Somogyi Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)
2007-12-09 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 49. szám
18 2007. DECEMBER 9., VASÁRNAP KÖNYVAJÁNLÓ, MOZAIK Magyar nyitány nem fekete-fehéren rendszerváltó képviselők 1985-1990 Könyv a történelmi parlamentről parlamenti történetek tükrében Belép Kádár az ülésterembe. Egy pillanatra megáll, oldalra pillant, a mikrofon mögött álló képviselőre. Fiatal, negyvenes lehet. Épp felszólalását mondja. Az állampárt első embere megrökönyödve nézi. Arcán kisebb szemrehányás, hát ez az az imposztor? Világos zakóban itt, sötét csíkos ingben? Még jó, hogy van rajta nyakkendő. (Ekkor még a „reni- tenskedő” Király Zoltán szegedi tévés újságíró-képviselőt, későbbi ellenzéki demokrata honatyát - merthogy róla van szó - még nem zárta ki az MSZMP.) Grnák László fotóriporter 1987-ben sajtódíjas képe nagyon elkapta a változó kor kifejező pillanatát. Remek választás Sztrapák Ferenc most megjelent kötetének borítójára. Persze nem csak a borító vett le a lábamról. Ahhoz a korosztályhoz tartozom, amely az ilyen félmúltbeli kalandozásokból, visszaemlékezésekből módszertani fogódzókat is próbál meríteni kaotikusnak átélt hétköznapjaink megragadásához. Történelmi parlament - parlamenti történetek. Magyar nyitány, régi képviselők a T. Házból (1985-1990). Interjúkat, visszaemlékezéseket, dokumentumokat közöl a szerző új könyvében. Aki a több évtizedes hírlapírói- főszerkesztői posztot cserélte politikusi pályára, s parlamenti képviselőként másfél cikluson keresztül maga is tűzközelben volt 1990-ig. Érződik is kötetének hangvételén, az interjúkon, hogy készítőjük aktív szereplője a rendszerváltozást (-váltást, -változtatást, ahogy tetszik) megelőző éveknek. Beavatottként kérdez, de nem belterjesen, és nem mulasztja el a tágabb összefüggések felé terelgetni beszélgető- partnereit, mert „semmi sem csak fekete vagy fehér”. Emléket és nem emlékművet akar állítani az utókornak. Sztrapák Ferenc könyvében nagyvadakat faggat. Arról is, hogyan élte meg a változásokat a napi politikát kipróbáló Kállai Ferenc, Avar István, Bánffy György színész. Aztán a nagy- politika-csinálók: az állampárton belüli különböző irányzatok emberei, a régi baloldali szocdem Nyers Rezső, a bankár Fekete János, akinek már akkor is a nyakába akarták varrni az ország eladósodottságát, a népnemzeti Pozsgay Imre, és mások. Aztán a változást kívülről siettető Tamás Gáspár Miklós, majd a mára már közismert közíró, Debreczeni József. Kevésbé ismert szürke eminenciásokkal is találkozunk a kötetben, akik akkoriban bozótharcosként voltak elkönyvelve, s mutattak fel ügyeket elintéző képviselőként eredményeket, és több olyan is akad közöttük, akinek politikai pályája véget ért a többpártrendszer születésével. Nyertesek, vesztesek. Sztrapák őket sem hagyja feledésben. Egyik este csak a sztorikra vadásztam, másnap mintha történelemkönyvet olvasnék. Hasznos időutazás: ember nincs, aki mindenre pontosan emlékszik. Egy napilapnál dolgoztam akkoriban, s mivel foglalkoztam Nagy Imre és társai újratemetésével, többször rám telefonáltak jeles ellenzékiek: „tessék elővenni Nyers Rezsőt”, ő is ott volt azon a központi bizottsági ülésen, ahol egyhangúlag utat engedtek a bírósági eljárásnak, lényegében a kivégzésnek. Nem mintha módjukban állt volna bármi befolyást kifejteni. Nyers, bár az előkészítésben igen sokat tett az ellenzék és a kormányzati felek közötti együttműködésért, ezért nem is vett részt az újratemetésen. Nem próbálja mentegetni magát az interjúban. ■ Szluka Márton •MAGYAR NYITÁNY Régi képviselők a T. Házból (1985-1990) Turulpressz, 2007., 552 oldal Megverselt állatsereglet gyerekeknek Baribál, narvál, tanrek, takin, guvat - nem szabad megijedni, ezek nem varázsszavak, hanem állatok nevei. Tóth Krisztina költő évről évre valami újjal rukkol elő: idén karácsonyra pedig megjelent az Állatságok című könyve, amelyben harminc „fura nevű állatot” mutat be versekben. Az idézőjel indokolt: Tóth Krisztina fia, a tízéves Marci kívánt boldog születésnapot az ő nevükben is a költőnek - a ceüi ma is ott van a hűtőszekrényen. ■ Sisakos kazuár, tibeti takin, vézna i|jjú maki és gyönyörű kvezál a kötet szereplője. „A sisakos kazuár a kedvencem, a fején lévő csontlemez ősi képződmény, a dinoszauruszoknak volt ilyen” - meséli Tóth Krisztina. Mint mondja, a versek nem egyszerre születtek, hanem pár év alatt. Fiával kerestek érdekes nevű állatokat, igaz, amikor kiderült, miben mesterkednek, barátai folyton új ötletekkel lepték meg, így került a kötetbe a milu, a babirussza és a takin. Az utóbbiról szóló vers így kezdődik: „Ha fekete csíkot látsz valakin/ és zerge az illető/ akkor ő egy tibeti takin, / ez biztosra vehető”. Marci a versek írásában is segédkezett, a megverselendő állatok mellett rímeket is javasolt. „A tanreket a tankerrel szerette volna rímhelyzetbe hozni, a vombatot pedig a szombattal. Sajnos ez sehogy sem sikerült." Tóth Krisztina szerint a gyerekversek legfontosabb eleme a ritmus és a dallam, a kicsik ezeken keresztül értik meg a szövegeket. „Amikor a fiammal Párizsban voltunk, míg mentünk fel az Eiffel-toronyba, ő végig A walesi bárdokat mondogatta, mint valami munkadalt. Kívülről tudja, mert annyira fülbemászó a ritmusa” - teszi hozzá. A kötetet Baranyai András illusztrálta, az ő ötlete volt az is, hogy a könyv végére kerüljön egy térkép, amelyen kikereshető, hol élnek ezek az állatok. A kicsit retrós rajzok akár karikatúrának is beillenének, ötletesek, humorosak és remekül kiegészítik a verseket. ■ M. G. Többnyire férfiak töltik meg a hírműsorokat A hírműsorokban szereplők zöme férfi; a nők alig egyötödnyi arányban képviseltetik magukat e körben - tudható meg a médiahatóság júüusi adásokat elemző, nemrégiben elkészült kutatásából. A nők aránya az RTL Klub esti Híradójában a legmagasabb: 27,1 százalék; a versenytárs TV2 Tények esti kiadása alig kétharmada, pontosan 18,6 százalékos; ez éppen egytized százalékkal magasabb a listát záró Duna Televízió esti eredményénél. A rádiók közül a Sláger az éllovas a maga 26,6 százalékával, a sereghajtó pedig a Magyar Rádió Esti Krónikája, amelyben júliusban százból 16 nő megszólaló akadt. A leggyakrabban szereplők (majdnem tízezer eset alapján összeállított) húszas csapatába csupán két nőnek sikerült beverekednie magát: Horváth Ágnes egészségügyi miniszter 79 szereplése a hatodik, Budai Bernadett kormányszóvivő 67 megjelenése a hetedik helyre volt elegendő. Itt az első helyet Gyurcsány Ferenc MSZP-elnök, kormányfő szerezte meg 264, a másodikat Kóka János, az SZDSZ első embere, a gazdasági tárca volt vezetője 120 megszólalással; Sólyom László köztársasági elnök az ötödik 82 alkalommal, míg Orbán Viktor Fidesz-elnök a kilencedik, 48 megjelenéssel. ■