Somogyi Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-21 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 42. szám
VASÁRNAP vadászat A magyar trófeák a világranglisták élén állnak, de a divat már Keletebbre csábít. Ideje lenne többet áldozni a vadászturizmusra. A HÉT TÉMÁJA letembere közül kettő is rendszeresen visszajár ide. „Természetesen a legnagyobb titoktartás mellett fogadjuk ezeket a vendégeket - mondta Sil- linger András, a Kaszói Erdőgazdaság vadászatiosztály-vezetője.- A nyugalom és a diszkréció egyaránt fontos ebben a sportban, igaz, sokszor van olyan is, hogy nem is tudjuk, mekkora emberrel voltunk kint az erdőn, mert sokan érkeznek inkognitóban. Róluk csak akkor derül ki, kik is valójában, amikor távoznak, és a papírokat ki kell álbtani.” Kaszó egyrészt az elhelyezkedésének, másrészt két hercegnek köszönheti a szerencséjét. Nyolcvan százaléka tölgyerdő és egy lápos területek által határolt békés területen fekszik. A vad- g nak nyugalma, enni-és innivaló- f ja is akad itt. Nem véletlenül. Fes- | tetics György gondosan, kimon- j dottan vadászat céljára telepítet- s te itt a fákat, amit Hohelohe bajor herceg is gondosan folytatott. Az államosítás után pedig éppen ezek miatt az adottságok miatt volt kitüntetett szerepe Kaszó- nak, ami a kommunista időszakban csak továbbfejlődött. „Nyilván az a nosztalgia is segít nekünk, ami belengi Kaszót - mondta Sillinger András. - De tény az is, hogy a legritkábban távozik innen üres kézzel vadász. Nem véletlen, hogy évekre előre betelt a naptárunk. Szeptember elejétől február végéig nincs egy szabad hétvégénk sem. Én tíz éve vezetek vadászatokat itt. Amikor idekerültem, még jó, ha minden tizedik vadász volt magyar, ma már tízből négyen hazaiak.” Az öröm most is nagy. A cseh vadászok is megkapták, amiért jöttek. A hétkilós szarvasagancsért 3500 eurót, vagyis majd nyolcszázezer forintot fizetnek. Legtöbben egyébként négy napot töltenek itt, ami úgy félmillió forintba kerül, és ezenfelül fizetni kell az elejtett trófeáért. Sokan fizetnek, és nem is véletlenül. A magyar vad világhírű. Elég megnézni az aktuális trófea-világranglistákat. A gímszarvas- trófea-rangsor első tíz helyének Elejtett szarvas Kaszóban. A volt párterdőben ma milliókat hagynak ott. A gímszarvastrófeák világrangsora 1. 1988 Silistri Bulgária 16,20 273,60 2. 1997 Rév. Sonnschien Ausztria 13,32 272,57 3. 1986 Karapancsa Magyarország 14,50 271,00 4. 1988 Balcik Bulgária 18,10 270,44 5. 1989 Iri Chisar Bulgária 17,20 269,94 6. 1981 Pusztakovácsi Magyarország 14,00 269,89 7. 2001 Lábod Magyarország 15,35 265,67 8. 2002 Vörösalma Magyarország 13,20 263,88 9. 2000 Kerecseny Magyarország 13,28 263,30 10. 1983 Iri Chisar Bulgária 14,80 263,28 Kaszón és az ország többi nagy vadászterületén évekre tele a naptár. Még mindig Magyarországon vadászik az európai elit, bár a keleti államok már elszipkáznak néhány vadászturistát. Fábos Erika - Rados Virág Reggel már sűrű köd van, de az őszi napfény sugarai még gyorsan legyőzik a mindent egybemosó reggeli szürkeséget. A háborítatlan csend azonban csak a felszínes szemlélődőnek jelenti a nyugalmat. Ilyenkor, október derekán, a vadászoké az erdő. Egy csapat cseh vadász vág neki kora reggel a dél-somogyi erdőrengetegnek. Kaszó, a kicsinyke somogyi falu még ma is maga a rejtelem. A vadászok a beszédes nevű „oroszvágásba” indulnak. A terület egy fiatal erdő, ami onnan kapta a nevét, hogy amikor Kaszó a „Szovjet Javak Minisztériumához” tartozott, több erdőrészt tarvágtak. Kaszó ma a Honvédelmi Minisztérium fennhatósága alatt áll, és hiába van húsz éve nyitva a látogatók és a vadászok előtt, ma is rengeteg legenda övezi. Tény, hogy Magyarországon itt vadászik a legtöbb magas rangú vendég. Miniszter- elnökök, királyi családok tagjai, de Európa tíz leggazdagabb üzBODROGI GYULA SZÍNMŰVÉSZ „A vadászat az mindent jelent nekem - mondja Bodrogi Gyula. - Egy nagyszerű színésznek, Benkő Gyulának köszönhetem, hogy vadász lett belőlem. Gödöllőn vadásztunk legelőször. Egy gyönyörű szarvast láttam akkor, az első estén. A hangulat és az a fenséges állat értette meg velem, mit jelent ez az ősi ösztön. Mert ez az. Benne van mindenkiben, csak van, akiből nincs lehetősége előjönni. Haumann Péter és Hofl Géza is velem vadászott először. Hofl először ki nem állhatta a vadászokat, később igazi szenvedélyes vadász lett belőle. ” JUSZT LÁSZLÓ MŰSORVEZETŐ, RIPORTER „Szeretem az erdőt, de nem szeretek vadászni Imádok a termő szetben csatangolni, de nem szeretek vadászni. Rajongok a pillanatért, amikor meglátom a vadat, de nem szeretek vadászni. Egyre izgatottabb vagyok, amikor elkezdek menni a vad után, de nem szeretek vadászni Halálos izgalom fog el, amikor meg célzóm, de nem szeretek vadászni. Elszántan meghúzom a ravaszt, de nem szeretek vadászni. Ennek a mondatnak az ismételgetésével azt akartam kifejezni, hogy nem egyvalamit szeretek a vadászatban, hanem az egészet, egyben. Úgy, ahogy vart ” SÓLYMOS ANTAL ÉNEKES „Gyerekkoromban nyaralónk volt a Börzsönyben. Rengeteg vadat láttunk, és én olyankor mindig megborzongtam végtelen izgalmamban. A vadászat önfegyelmet, koncentrációt, önmérsékletet követet Kiülünk a lesre, és órákon át csöndben figyeljük a természetet. Az emberi önfenntartás első nagy mozzanata a vadászat volt. Az igazi vadász sosem kegyetlen. A vágóhídon leölt állatok sorsa a borzalmas, nem az elejtett vadé. Mi a végső tisztességet is megadjuk neki. A szájába teszünk egy jelképes utolsó falatot, körüláll- juk, tisztelgünk előtte. ” KEMÉNY DÉNES VÍZILABDAEDZŐ „A középső fiam, Viktor keresztapja szerettette meg velem a vadászatot. Ő erdész, a Pilisben vadászik. Néha elkísértem, aztán egyszer csak azt vettem észre, hogy végérvényesen megszerettem. Ha kiülök a magaslesre, teljesen meg tudok nyugodni, vagy teljes nyugalomban tudok a munkára koncentrálni. Sok vízilabdával kapcsolatos döntést hoztam már meg az erdőben. 1999-ben Melboume-ben kenguruvadászatra hívtak. Vadásztam Új-Zélandon, sikerült zergét elejtenem Ausztriában, Erdélyben, és a Felvidéken is értek nagy vadászélmények." felén hazánkban elejtett bikák sorakoznak, a legjobb ötven között pedig 17 magyarországi trófea található. Dám esetében az arányok még imponálóbbak. Túl azon, hogy nálunk ejtették el a világelsőt, az első tízben még négy, a legjobb ötven között pedig harminc magyar trófea hirdeti a vadállomány kiválóságát. Érdemes elnézegetni persze az őzbak-vi- lágranglistát is: a második, a harmadik és a negyedik helyezett is magyar, a legjobb tízbe öt, a legjobb ötvenbe 16 hazai trófea került. Az pedig szintén dagaszthatja a nemzeti vadászbüszkeségünket, hogy a világ legértékesebb vaddisznótrófeája is hazánkban került terítékre, Budakeszin. Az is tény azonban, hogy az el- ejtők között csak elvétve találunk magyar nevet, szinte valameny- nyit külföldi vadász lőtte meg, ami nem véletlen, hiszen egy aranyérmes gím trófea is súlyos milliókba kerül, egy világrang- listás pedig hazai vadász számára szinte kifizethetetlen. A külföldi vendégvadászok évente négymilliárd forintnál is több pénzt hagynak Magyarországon és csaknem egymilliár- dot költenek el a vadászathoz tartozó szolgáltatásokra. A vadászat nagy biznisz. Az unió országaiEllenzők nincsenek, csak bírálók ■ Tíz éve még jó, ha minden tizedik vadász volt magyar, ma már tízből négyen hazaiak. bán több, mint hétmillió ember űzi ezt a sportot. Török Henrik, a Magyar Országos Vadászkamara főmunkatársa azt mondta: Magyarországnak ma is óriási az ázsiója a külföldi vadászok körében. Páratlanul értékes ugyanis a hazai vadállomány. Az azonban tény, hogy ma már a kínálat nagyobb Európában, mint a kereslet. „Magyarország vonzó célpont volt a nyolcvanas évek közepén a vadászok körében, mert kuriózumnak számított egy szocialista országba bejutni vadászni, és nem mellékesen gyönyörű trófeákhoz lehetett jutni - mondta Török Henrik. - Mára azonban kitárult a vüág. Románia, a volt Szovjetunió országai, Kína nemhogy beengedi, de várja és hívja a vadászokat. Mongólia, Kirgizisztán és Kazahsztán most szintén nagyobb kuriózum, mint a magyar vadászat.” Pacs István, a Vadgazdasági Terméktanács elnöke azt mondta: a vadász a legjobb turista. Egy nap alatt a legtöbb pénzt hagyja az országban. Éppen ezért sokkal jobban kéne a turizmusnak ezt az ágazatát támogatni. A szolgáltatások színvonala ugyanis még nincs szinkronban a vadászati lehetőségekével. Magyarországon egyetlen komolyabb civil szervezet sem ellenzi a magyar nagyvadak sportcélú vadászatát. Abban természetesen mind a Greenpeace, mind a WWF magyar szárnya egyetért, hogy a védett és veszélyeztetett fajok vadászatát súlyosan szankcionálni kell, ám a Magyarországon engedéllyel kilőhető vadak egyike sem tartozik ebbe a kategóriába. A TERMÉSZETVÉDŐ szervezetek azonban abban is megegyeznek, hogy a vadászat céljából magasan tartott nagyvadállomány káros a magyar erdőkre, és szükséges lenne kis létszámú nagyragadozók, például farkasok, visszatelepítése, amelyek természetes úton tartanák kordában a növényevőket. 4
