Somogyi Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)
2007-12-23 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 51. szám
6 ELETMOD 2007. DECEMBER 23., VASÁRNAP A legjobb orvost keresik hazánkban A magyar Egészségvédelmi Alapítvány pályázatot hirdetett, amelyben a legjobb orvost keresik hazánkban. A gyógyítókról szóló írásokat január 6-ig lehet még beküldeni. Az eddig beérkezett írások mindegyike olyan orvosokról szól, akik szinte erejükön felül segítettek rászoruló betegeiken. A pályázat főnyereményét, az Astellas Díjat január végén adják át Sokakat érint de nem lesz erős az influenza országos influenzajárvány évente kétszer üti fel a fejét hazánkban, tavasszal és ősszel. Az Influenzavírusok azonban folyamatosan keringenek a világban. Egy munkahelyi járvány komoly gazdasági károkat is okozhat. Ezért a multicégek között itthon is egyre elterjedtebb, hogy influenza elleni oltóanyagot vásárolnak dolgozóiknak, megelőzendő a munkaerő-kiesést. Nem csak kellemetlen, drága is Ragtapaszt a szívre a szívroham után ELŐÁLLÍTOTTÁK azt az őssejtekből készült szívsejt- tapaszt, amely a szívroham után akár hét hónapon keresztül biztosítja a megfelelő szívdobogást a páciensnek - jelentették be a brit Imperial College kutatói. A szövet beültetéséhez egy speciális „ragasztóanyagot” is kifejlesztettek, amivel a szövetdarabokat a károsodott szívhez rögzíthetik. Ünnepi babonák és jelképek hagyomány Alma, dió, mák és a díszítő örökzöldek: mindnek megvan a jelentése Az ajándékozás mellett a karácsonyi lakoma a szenteste fénypontja. A hagyományok évszázadok óta megmaradtak. Sokan mégsem tudják, miért kell almát enni karácsonykor, és sült malacot az új esztendőben. Wlcsek Anna Karácsony ünnepéhez számos olyan szimbólum kapcsolódik, amelynek jelentéséről ma már sokan keveset tudnak. Az ünnepnek két forrása ismert: az ősi népek a téli napfordulót köszöntötték ekkor, de később a kereszténység számára is fontos lett ez az időszak. December 24-én a Megváltót dicsérik a mai napig. A karácsony este tartott éjféli misén Jézus születését ünnepük a hívek. Bár a Messiás eljöveteléről korábban is megemlékeztek, az éjfélkor tartott misét I. Gergely pápa vezette be a 6. század végén. A hagyomány szerint a családok csak ezután ülnek az ünnepi asztalhoz. A karácsonyfa-állítás csak a 19. században terjedt el, de korábban is jelen volt az életfát szimbolizáló örökzöld faág. Az adventi koszorún, az ajtón és az ablakok körül megjelenő díszítő elemek - a színes bogyók, a tobozok és a szárított virágok - mind az újjászületést, a tavaszt jelképezik. A fára aggatott szaloncukor az 1800-as évek végétől terjedt el hazánkban. A karácsonyfákat a polgári lakások szalonjaiban állították fel, innen az elnevezés. A szaloncukor hagyománya lassan elhalt, mára szinte kizárólag hazánkban, illetve a magyar nemzetiségű területeken maradt fenn. A karácsonnyal és a szilveszterrel összefüggő legfontosabb hiedelmek mindig a jövő megismerésével, illetve az ártó szellemek elkergetésével voltak kapcsolatban. A férjhezmenetel reményében a leányok számos baHárom király Betlehemben ajándékot vitt a kis Jézusnak. Az arany a királyságra, a tömjén a hódolatra, a mirha a jövendő szenvedésre utal. bonát bevetettek. Borbála napján, december 4-én például meggyfaágat rügyeztettek, Luca napján (december 13.) és szilveszterkor jövendőbeli férjük nevét jósoltatták meg. A karácsonyi asztalon mindig helye van az almának, a diónak, a máknak és a halnak. Az alma gömbölyded formájával és egészséges piros színével a terméken .ég szimbóluma. Számos területen szokás, hogy a szenteste kútba merített három almából egyet az állatoknak és egyet a földnek adnak a jó terméA szerencsehozó maradékokat tilos leszedni AZ ÜNNEPI ASZTALNÁL már a teríték elkészítésére is nagy figyelmet kell fordítani. A piros terítő a hiedelmek szerint a boldogságot biztosítja. Régi szokás szerint azonban a szépen terített asztalt a vacsora befejeztével sem szabad leszedni. A maradékoknak másnap reggelig kell ottmaradniuk, hogy a jó manók, a szentek és az angyalok, akik éjjel a házban járnak, jót falatozhassanak. Hálából jó szerencsét hoznak a ház népére. A háziasszonyok az elszórt morzsákat sem dobták ki. Összegyűjtötték, majd az állatoknak adták újévkor, vagy a füstjével járták körbe a házat, hogy védjék az ártó szellemektől sért. A harmadikat annyi gerezdre vágják, ahány főből áll a család. Ez jelképezi az összetartozást és az egészséget a következő évre. A diót leginkább a rontás ellen alkalmazzák, és jósolnak vele. Aki rossz diót tör fel karácsonykor, vigyázzon, mert a következő évben megbetegedhet. A mák rontásűző szerepe is ismert a hazai hitvilágban: az elszórt mákot a rossz szellemeknek szemenként kell felszedniük, mielőtt a házat elérhetnék. Luca-napkor pedig azért szórnak mákot a boszorkány elé, hogy ne kapja el az őt felismerőt. A mákot ugyanakkor - a szárazhüvelyesek mellett - bőségvarázslásra is használják. A mákos ételek, a szalma közé szórt mák vagy a baromfinak adott mákos tészta a következő Ételek és hagyományok Mák rontás ellen, a bőségért Dió betegséget jósol Alma egészségért, összetartozásért Lencse gazdagságra, szerencsére Hal gazdagságra, termékenységre Méz boldogságra Fokhagymarontás ellen, egészségért évi bőséges termést hivatott biztosítani. Ugyancsak a jólétet hozzák el a szárazhüvelyesek, a bab és a lencse. Aki sok lencsét eszik az új év első napján, gazdagságra számíthat. A méz a boldogság és az egészség követe. Az aranyló cseppek megédesítik az ifjú házasok életét. Fokhagymával körítve a népi hitvilágban az egészségvarázslás eszköze, s rontás ellen is hatásos. HIRDETÉS MNB Látogatóközpont lk.mnb.hu WWW. 1054 Budapest, Szabadság tér 8-9. A belépés díjtalan! A Látogatóközpont december 18-22. és december 27-29. között 9-től 16 óráig tart nyitva. O J 2008. január 2-ától minden hétköznap 9 és 16 óra között (csütörtökönként 18 óráig) várjuk a látogatókat ingyenes programokkal. demelés bankjegynyomtatás
