hiá­ba volt ünnep, a háztartási munkákat azért ilyenkor is el kell végezni. Persze módjával, hiszen minél több időt szerettem volna együtt lenni a szeretteim­mel, Főzés, gyors rendra­kás után így a családdal töltöttem az időt. Egy kis­térségi kulturális és sport- találkozóra utaztunk el, ki­válóan éreztük magunkat. A hétköznapok legyenek szebbek augusztus 20. 1083-ban Szent László jelölte ki az ünnep napját Székesfehérváron Az államalapító Szent Ist­vánra emlékeztek megye- szerte augusztus 20-án. Sh-összeállítás Ünnepélyes zászlófelvonás, kör­menet, tisztavatás, tűzijáték, or­szág tortája, kenyérfesztivál és közösségi rendezvények sokasá­ga - egyik legnagyobb ünne­pünkről szerte az országban megemlékeznek a mai napon. Szent István személyisége, gondolatköre, hatása egész tör­ténelmünkön végighúzódik - állították az általunk megkér­dezett szakemberek. Szent László király augusztusra 20- ra jelölte ki az ünnep dátumát. 1083-ban azon a napon - VII. Gergely pápa hozzájárulásával - oltárra emeltette I. Isván re­likviáit a székesfehérvári bazi­likában. Ez tulajdonképpen a szentté avatásával volt egyem értékű. I. Lajos (1342-1382) korától egyházi ünnepként tartják szá­mon augusztus húszadikát. 1771-ben XIV. Benedek pápa a Szent István-nappal is csökken­tette az egyházi ünnepek szá­mát, ám Mária Terézia ismét elrendelte ezt, sőt nemzeti ünnepként a naptárba is föl­vetette. Az 1848-as szabadság- harcot követő években ismét el­maradtak az ünnepek, hosz- szabb kihagyás után 1860-ban rendezhették meg először. Fe­renc lózsef 1891-ben döntött ar­ról, hogy munkaszüneti nap lesz augusztus 20. A két világháború között is minden évben megemlékeztek az államalapítóról, nagyszabá­sú tömegrendezvények sokasá­gán ünnepeltek. A második vi­lágháború után újabb fordulat állt be; 1945 után eltörölték a nemzeti ünnepet. Augusztus 20-ára évtizedekig a 1949-es al­kotmány, illetve az új kenyér napjaként gondoltak. A rend­szerváltáskor ismét a legna­gyobb ünnepeink közé emelték; a hívek százezrei vesznek részt ilyenkor az ünnepi miséken.- Mai világunkban rendkívül fontos, hogy a gondok sokasá­gával küzdő, szétbomló közös­ségek számára legyen egy kö­zös, gondolatiságtól, politikai hovatartozástól független ünne­pünk - hangsúlyozzák a szak­emberek. Kiss Iván címzetes prépost, Marcali esperes-plébánosa Egyházi s nemzeti ünnep- AZ EGYETLEN OLYAN ÜNNE­PÜNK, ami egyházi és állami is egyben - mondta Kiss Iván címzetes prépost, Marcali es­peres-plébánosa, aki a marca­li Európa park színpadán ce­lebrálta az ünnepi szentmisét és szentelte meg az új kenye­ret. - Ezért is, már évek óta az augusztus 20-i szentmisét kivisszük a templomból a szabadba. szent István az apostoli kirá­lyunk, aki összekötő kapocs volt az állam és az egyház kö­zött. A keresztény állam megte­remtésével Szent István az élet kenyerét, Krisztust hozta el a magyarságnak, aki az égi mel­lett földi boldogságot is adott az embereknek. Ezt is jelképezi, amikor egyik kezével az égre, a másikkal pedig a földre mutat. A kenyérre a keresztény tanítás sokszor utal, ami Krisztus tes­tét jelképezi, melyet felajánlott a kereszten. A KERESZTÉNYSÉG FELVÉTELÉVEL István bekapcsolta Magyaror­szágot az európai vérkeringés­be, s olyan államot hozott létre, ami kiállta az évszázadok pró­batételeit. Kiss iván esperes-plébános sze­rint, a mai fiatalok viszonylag pontosan megértik, hogy mit je­lentett Európának Szent István, s láthatják, hogy amit terem­tett, az immár több mint ezer éve létezik. Az államalapító király törekvése, tetteinek üze­nete ma is visszaköszön, példá­ul mint amikor kinyíltak előt­tünk az európai határok. Varga Gábor, a mezőgazdasági szakigazgatási hivatal főigazgatója Az ünnep összetartó erő augusztus 20. az egyik legna­gyobb ünnepünk. Megkapó, megható pillanatok villának be a korábbi rendezvényekről, s ezek a képek mélyen az emberbe vésődnek. Ha szó esik az ünnep­ről, rögtön három-négy dolog jut az eszembe. István király, akit szentként tisztelnek az emberek, az államalapítás, amely nemze­tünk, hazánk történetében sors­fordító volt. Szükség van az ün­nepekre, s a hagyományok ápo­lására. Úgy érzem: kötelessé­günk, hogy értékeinket átörökít­sük a következő nemzedéknek. NEM ELVONT FOGALOM OUgUSZ- tus 20.; élhető, érthető minden­ki számára. Népi hagyományok sokasága is kötődik hozzá. Évti­zedek, évszázadok során ala­kultak ki, változtak, ám a dön­tő: fennmaradtak. Üzennek a múltból a mának. Sokat elárul a tény, hogy a súlyos történelmi pillanatok után sem merültek a feledés homályába. Az aratóün­nep, a termés megszentelése, az új kenyér megáldása - ez mind olyan pillanat, amely manap­ság is nagy esemény a kisfalvak életében. Közösségformáló, ösz- szetartó ereje augusztus 20-nak ebben is mérhető. S abban is, ahogy a mezőgazdasági dolgo zókra is ilyentájt gondolnak. A paraszti munka elismerése, az áldozatokkal és lemondásokkal teli hivatás ünneplése is a jeles napra esik. Tisztelet jár azok­nak, akik a búzát vagy ahogy régebben mondták, az életet megtermelték. A nekik szóló el­ismerés, úgy vélem, örökre szói Csörsz Klára, a Falugondnokok Somogy megyei Egyesülete elnöke István jó fogódzó ratkó József Segítsd a királyt! című drámájából utolsó imáját mondta el az imént Vitai András színművész a Duna Tévében, s ez elindított valamit bennem, ami augusztus 20át is jelenti számomra. Egyrészt mert ismer­tem az írót Még húsz éves ko­romban találkoztam vele először egy nyíregyházi olvasótáborban. Mesterem volt, pár évig tartottuk a kapcsolatot, és későbbi mun­kámban is inspiráló erőt jelen­tett. Nem véletlen a cím, hogy Se­gítsd a királyt!, hiszen mindenki­nek kell fogódzó, támpont VISELETKÉSZÍTŐKÉNT tíz éven keresztül részt vettem a mester­ségek ünnepén Budapesten, amit augusztus 20-án tar­tottak. Ez a magyarországi kéz­művesség legnagyobb ünnepe. 2001-ben árultunk utoljára, így ezt a napot én most a varrógé­pem mellett töltöm, magamnak varrók ruhát. • augusztus 20. nem olyan ün­nep, amikor az utcára me gyünk ünnepelni. Büszke va­gyok arra, hogy a Roxínház Ist­ván a király című produkciójá­hoz én terveztem a jelmezeket. Gyermekeim énekeltek, táncol­tak a darabban. Ez az a mű, amit nem tudok érzelmi túl­csordulás nélkül nézni, hallgat­ni. Büszke vagyok rá, hogy Magyarországon született ez az alkotás. Nekem nem lehet példám egy államalapító ki­rály, de az útját kereső, belső vívódásokat megélő ember igen. S ez igaz a darab többi szereplője kapcsán is. Böjti Béla a siófoki meteorológiai obszervatórium vezetője volt Szebb hétköznapokat szent István ünnepe az új ke­nyér ünnepe. Ez a nap minden évben számvetésre késztet. Ál­lamalapító királyunk közel ezer éve szinte lehetetlen feladatra vállalkozott; hazát alapított, lel­ki és szellemi értékeket vett át Európától, közben magyar ma­radt. Ünnepeltünk az elmúlt napokban, dallal, tánccal, bor­ral, kenyérrel és zászlókkal, tűzijátékkal. GYAKRAN PUSZTÍTOTTAK VIHAROK a történelmünkben is. A ma­gyar emberek azonban a Kár­pát-medencét újra és újraépítet­ték. Az elmúlt napok zajos csinnandrattája mellett az ju­tott eszembe: ma is Európába készülődünk, de sokszor érthe­tetlen uniós kívánságokat fo­galmaznak meg felénk. A törté­nelem azt mutatja, hogy a tör­vényalkotóknak olyan alapérté­kekre kell építkezni, amely fe­lette állhat minden emberi ma­nipulációnak. Erkölccsel és lé­lekkel, emberséggel és gazda­gabb hétköznapokkal kell meg­tölteni az éveket. A politikai szabadság és a nemzeti függet­lenség még nem garantál he­lyes értékrendet. Ne legyen erő­sebb a széthúzás a szolidaritás­nál, az egymásért vállalt fele­lősségnél. Én optimizmussal vá­rom, hogy ne kelljen filléreket számolgatni, türelmetlen sze­gény embereket hallgatni. Szent István az országot Istenre bízta. Mi próbáljunk meg egymásban bízni, hogy egy szép hazát, So- mogyot, családot és otthont építhessünk. Az államalapító Szent István királyra emlékeztek a somogyiak augusztus 20. Nagyatádon zenepavilont adtak át, Lullán kitüntettek, Csurgón szobrot avattak a Hunyadiaknak (Folytatás az 1. oldalról)- Mitől is lenne erős az ország, ha a politika nem képes közös célokat írni a magyar zászlóra?- tette fól a kérdést Szita Károly kaposvári polgármester ünnepi beszédében. - Mindez mégsem jelenti azt, hogy minden és min­denki gyenge Magyarországon. Ezt az elgyengült országot ma is az emberek viszik a hátukon. Ha figyelünk István király élet­művére, ha nem felejtük el az összefogás erejét, akkor megér­hetjük, hogy vagy együtt fo­gunk felemelkedni vagy sehogy se. Mi, kaposváriak pedig fel­emelkedni akarunk, tehát ösz- szefogunk. Nagyatád Zenepavilon átadásá­val ünnepelték augusztus húsza­dikát. A városi ünnepség után délután a Széchenyi parkba vár­ták az érdeklődőket, ahol a város új látványosságát - stílusosan ze­nével - a Fourtissimo fúvós együt­tes szabadtéri koncertjével avat­ták fel. A javarészt fából készült, színes és mutatós filagória jelle­gű pavilon talapzata korábban, uniós pályázati forrásból épült. A fa építményt a főbb Közéleti Kör és az Erdélyi Kör polgári bál­ján összegyűlt adományokból ké­szítették el. Az új,létesítményt Ormai István, Hoffmanné Né­meth Ildikó a közigazgatási hiva­tal vezetője és Orbán Csaba, a főbb Közéleti Kör elnöke adta át. tab A Szent István lovasszobor melletti téren a városi zeneisko­la fúvószenekarának közremű­ködésével tartott térzenével kez­dődött az ünnepi megemlékezés augusztus 20-ról. Beszédet Csizmadia Nándor települési képviselő, a városi önkormányzat humán bizottsá­gának elnöke mondott. Tíz óra­kor ünnepi szentmise és egy­házzenei koncert volt a katoli­kus templomban. Itt Takást La­jos esperes-apát celebrálta a szentmisét. Az egyházzenei koncerten Bartos Csaba (csel­ló), Bartos Dániel (hegedű), Danyilova Galina (hegedű), il­letve Kerekes Sándor (orgona) működött közre. Rózsás László plébános tartotta az ünnepi szentmisét Kaposváron Herencsárt kitüntették lulla Sáirdi Árpád,a megyei közgyűlés alelnöke mondott be­szédet az Emlékparkban rende­zett Szent István napi ünnepen. Előtte a tabi művészeti iskola kamaraegyüttese adott térze­nét. A műsor keretében a lullai dalkör tagjai énekeltek, ezt kö­vetően koszorúzásra került sor a kopjafánál. A hagyományok­nak megfelelően Reizinger Ká­roly polgármester községi kitün­tetést adott át. A képvisel&tes- tület döntése alapján Lulla Köz­ségért Emlékplakett elismerés­ben részesült Herencsár Lajos, aki önkéntes tűzoltóként, pa­rancsnokként szolgálta a falut. Szobor Mátyásnak is csurgó A Szentlélek templom­ban ünnepi szentmisével, ke­nyérszenteléssel, majd koszorú­zással kezdődött az augusztus 20-ai ünnepség a Dél-somogyi városban. Aztán szoboravatás­sal folytatódott a Millenniumi parkban. Zárásként a Zis-tóhoz hívták szabadidős programokra az ér­deklődőket. Az új szobor Hunya­di Jánosnak, és fiának, Mátyás királynak állít emléket. Soós Gyula önkormányzati képviselő kezdeményezésére emelték, Péterfai Ferenc készítette és Szászfalvi László polgármester is mondott köszöntőt.

Next

/
Thumbnails
Contents