Somogyi Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-02 / 230. szám

MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP ­2007. OKTÓBER 2., KEDD MI ÉRDEKLI? Indítaná a néptáncot vas ernő, a somogyfajszi Fájsz Fejedelem Általános Iskola Igazgatója: - Legin­kább a gyermeklétszám alakulása foglalkoztat. Most 91 diákunk van, szeretnénk, ha jövőre százan lennének. Nem panaszkodni kell, ha­nem úgy dolgozni, olyan feladatokat felvállalni, ami az iskola biztonságát erősí­ti. Nálunk három támpillé- ren van a hangsúly. Az egyik természetesen maga az oktatás, annak minősé­ge. A másik kettő pedig a szakköri foglalkozásokon belül a sport és a művé­szet. Jelenleg azon dolgo­zunk, hogy elindítsuk a néptáncoktatást. Elfogyott a türelmük, perelnek az ipari pariiért Elfogyott a csurgóiak türelme, és peres útra terelik az ipari park ügyét. Nyilván elállnának ettől, ha az olasz partner mégis együtt­működést tanúsítana, de ennek semmilyen jelét nem adta eddig. Csurgó 2000-ben nyerte el az ipa­ri park címet, majd létrejött az olasz többségi tulajdonú Csurgó Ipari Park Beruházó Kft., amely­ben 97 százalékos tulajdonjoga van az olaszoknak. Mivel az el­múlt években egyeüen kapavá­gás sem történt a területen, Csur­gó kezdeményezte idén április­ban egy taggyűlés összehívását. Itt javasolták a társasági szerző­dés módosítását, valamint külső tőke bevonását a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Zrt közre­működésével, mert így lehetőség lenne pályázatok benyújtására. Javasolták egy magyar ügyvezető megválasztását is, amit az olasz partner, Piergorgio Martinelli meg is szavazott, ám a jegyző­könyvet azóta se írta alá s küld­te el, így a cégbírósági bejegyzés még mindig várat magára. Az ön- kormányzat nemrég kezdemé­nyezte a földhivatalnál az erede­ti állapot visszaállítását, mivel a szerződésben foglalt feltételeket a vevő nem teljesítette, vagyis öt éven belül nem valósult meg az ezer fő foglalkoztatását biztosító beruházás. Ám a földhivatal csak akkor jegyezné vissza az önkor­mányzat részére az ipari park tu­lajdonjogát, ha ebbe az olasz part­ner is beleegyezne. Ez pedig ne­hezen elképzelhető, ugyanis sem­milyen megkeresésre nem rea­gál, az augusztus 21-én elküldött felszólító levél sem izgatta. A kép­viselő-testület ezért úgy döntött: ügyvédet bíznak meg, s peres út­ra terelik az ipari park tulajdon- jogi rendezésének ügyét. Erkölcsileg ráfizettek szászfalvi László polgármes­ter elmondta: időközben megje­lent egy ipari park fejlesztését szolgáló pályázat, ami talán az utolsó lehetőségük. Néhány éve kétszázmillió forintos pályáza­tot kellett kihagyniuk az ola­szok miatt. - Anyagilag nem fi­zetett rá a város az ipari park­ra, de erkölcsileg igen, legin­kább a munkahelyteremtés mi­att - mondta a polgármester. Most például van egy cég, ame­lyik rögtön betelepülne. m Varga Andrea wmsmmm Az öreglaki üzletvezető Németh AttilánÉ, az öreg­laki virágüzlet vezetője: - Harmincegy éve lakunk a faluban, a szüleim Buda­pestről költöztek ide. Óvó­nőnek tanultam, s dolgoz­tam is a szakmában. Az élet úgy hozta, hogy pályát kellett módosítanom. De szerencsés helyzetben va­gyok, mert a virágokat, a virágkötészetet is nagyon szeretem. A pihenésen már túl vagyunk, minden évben egy hétre elvisszük a gye­rekeket nyaralni. Belföldi úti célt választunk, hogy ismerjék meg hazájukat. Egyébként most a legfonto­sabb feladat, hogy a kozme­tikusnak tanuló 19 éves lá­nyomat eündítsuk a pályán. A nyugalom félszigete arborétum Egykor elzárt terület volt, ma vendégeket vár Ágneslak Perjési Sándor erdész gyakran kalauzol turistacsoportokat. Nem bánja, ha nincs tolongás, mert az esetenként kárt okoz a csodálatos környezetben Sorozatunkban bemutatunk néhányat a megye nagykö­zönség által kevéstté ismert ldrándulóhelyei közül. Varga Andrea Ameddig a szem ellát, fák, bok­rok, tavak szegélyezik az utat. A lombok között átszűrődő kora őszi napsütésben gyönyörű a táj, akár a 61-es főút pogányszentpéteri szakaszáról, akár Csurgónagy­marton felől érkezünk, az amúgy porrogi területen fekvő Ágneslaki arborétumba. Félszigeten helyez­kedik el - mondják viccesen, mert három oldalról is halastavak vé­szül körül. Az arborétumnak nem­csak a szépsége, de az éghajlata is a mediterrán világot idézi.- A nyolchektáros arborétum létesítése Metzl Kamül erdőmes­ter nevéhez fűződik, aki az 1900- as évek elején fogott a munkába Inkey Pál báró megbízásából - mesélte Perjési Sándor erdész, aki gyakran kalauzol itt csopor­tokat. 1934-ben épült egy nyári lak, s a terület a báró feleségéről - Sztankovánszky Ágnesről - az Ágneslak nevet kapta. Ma a So­mogyi Erdészeti és Faipari Zrt. (SEFAG Zrt.) gondozásában van. Hat kétágyas szoba és szauna várja a vendégeket. Többek kö­zött Béres József, a Béres Csepp feltalálója is pihent itt. Gyakran szállnak meg a házban vadá­szok, s a növénykert kiválóan al­kalmas oktatásra, tudományos megfigyelésekre.- Nem botanikus kertnek ké­szült, hanem a báró saját örömé­re s vadászvendégeinek - foly­tatta Perjési Sándor. A régi va- daskertkerítésnek ma már csak a nyoma látszik, de régen ez a „pórnép” elől elzárt terület volt. Áz erdészek keményen felléptek az idetévedt emberekkel szem­ben. Például elvették a gomba­gyűjtő kosarát. Egy Toldi nevű orvvadászt önvédelemből agyon­lőtt az erdész. A növénykert különlegessége, hogy a cirbolya, balzsam, japán és kaukázusi fenyők mellett céd­rusok és ciprusok színesítik. Ámbrafa, piramistölgy, juhar, tu­lipánfa és liliomfa is gazdagítja a pazar környezetet Érdekesség az Amur menti parásfa, amelyet a krónikák szerint a szomszéd er­dőmester, Pagony Károly hozott ide oroszországi hadifogságból. A katonaköpenye gaüérjában s a kulacsában mentette haza a ma­gokat. Összesen 94 fafaj van a kertben, s 1200 az egyedszám. Érdekes a két zöldciprus, amely­nek olyan zöld színe van, mint semmi másnak, s a tüske nélkü­li lepényfa. A háromtűs Jeffrey fenyő szakmai kuriózum, mert Európában nincs még egy ilyen amerikai növény. A téli napok vendége a karmazsin pirók és a keresztcsőrű, ezek a madarak az északi fenyvesekből érkeznek.- Az Ágneslaki arborétum egy ötezer hektáros erdőnek a mér­tani közepe. Nem hallatszik ide a főút zaja, csak az erdő és a ha­lastavak neszét hallani. Aki ezt tudja értékelni, az jöjjön ide - mondta az erdész. Hozzátette: örülnek a látogatóknak, de az se baj, ha nincs tolongás, mert ez esetenként károkozással jár. S ha nem becsüljük meg Ágnes- lakot, akkor meg se érdemeljük. A kisvasútról is egészen jól látható a Baláta-tó PÁRATLAN TERMÉSZETI SZÉP­SÉGŰ a védett Baláta-tó, amit a Szenta és Kaszó között köz­lekedő kisvasútról is jól lát­hat a turista. PORROGSZENTKIRÁLYON tájház várja az érdeklődőket. Csur­gón a református gimnázium, annak kétszáz éves könyvtára és védett parkja kínál kikap­csolódást. Őrtilosnál a Drá­vát, Gyékényesnél a Kotró-ta­vat csodálhatják meg az erre kirándulók. A cikk megjelenéséi £í a SEFAG Zrt. támogatta A Tátra és az Alpok nem elég magas Harmadásnak ács a hegyen A karácsonyt a hó tetején, szabad ég alatt, sziklák között, lavinában töltötte Díj a diáknak s a tanárnak a Duráczkyban A Tátra és az Alpok csúcsai már nem elég magasak a balaton- szemesi Harmadás Kornél szá­mára, ezért a Himalája egyik 6500 méter magas ormának meghódítására indul Nepálba. Néhány évvel ezelőtt barátja hívta el egy túrára a Tátrába a huszonnyolc éves fiatalembert. Azóta a hegymászás a hobbija. Olyannyira, hogy míg a legtöbb ember tavaly karácsonykor a meleg szobában a Csendes éjt iúdolgatta, ő a hó tetején, a sza­bad ég alatt aludt a Tátra zord sziklái között kétezer méter ma­gasan, távol a civilizációtól.- Sokan azt mondják, hogy fe­lelőtlenség egyedül nekivágni az ilyen túráknak - mondja Har­Harmadás Kornél: tizenhat nap mászás után jutunk föl a csúcsra. Somogy zászlaját viszi HARMADÁS KORNÉL ÓCS. Szakmájánál fogva sokat egyensúlyoz keskeny geren­dákon, ezért elmondása sze­rint az átlagos embereknél jobban viseli a magasságot. Jégcsákányt, hágóvasat, be- ülőt, hegymászó bakancsot is visz magával a nem min­dennapi túrára. Ezenkívül Somogy megye és Balaton- szemes zászlóját is beteszi a hátizsákba, hogy felvihesse magával a Himalája hat­ezerötszáz méter magas Me- ra nevű csúcsára. madás Kornél. - Ebben van igaz­ság, mert ha az ember bajba ke­rül, nincs aki segítsen rajta. Tisz­tában voltam a veszéllyel, és őszintén szólva egy-kétszer a sziklába kapaszkodva azon gon­dolkodtam, talán jobb lett volna otthon maradni. A legijesztőbb az volt, amikor egy síelő közvet­len mellettem elindított egy lavi­nát. Semmit nem tudtam tenni, hiszen a lavinák óránként ötven kilométeres sebességgel zúdul­nak le a hegyoldalon. Hála Isten­nek nem temetett be, csak magá­val sodort 70 méteren keresztül. A szemesi fiatalember meg­járta már a Tátra legmagasabb csúcsait. Tavaly a svájci Alpok­ban található 4478 méter magas Matterhornt is megmászta Erős Zsolt vezetésével, aki a magya­rok közül elsőként hódította meg a Mount Everestet. Kornél régóta álmodik a Himalája or­mairól. Egy öt főből álló magyar csapattal a 6500 méter magas Mera csúcsra fognak felkapasz­kodni. - Nepál fővárosába, Kat- manduba repülünk, onnan pe­dig Luklába egy kis géppel - avat be a részletekbe. - A luklai leszáüópálya a világ tíz legveszé­lyesebbje közé tartozik; megle­hetősen rövid, az elején mély szakadékkal, a végén sziklafal­lal. A túránk 2800 méteres ma­gasságból indul, és tizenhat nap kemény mászás után jutunk fel a csúcsra. ■ Mórocz Milán Díjakkal halmozták el a legkivá­lóbb diákokat és oktatókat a most 110 éves Duráczky József pedagógiai fejlesztő és módszer­tani központban. Négy tanuló - Tolnai Bonita, Boros Dániel, Fá­bián Dóra és Kata Zoltán - okle­velet vehetett át, elismerésben részesült az intézmény egykori hallgatója, Orbán Evelin, a Sike­tek és Nagyothallók Országos Szövetségének alelnöke is. Tit­kos szavazással kapta meg a Duráczky-emlékplakettet Bankné Balázs Antónia gyógy­pedagógus és Kiss Tiborné diák­otthon vezető. A darányi Czeglé- di Magdolna tevékenységét is díjjal ismerték el. ■ Harsányi Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents