Somogyi Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-23 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 12. szám

6 SZTORI 2008. MÁRCIUS 23., VASÁRNAP Egy valós álom, ahol minden nap húsvét gyűjtemény Nyolc év alatt több mint százezer látogatója volt a tojásmúzeumnak a Zengő lábánál A zengővárkonyi mívesto- jás-gyűjtemény olyan, mint egy álom. Nienhaus Rózsa álma. A matemati­kus tíz évvel ezelőtt Né­metországban, Zengő- várkonytól több mint 1500 kilométerre látott álmát azóta már több mint száz­ezren látták. Fábos Erika Neinhaus Rózsa több mint ötezer különlegesen díszített tojást gyűjtött össze a messzi földön híres múzeumba A Zengő-hegy lábánál, szelíd lan­kák között bújik meg Zengővár- kony. Aki a 6-os úton túl gyorsan hajt, talán úgy megy el mellette, hogy fel sem tűnik neki. Aki vi­szont észreveszi, ilyenkor vala­mi csodát láthat ott. Egy Baranya megyei kis falut, ahol a húsvét nem csak egynapos ünnep. Zen- gővárkonyban ugyanis a nagy­hétnek van, vagy inkább újra lett valami méltóságos öröme. Ez egy egykori pesti lánynak, Nienhaus Rózsának köszönhető, aki a | hetvenes évek óta Németország- % bán matematikus, mégis itt ren- | dezett be múzeumot hímestojás- | gyűjteményéből. A falu közepén, 1 egy régi parasztház udvarában, a pajtába került az a több mint öt­ezer míves tojás, amelyet évtize­dek alatt gyűjtött össze. Azt mondja magáról, hogy bár egész szívvel német asszony, mindig magyar lány maradt. Mások meg azt mondják róla, hogy mindig pont olyan kíváncsi szeretettel fi­gyel a tojásmúzeumba betérő lá­togatókra, mintha mindennap húsvét lenne. „A mai világban mindenki fut az élete után, persze én is, csak­hogy a tojásíró emberektől meg­tanultam valamit: ott lenni ab­ban a pillanatban, ami éppen történik - mondja Nienhaus Ró­zsa. - Azt hiszem, az ünnep, a húsvét is meg mindegyik másik éppen arról szól, hogy felkészü­lünk rá. Az ünnep sosem az az egy nap vagy este, ami a naptár­ban van. Az ünnep az idő, ami­kor ott vagyunk abban a pilla­natban, ami velünk történik, így aztán bármelyik nap lehet ün­nep, csak rajtunk múlik.” Nienhaus Rózsa nem emlék­szik már, hogy mikor kapta, vet­te az első hímes tojást, és arra a pillanatra sem, amikor úgy dön­tött, gyűjteni kezdi a különleges kézimunkákat Azt mondja, talán nem is rajta múlt, mert néhány szép darab után mindenki úgy gondolta a környezetében, hogy ha szereti a hímes tojást, hát jó lesz névnapra, karácsonyra és születésnapi ajándéknak is. így lett belőle nagyon sok és nagyon sokféle és így lett belőle szenve­dély. Az azonban sosem fordult meg a fejében, hogy másoknak is megmutathatná. Tíz évvel ezelőtt aztán egy reggel eldőlt minden. „Tényleg mint a mesékben: ép­pen tíz éve, húsvétkor, arra éb­redtem, hogy egy kedves pa­rasztházban lakom, és egy hoz­zá tartozó múzeumban boldogan mutogatom a tojásgyűjteménye­met minden arra járónak - em­lékszik a zengővárkonyi tojás­múzeum tulajdonosa. - Szó sze­rint ráébredtem, hogy nekem ez az álmom, aztán pár hónappal később már velem együtt keres­te a család is, hogy hol áll az én parasztházam. Egy pécsváradi tojásfestő asszony mondta, néz­zem meg Zengővárkonyi. Első lá­tásra biztos voltam benne, hogy jó helyen lesz itt az álmom.” így is lett. A múzeum 2000- ben éppen virágvasárnapkor fo­gadta az első látogatókat, azóta több mint százezret, és tavaly a vendégek szavazatai alapján el­nyerte a vendégbarát múzeum címet is. Persze a gyűjtemény is folyamatosan gyarapszik: több mint harminc országból van már itt egy-egy szép darab, de a Kár­pát-medence és az összes hazai tájegység jellegzetes húsvéti tojá­sait meg lehet találni a tárlókban. „Ahogy a népdalokat gyűjtöt­te Kodály, Bartók és a többiek, és az utolsó pillanatban megmen­tették azokat, úgy menti meg ez a múzeum is a népművészetnek ezeket a törékeny, sokszínű, ősi motívumokat megőrző emlé­keit.” Ezt 2002-ben jegyezte be valaki a múzeum vendégköny­vébe, Nienhaus Rózsa pedig pontosan tudja, hogy a hagyo­mányokon kívül valamiféle ős­tudást is őriz a múzeum, azért szépítgeti, fejleszti folyamato­san. Ilyenkor húsvét előtt egész héten Zengővárkonyban van, és minden hónapban legalább né­hány napra hazalátogat. A csa­lád továbbra is Németországban él, egy telket azonban már vásá­roltak a faluban. A megálmodott parasztház ugyanis még nem készült el, csak a múzeum. Ró­zsa azt mondja, az valószínűleg valóban csak álom marad. Per­sze mit lehet tudni. Van úgy, hogy az álmok valóra válnak. A legkisebbeknek is nagy kaland felfedezni a parasztház tojáscsodáit Névjegy: nienhaus rózsa 1945-ben született Budapesten 1968-ban végzett az ELTE matematika szakán. 1971-ben Németországban ment férjhez. 2008-IG A Münsteri Egye­tem matematikusa volt, ma a saját biometriai intézetét vezeti. 2000. április 16-án nyitotta meg a zengővárkonyi míves- tojás-gyűjteményt. férjével és két felnőtt gyer­mekével Németországban, Münzter mellett, Haawix- beckben él. ■ „Azt mondják, hogy a tojást függőleges irányban szinte lehe­tetlen összeroppanta- ni, olyan óriási erő kell hozzá. Pont úgy, mint az embert. Ha biztos lábbal áll a föl­dön és rendben van­nak a dolgai fent, va­gyis a szellemével és a hitével, akkor min­dent kibír a gerince.” Politikai zsibvásár: a Medvegyev-festménytől a Huszein-óráig üzlet Az igazán élelmes kereskedő mindig azt árulja, amire a népnek igénye van Szentpétervártól Tikrítig Che Guevara a halála után is legyőzhetetlen A Merkel-baba 49 ezerbe kerül A politik ! ha forradalommal keveredik és a hőse is jóképű, a legnagyobb dobás. Alberto Korda Che Guevara képe a leg­több felületen (u pólótól az em­beri bőrig) megtalálható ikon, ezzel - a negyven éve meggyil­kolt politikus eszméivel ellen­tétben - a világ egyik legna­gyobb vállalkozása. Idén is nagy üzlet rejlik a szere­tett vagy éppen gyűlölt politiku­sok arcmásával piacra dobott ter­mékekben szerte a világon. A hét egyik vezető híre volt az orosz médiában, hogy végre elkészül­tek az első Medvegyev-akva- rellek. Az újdonsült elnök arcmá­sai így lassan átvehetik a Putyin- portrék helyét a közhivatalok és tehetősebb magánszemélyek haj­lékainak falán. Irakban viszont a megszokás az úr. Az évtizedekig falakról, pla­kátokról mosolygó Szaddám Húszéin arcképe annyira beleivó­dott a zsigerekbe, hogy sokak sze­rint nehéz nélküle. Az iraki dik­tátor emlékét manapság karórá­kon őrzik szülőföldjén, leginkább a biztonságra, a munkalehetősé­gekre és az olcsó életre emlékez­ve. Az egykori vezért arab viselet­ben vagy egyenruhában ábrázo­ló órákat borsos áruk ellenére (16 ezer forintnyi összegnél kezdő­dik) viszik, mint a cukrot - állít­ja a forgalmazó órás. Üzletet csinálni bármiből és bárkiből leginkább Amerikában tudnak. Egyelőre Bush a nyerő, de a demokrata elnökjelölt-aspi­ráns, Hillary Clinton is egyre több alakban ölt testet. Az elnök jelen­legi népszerűségét méltán jellem­zi az a 10 dollárért (1600 forint) kapható egészségügyi papír, amelynek minden cikkelyéről Bush mosolyog egy-egy elhíre- sült, pallérozatlan mondata kísé­retében. Maradva a legkisebb he­lyiségben, kefét már Hillary alak­ban is vásárolhatunk potom 20 dollárért (3200 forint). Ha a kony­hában sem tudnánk nélkülözni az egykori first ladyt, egy húsza­sért diótörő formájában is a ma­gunkénak tudhatjuk, de moso­lyog pingpongütőről, matrjoska- babaként vagy akár tapétán is. A németek is megformázták kancellárjukat. A 999 darab jól fé­sült Merkel-babát egy képzőmű­vész készítette, és 185 euróért (49 ezer forint) dédelgethetjük. Az ajándéktárgyak nagy része nálunk is kapható. Amelyik nem, azt az interneten rendelheti meg a Hillary-tapétára vagy Merkel- babára vágyó rajongó. ■ Sz. B. A politikai giccs díszpéldányai a matrjoskababák és az órák

Next

/
Thumbnails
Contents