Somogyi Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)
2007-12-09 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 49. szám
2007. DECEMBER 9., VASARNAP MŰVÉSZBEJARO 17 Szász Endre özvegye nem félős hamisítás Az a Szász-festmény, amelyet félmillió forint alatt kínálnak, gyanús Egyedi jelekből állapítja meg egy festmény valódiságát az özvegy: volt, hogy Szász Endre az ujja, netán a hamutartó nyomatát rejtette el egy képén Szász Endre özvegye ismeri legjobban a festő képeinek titkát: a világhírű művész különleges jeleket rejtett el festményein. Tudása fontos, hiszen rengeteg hamisítvány került piacra. Fábos Erika Az elmúlt években rengeteg Szász Endre-hamisítvány került piacra, mivel ezeket könnyen és drágán lehet eladni. Főleg decemberben, a karácsonyi ünnepek előtt nő meg az érdeklődés Szász Endre özvegyénél. Katalin asszonyt személyesen és interneten is sokan keresik, hogy segítsen eldönteni, eredeti vagy hamis képért adtak pénzt. Szászné Hajdú Katalin szerint Szász Endre olyan jellegzetes technikával festett, amelyet az, aki már látott eredeti képet, semmivel nem téveszthet össze. „Aki nemcsak hébe-hóba vásárol, hanem valóban ért a festményekhez, az pontosan tudja, hogy minden művésznek van az alkotásain keresztül is kisugárzása - mondta el az özvegy lapunknak. - Ez a kisugárzás semmivel össze nem téveszthető és utánozhatatlan. Néhány remek hamisítványt is láttam, de a többségük éppen emiatt igen silány. Magyarországon és Európában is egy-egy olyan festő van, aki mesteri utánzatokat készít, na de ezek is csak utánzatok! Ha jól szemügyre veszi őket az ember, ez meg is látszik rajtuk.” Szászné Hajdú Katalin állítja: ezer közül felismeri az eredeti Szászt. Most azon fáradozik, hogy a teljes életmű minél nagyobb részét összeállítsa. Több olyan festménnyel is találkozott az elmúlt időben, amelyet eddig nem ismert. „Ez mindig nagyszerű élmény - mondta. - Az meg szívszorító, ha valakinek azt kell válaszolnom, kidobta a pénzét az ablakon. Az elmúlt hetekben több ilyen eset volt. Ilyenkor mindig belegondolok, hogy olyanok is akadnak, akik hónapokig rakosgatják félre a pénzt azért, hogy vegyenek egy Szászfestményt. Aztán kiderül róla, hogy ócskaság.” Éppen ezért teljesen biztosra megy, amikor ítéletet mond. Még sosem tévedett, ismeri a képek titkát, azt, hogy Szász Endrét nemcsak a stílusa alapján lehet megkülönböztetni, hanem azokról az egyedi azonosítókról is, amelyeket a képein elrejtett. „Van olyan kép, amelyről pontosan tudom, mit és hol kell keresnem, de olyan is, amelyet sokáig kell vizsgálnom, hogy megtaláljam a titkát. Olyan ez, mint egy nyomozás. Jeleket keresek, amiket a férjem hagyott hátra a képein. Van úgy, hogy az ujjlenyomatát, van úgy, hogy a pecsétgyűrűjének lenyomatát rejtette Megszűnt a vizsgálat korábban a Nemzeti Galériában működött festményvizsgálat mint szolgáltatás. Minimális ellenszolgáltatás fejében megvizsgálták az alkotást. Ez megszűnt, így legfeljebb magángalériákhoz fordulhat az, aki festményt akar venni, és nem biztos az eredetében. el, de olyannal is találkoztam, hogy az egyik hamutartónk nyomatát kellett felfedeznem egy festményen.” Szakértők szerint Szász az egyik legdivatosabb kortárs alkotó, és mivel a művész már nem él, a munkássága sem gyarapodhat, így műveinek jelentősen felment az ára az elmúlt néhány évben. Ma már eredeti Szász-festményhez félmillió forint alatt nem lehet hozzájutni. A festő özvegye minden törvényes eszközzel igyekszik megSzász a hamisításról „akinek megy, azt hamisítják. Magyarországon meg mindent hamisítanak, még a gulyáslevest is. Minden hamisító után nem tudok szaladni, de aki olyan szemtelen, hogy még az én keretezőmhöz is viszi a képét, azt feljelentem. ” (Szász Endre, 1998. április) akadályozni, hogy hamis Szászképekért valakitől pénzt kérjenek. Talált már az interneten is olyan hamisítványt, amelyet eladásra kínáltak, de legtöbbször már csak akkor találkozik a tulajdonosokkal, amikor túljártak az eszükön. Katalin asszony tisztában van vele, hogy nem veszélytelen amit csinál, de azt mondja, nem félős: ezután is megmondja az igazat, ha valaki segítségért fordul hozzá, még akkor is, ha ezért - már nemegyszer - megfenyegették. Mtíértő matematikusok az ecsetkezelés a szakemberek szerint olyan, mint az ujjlenyomat: nem utánozható. A hampshire-i Dartmouth College matematikusai olyan algoritmust fejlesztettek ki, amely az ecsetvonás elemzésén keresztül képes bizonyítani egy festmény valódiságát. Szász Endre 1926-BAN született Csíkszeredán, 2003-ban halt meg Várdán. AZZAL LETT VILÁGHÍRŰ, hogy a 60-as évek végén egy egyedi könyvillusztrációja bekerült a British Museumban a világ legszebb 30 könyve közé. 1971-től húsz éven keresztül Amerikában és Kanadában élt. A nyolcvanas évek végén költözött haza, részt vett a Hollóházi Porcelángyár stúdiójának megalapításában, majd Sopronba, végül Várdára költözött. Ékszerekkel, divattal, bútor- tervezéssel, porcelánfestéssel is foglalkozott. A pályafutása során festett olajképek számát több mint harmincezerre becsülik. szász endre képeit már életében hamisították: 1998-ban egy tucat hamisítványt foglalt le a rendőrség. Az utánzatokat látványos körülmények között elégették. seoíiosqhi A kormány tárgyalta a színházi törvényt A minisztérium és a kormány is megtárgyalta a színházi törvény koncepcióját. Most kezdődik a tervezet részleteinek, a törvény szövegének és a hozzá kapcsolódó rendeleteknek a kidolgozása. A tárca vállalta, hogy áprilisban parlament elé viszi a törvényjavaslatot. A törvény hatályba lépését 2009. január 1-jére tervezik. A kortárs művészet felé nyit az Iparművészeti az iparművészeti Múzeum modern arculatának kialakítását, a kortárs iparművészet, a dizájn bemutatását, egy 21. századi intézmény létrehozását nevezte legfontosabb céljának az intézmény december 1-jén hivatalba lépett főigazgatója, Renner Zsuzsanna. Meghalt a harmadik mester, Szőllősy András életének 87. évében elhunyt Szőllősy András zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára. A magyar művészeti élet a 90-es évek végén ismerte fel, hogy Szőllősy András a Bartók utáni magyar zeneszerzés egyik legjelentősebb képviselője, Ligeti és Kurtág György mellett a „harmadik mester”. Százmillió a kortárs képzőművészetre a kortárs képzőművészet speciális támogatási programjára 2008-tól 100 millió forintos keretösszeget fordítana a Nemzeti Kulturális Alap. A pályázati rendszerben hozzáférhető pénzösz- szeg felhasználásának feltétele lenne, hogy a programok finanszírozásában megjelenjen a magánszféra. Magyar zenej győzelem az Egyesült Államokban sutyák János magyar harsonás első díjat nyert az amerikai Bard College nemzetközi előadói versenyén, így a művész részt vehet az Amerikai Szimfonikus Zenekar több előadásán a 2008-2009-es évadban. Génsebészből lett orgonista, karmester és szólóénekes bán istván A Bach-korabeli hangzást megidéző Concentus Musicus Wien zenekarral énekel a magyar művész A Művészetek Palotája igazi csemegét tartogat az érdeklődők számára december 17-én: a Concentus Musicus Wien hangversenyét. Az 1953-ban alapított világhírű, Grammy-díjas együttes Johann Sebastian Bach kantátáit fogja előadni Nikolaus Harnoncourt vezényletével. A koncerten egyedülálló élményben lehet részünk. Az együttes arra törekszik, hogy olyan hangzást érjenek el, ahogy az Bach korában szólhatott. A zenészek korabeli, régi hangszereken játszanak, az előadás mögött pedig több évtizedes zenetudósi kutatómunka van. Minden hang differenciált, dinamikus, szövegszerű. A zenei csemegének számító koncertnek magyar vonatkozása is van, hiszen a kórusban énekel Bán István orgonaművész. István rendhagyó pályát futott be. Elvégezte itthon az egyetemet, molekuláris genetika, német szakfordítói és logisztika szakon. A diploma után mégsem génsebészként kezdett dolgozni, hanem inkább a zenét választotta. „Szerettem volna genetikus lenni, de hamar rájöttem, hogy egymás mellett a két szakma nem fér meg, hiszen mindkettő | egész embert kíván. Egymás 2 után viszont már igen.” így Bécsbe ment egyházzenét, | orgonálást, improvizációt, ve- 2 zénylést és szólóéneklést tanulBán István a Bécsi kapu téri templom orgonája mellett ni. „Fontos, hogy az ember el tudjon énekelni egy Bach-áriát, vagy hogy levezényeljen egy Mo- zart-misét. Egy zenész életének ez mind a részét képezi.” Már tanulmányai elején, 2002-ben bekerült a világ egyik leghíresebb kórusá- ■ Hősug ba, az Erwin Ortner fújja a által vezetett bécsi a kézé: Arnold Schönberg- kórusba. Az együttessel csak olyan neves karmesterek dolgoznak együtt, mint Nikolaus Harnoncourt. „Az ének nekem inkább hobbi. Más világ. Bekerültem, azóta nem menekülök!” István ezenkívül a Bécsi kapu téri evangélikus templom orgonistája, így minden vasárnap meghallgathatják az érdeklődők a játékát. „Ha egy orgonista nem egy templom főorgonistája, azt jelenti, hogy nincs hangszere. Egy gyakorlóorgona nem tudja helyettesíteni az igazi hangszert. Persze léteznek :zó koncertorgonisták leieget is, de csak elenyé- i. sző számban” vallja. Pedig nem könnyű a templomban játszani, különösen télvíz idején. „Egyszer kíváncsiságból rátettem egy hőmérőt a billentyűzetre. Mínusz két fokot mutatott egy hideg napon.” István ezért játék közben hősugárzókkal veszi körül magát, amelyek a kezére fújják a meleget. ■ H. V. R. ■ Hősugárzó fújja a meleget a kezére.
