Somogyi Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)
2007-12-24 / 299. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2007. DECEMBER 24., HÉTFŐ KARÁCSONY Farkasűző erdélyi karácsonyok vadászat Embernek is, állatnak is meg kell adni a menekülés lehetőségét Harminc évig dolgozott erdészként, és szinte ugyanennyi ideig a mai napig jogászként Kartali László. Erdélyben erdészgyakornokként farkassal, medvével, emberrel akadt össze. F. Szarka Ágnes- Cegléden született, majd Abonyban járt iskolába. Innen elég messze van Görgényszent- imre. Hogy került oda?- A szülővárosomban kirúgtak a polgári iskolából, így kerültem Abonyba. Elvégzése után egy ismerősöm tanácsára próbálkoztunk meg az erdélyi szolgálattal. Az elhatározás után két héttel már kint voltunk. Mint gyakornokok minden, vadászattal kapcsolatos munkát végeztünk. Lestük a vadat, hajtottunk, előkészítettük a vadászatokat. Legtöbbször farkasra, vaddisznóra és hébe-hóba medvére vadásztak. A sebzett medve különösen veszélyes, Uyenkor senki nincs biztonságban tőle.- A medvét említi mint veszélyes vadat. Azért a farkasokról se feledkezzünk meg. Élelem híján az embert is megtámadják.- Ez inkább csak legenda. Az igaz, hogy időnként betörtek a falvakba, de mindössze két olyan esetről tudunk, amikor tényleg farkas végzett az emberrel. Én magam egyszer találkoztam a faluban farkassal. Puskával a vállamon ballagtam olyan utcán, ahol egy-két villany égett. Naftalinnak, a zsidó boltosnak a kutyája feszülten figyelt valamit. Csak nehezen vettem észre az osonó ordas sziluettjét. Egy pillanat műve volt, már szinte úszott a levegőben, és elkapta a kutya nyakát. Szerencsém volt, mert utólag kiderült, egy egész falka garázdálkodott a faluban. A görgény- hodáki pópa halálát is a farkasok számlájára írták először, hiszen csak a csontjait találták meg két falu között. Később kiderült, hogy pityókásan elaludt, megfagyott, és úgy ették meg a farkasok. Volt egy gróf is, még a szabadságharc idején, aki kisgyerekekkel, szánon ment át Kartali László: -Inkább csak legenda, hogy a farkas emberre is támad. Két ilyen esetről tudni csak a havasokon. Állítólag megtámadták őket a farkasok. A gróf hogy menekülhessen, ez egyik gyereket ledobta a szánról. Amikor kiderült, hogy mit tett, kiátkozták.- A havasokban időnként az emberekkel is meggyűlt a baja.- Mint minden erdős területen, itt is gyakran megjelentek a rapsicok. A sok figyelmeztetés ellenére sem féltem tőlük. Fiatal voltam, puska a vállamon. Karácsony előtti napokban jártam az ellenőrző kör- utamat, amikor lövést hallottam. A tisztáson egy ember épp egy vaddisznó-süldőt zsigerelt. A rövid csövű puskáját letámasztotta. Egy tíz év körüli kisgyerek segédkezett neki. Felelősségre vontam, de szánakozva nézett rám. Azt mondta, feljelenthetem, lecsukathatom, neki már mindegy. Gyerekei vannak, jön a karácsony, nincs otthon hús. Szabálytalan volt, de elengedtem, nem szóltam a főnökömnek az esetről. Este, amikor megszólalt a templom harangja, különös érzésem volt. Mintha az a harang külön nekem szólt volna.- Ma már azon kevesek közé tartozik, akik még Széchenyi Zsigmondnak is hajtottak.- Tildy Zoltánnal, az akkori köztársasági elnökkel érkezett a gróf úr Kardosfára vadászni. Szerény, csendes ember volt. Beszélgettünk, amikor a hajtásból kitört egy vadMég napidíjas erdész is volt KARTALI LÁSZLÓ 1927. április 29-én született Cegléden. Abonyban fejezte be a polgári iskolát, majd 1943-ban Görgényszentimrére került erdészgyakornoknak. 1947- től Kardosfán volt napidíjas erdész. 1949-ben megnősült, 1960-ban Pécsen jogi diplomát szerzett. 1973- ig Lipótfán erdészetvezető, majd napjainkig a magyar- atádi téesz jogásza. Három gyermeke, öt unokája és egy dédunokája van. December harmincegyedikétől szándékai szerint már „csak” nyugdíjas. Szívinfarktust kapott a vaddisznó kartali Lászlónak a legizgalmasabb a vaddisznóvadászat volt. Ilyenkor fogta el az a vadászláz nevű, szívet bizsergető izgalom. Mesélte, hogy az esetleges sikertelenséget duplán szenvedte meg, hiszen ilyenkor a kollégái „kiszekálták” a világból. Vaddisznó-süldőre vadászott, de nem volt pontos a célzás. A sebzett vadnak közvetlen közelről adta meg a kegyelemlövést. Ám a zsigerelésnél kiderült, csak egy lövedék volt benne. Az ugratást most sem úszta meg, hiszen ráfogták, hogy nem is a lövés, hanem szívroham okozta a disznó halálát. disznó, szóltam neki, hogy lőni kéne, mert egyre messzebb jut. Azt mondta, adjuk meg a vadnak is a menekülés lehetőségét. Majd felkapta a puskát, és lőtt. A disznó elbukott, és többet nem mozdult. Azt a lövést tanítani kéne. De mindez már csak emlék. Évekkel ezelőtt végleg letettem a puskát. Nyolcvanéves vagyok, ebben a hónapban végleg eltettem a paragrafusokat is. Emlékezetes karácson Az áldozati csirke rózsás Márton, a drávai bödönhaj ó-temető felfedezője: - Néhány éve karácsony másnapján a Barcs környéki Szili-tanyán kutattam - ahol már a középkorban létezett település -, és egy lefelé fordított cserépedényre bukkantam. Sajnos, nem pénz volt benne, csupán csirkecsontokkal volt tele. Az edényről kiderült: a XIV. században készült, s azóta a múzeumunkban látható. A csirkecsontokról pedig megtudtam: építési áldozat volt. Egykor az alapba élő vagy levágott baromfit falaztak be az építőmesterek. Ezzel az áldozattal igyekeztek biztosítani, hogy az épület sokáig álljon. Rendőr lesz a fia is ősz ISTVÁN nagyatádi rendőrkapitány: - Kettőt emelnék ki. Az egyik egy 19 évvel ezelőtti, amikor a mára már felnőtt fiammal, első szülött gyermekemmel az első közös karácsonyt ünnepeltük. A második emlékezetes ünnep is részben hozzá kapcsolódik. Tavaly december 15-én lettem a nagyatádi kapitányság - akkor még megbízott - vezetője. Ez volt az első olyan év végi ünnep, melyet ebben a beosztásban tölthettem, s ekkor jelentette be a fiam is, hogy folytatva a családi hagyományt, rendőr szeretne lenni. így általa és a munkám által kettős ajándékot kaptam. Eleséggel feldíszített fenyő a madarak karácsonyfája a természet hajléktalanjai Télen kevesebb az élelem, ezért minden ajándék öröm, s jólesik egy meleg odú is Különleges díszítésű fa áll a gyótapusztai vadásztársaság vadászházának udvarán. Különböző nagyságú állatbőrök lógnak rajta. Igazi ünnepi terített asztal a madaraknak. - A természet egy darabig ad még élelmet: kökényt vagy éppen galagonyát csipegethetnek a madarak. Ha már ez sincs, akkor jövünk mi - mondta Borosán István vadászmester. - Fontos, hogy táplálékban gazdag legyen, amit kapnak. Ilyenek a faggyús állatbőrök. Mikor kiterítjük az ágakra, tömegével lógnak rajta, például a cinkefélék. Pergamenvékonyságúra letisztítják. Nincs jobb tímár, aki jobban kikészítené. A téli szállásról sem árt gondoskodni. Nem luxuskörülményekben kell gondolkodni, egy meleg odú is kiválóan véd az éjszakai hidegektől.- A madárkarácsony arról szól, hogy rendezzünk a vadon élő állatoknak is karácsonyt - tette hozzá Mikics Norbert, a Dél-balatoni Természetvédelmi Egyesület titkára. - A szeretet ünnepe alkalom arra is, hogy a környezetünkben élő állatokat megajándékozzuk. Tehát menjünk ki a szabadba, és vigyünk magunkkal előre elkészített madáreleséget. A madarak valahol a természet hajléktalanjai. Kisebbek az erdők, kevesebb az élelem, amivel átvészelhetik a telet. ■3 Z ■< S I Karácsonyi terített asztal várja a fákon a madarakat Gyótapusztán A madárkalács KISEBB EDÉNYBE, mint például tejfölösdobozba napraforgómagot, kölest, elaprózott dióbelet, mogyoródarabokat tesznek. A magvak arányán lehet változtatni, vagy ha nincs más, akkor elég hozzá a napraforgó- mag is. Olvasztott zsírt, fagy- gyút csurgatnak rá: csak annyit, ami az összeragasz- táshoz kell. Hagyják meg dermedni, majd kifordítják a dobozból, és hálóba teszik. Alkalmas, amiben a narancsot árulják. A Madártani Egyesülettel számos óvodába, iskolába elvitték már a madárkarácsony szellemét. A gyerekek elsőként azzal ismerkedtek, hogy mit nem lehet adni az állatoknak: mint kenyeret vagy éppen meg- avasodott szalonnát. Viszont a gyümölcsök mellett a madárkalács is csemege a számukra. Megtanulhatták, hogyan kell etetőt készíteni, vagy a magvakat úgy felfűzni színek és formák szerint, ami nagyon szép láncot alkot. Vásárolni is lehet olyan díszre formázott elesége- ket, melyekkel egy udvaron álló bokor vagy fa kicsinosítható a madaraknak. ■ Vigmond Erika