Somogyi Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-26 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 34. szám
aasBfff ami 7 2007. AUGUSZTUS 26., VASÁRNAP WllimiillilPilllllliiilllWlfWililíliiilllllí ii[llWIHII»llliPiillilllllllIIIWIIWÍ1[Minlllll>l^^ INTERJÚ rádió A Szabó család, a Kabarécsütörtök és a Jó ebédhez szól a nóta megszüntetése után most a hétvégi műsorok átalakítása zajlik a Magyar Rádióban. Nem tudni, mi lesz a Vasárnapi újság és a ló óra sorsa. Such György elnök szerint a rádió hírműsorai most inkább baloldaliak. „NEM BIZTOS, HOGY ÉRTÉKES, AMI RÉGI” Az idősebb korosztály és a vidéki hallgatók a regionális frekvenciákon hallhatják viszont kedvelt műsoraik egy részét - mondta Such György, a Magyar Rádió elnöke, aki vállalja a felelősséget azért, hogy a Petőfit a fiataloknak adta. Újvári Miklós- Ha az ember végigmegy a Magyar Rádió udvarán, olyan, mintha egy gyárkomplexumban járna. A létszámleépítések után is szükség lesz ennyi épületre Budapest szívében?- Őszre készítjük el az ingatlanhasznosítási koncepciót, ennek az lesz az alapja, hogy maradjunk itt. Ha hatékonyabb a működés, bizonyos épületek ki- üríthetők. Az biztos, hogy a műsorkészítők egy részének nem indokolt például saját szobát biztosítani. A teljes létszám az elbocsátások után is nagyjából 1100 fő lesz. Még mindig több mint a Sláger, a Danubius, a Juventus, az Inforádió, a Klubrádió, a Lánchíd Rádió és a Katolikus Rádió létszáma együttvéve. És ezernél több külsős is dolgozik nekünk. Június 30-ig 144 fő távozott tőlünk. Ők az utolsó munkanapjukon megkapták járandóságaikat, összesen 612 millió forintot.- Farkasházy Tivadar itt dolgozik még?- Formálisan igen, az ő utolsó munkában töltött napja szeptember végére esik.- Talán ő érvelt a legtöbbet és a leghangosabban a létszámleépítések, kvázi ön ellen. Mi a véleménye a Rádiókabaré szerkesztőjének szerepléséről?- A létszámleépítés egyéni érdeksérelmekkel jár. Egy-egy elbocsátott munkatárs sérelmei súlyosak és méltányolandók. Ezeket - noha sok esetben morálisan is vitathatók lehetnek - egyes munkavállalókra lebontva nem kívánom kommentálni.- A létszámleépítés, a nagy nevek elbocsátása kapcsán érzett ön politikai nyomást?- Egy telefont sem kaptam. Nem tudom, hogy máshol is mítosz-e a sok letelefonálás, engem mindenesetre elkerülték. Talán annak is köszönhetem, hogy a megválasztásom előtt jeleztem mindenkinek: afelől biztos lehet, hogy nem vagyok a másik politikai oldal embere, de afelől is, hogy nem vagyok az ő emberük sem. Semmilyen személyi és politikai alkut nem kötöttem senkivel, nem is gondolhatja senki komolyan, hogy olyan megállapodás köttetett, ahol konkrét névsorokat írtak alá a felek.- Sok klasszikus rádióműsort megszüntetett. Mi volt a gond például a Szabó családdal?- Nem volt olcsó, és a hagyomány vált benne önértékké. Attól, hogy valami régi, még nem feltétlenül értékes. Nulla új hallgatója volt, folyamatosan csökkent a tábora, párhuzamosan a hallgatóság elöregedésével. Nem láttam a Régi készülékek előtt modern adókat és adásokat tervez Such György, a közszolgálati rádió elnöke: kevesebb emberrel, több csatornával társadalmi üzenetét, nem volt köze a mához, egy rádiós szappan- opera műfaji sajátossága a napi adás lenne, nem a heti.- A Jó ebédhez szól a nóta sem képviselt értéket?- Alapkérdés, hogy ha ennyi műsoridőnk és ennyi csatornánk van, abba a magyar nóta belefér-e vagy sem. Szerintem belefér: a vidéki regionális frekvenciákon. Az MRl-Kossuth Rádióban nincs önálló zenei műsor, az MR2- Petőfi Rádió a fiataloké, az MR3- Bartók Rádióba nem illik. Minden tartalom a három országos csatornába nem fér bele, ha nem akarjuk tönkretenni a profiljukat.- És miért szorultak ki a sport- közvetítések?- A körkapcsolás a focibajnokságról már alig érdekel valakit. Abból az időből származik, amikor még nem volt tévé. Ma az összes NB I-es labdarúgó-mérkőzésen együttvéve alig pár tízezer ember van. Ha lenne tömegigény, a sporttévék azonnal reagálnának. Az eredményeket közöljük, és az MRl-Kossuth Rádióban közvetítjük majd az olimpiát is.- Emblematikus politikai műsorok viszont megmaradtak, holott iszonyatos vitákat szültek. A 16 óráról és a Vasárnapi újságról van szó. Ezek miért élték túl a változást?- A hétvégi műsorstruktúrához még nem nyúltunk. Világos, hogy szükség van olyan műsorra, amely a napi híreken túl közéleti elemző és hátterező. Másfelől fontosnak tartom azt is, hogy a konzervatív, nemzetben, hazában gondolkodó, istenfélő hallgatók kulturális-politikai ízlését is kiszolgálja a közrádió. De a hétvégi struktúra várhatóan október elsején fog megváltozni.- Ezt a két műsort érinti majd?- Az új struktúra még nem dőlt el, várjuk meg az októbert.- A közrádió országos adói most sorszámneveket kaptak. Miért? Valami baj van Kossuth Lajossal, Petőfi Sándorral vagy Bartók Bélával? Such György 1984-BEN szerzett közgazdasági diplomát Budapesten. Tudományos kutatóként dolgozott, majd 1990-től a Magyar Narancs rovatvezető szerkesztője. 1991-től 1994-ig a Fidesz tanácsadója, Orbán Viktor kabinetfőnöke. 1994től a TV3 kereskedelmi és marketingigazgatója, a Magyar Hírlapnál főszerkeszt&helyettes, majd az MTV alelnöke. 1999- ben egy éven át ösztöndíjasként médiatanulmányokat folytatott az Egyesült Államokban. Hazatérve az Antenna Hungária tanácsadója, majd az Inforádió programigazgatója lett. 2004től kinevezéséig saját tanácsadó cégében dolgozott.- Felgyorsult az átállás a digitális rádiózásra. Hamarosan megjelenhet egy olyan frekvencia pályázata, amely csokornyi digitális műsor sugárzására lesz alkalmas. Várhatóan nekünk is több csatornánk lesz. Ezeket elnevezhetnénk híres emberekről, megjegyzem, a Kossuth és a Petőfi elnevezést a Rákosi-rendszer kultúrpolitikája találta ki 1949-ben, azelőtt Budapest I.-nek és Budapest Il.-nek hívták őket. Úgy gondoljuk, egyszerűbb átvenni azt az európai gyakorlatot, hogy a köz- szolgálati adókat számozással nevezzük el. Már korábban MR4- nek neveztük a nemzetiségi műsorokat sugárzó adónkat, MR5- nek a parlamenti közvetítést, most pedig beszámoztuk a három országos adót is.- A történelmi nevek elkopta- tása a cél?- Egyelőre nem tartunk ott, ez a lehetőség is benne van. Minden attól függ, hogy a hallgatók melyik elnevezést fogják használni.- A Petőfi rádió új formája, egy könnyűzenei adó működtetése közszolgálati feladat?- Igen. Azt senki sem vitatja, hogy a zene kulturális tartalom, művészeti produkció. Az MR2- Petőfi Rádió tudatos zeneszerkesztési koncepciót valósít meg, minőségi zeneszámokkal.- Említette a regionális adásokat, ahová sok régi műsor átkerült. Hallgatják ezeket?- Erre nincsenek megbízható adataink, mert nincs olyan mérési technika, mint a televízió esetében. Gond az is, hogy a regionális frekvenciáink nem egyneműek, van, amelyik középhullámon szól. És foltszerűen az országnak csak mintegy felét érjük el velük. Szeretnénk új, egységes megjelenést a regionális adóinknak. A megszűnt régi kossuthos és petőfis műsorokat, amelyek egyébként különösen vidéken népszerűek, a vidéki frekvenciáinkon sugározzuk majd, egy néprádiós koncepció mentén. Délben a regionális adókon már most is magyar nóta szól, dolgozunk rajta, hogy a Kabarécsütörtök is oda kerülhessen. A bajnoki körkapcsolás szintén ott hallható. Októbertől lesz egységes arculata és egységes műsorstruktúrája a regionális adóinknak. Vállalom annak a döntésnek a felelősségét, hogy az országos adókból kikerültek régi, megszokott műsorok. Nem bánnám, ha a vidéki frekvenciáink lefednék az egész országot, mert azt is elismerem, hogy a nyugdíjas korosztály egy része jogosan sérelmezi mindezt. De az is igaz, hogy a fiatalabbak jogosan sérelmezhették, hogy a Magyar Rádió az elmúlt időszakban számukra alig-alig sugárzott fogyasztható tartalmat.- A politikai és hírműsorok pártaüanságával elégedett?- Nem. Még van tennivalók. Ezek a műsoraink most enyhén, de baloldaliak és liberálisak. Nem abban az értelemben, mint a megválasztásom előtti időszakban, amikor sokszor koncepciózusán és szándékosan pártolták a jobboldali ellenzéket. Szerintem inkább oda nem figyelés miatt billen most az egyensúly és/vagy mert idő- és munkaigényes dolog ellenállni a kormányzati kommunikáció nyomásának.- A Magyar Rádió minden korábbinál nagyobb veszteséget tervezett erre az évre. Mikor lehet majd érezni, hogy a leépítések spórolással jártak?- Egy áüagos munkavállaló 14 havi járandóságával távozik, ezért csak 14 hónap után érezhető, hogy az ő helyén már nincs költség. Egyelőre a program tehát csak viszi a pénzt, de hosszú távon nincs más megoldás.- Feltéve, ha a rádió ugyanannyiból gazdálkodik, mint most. Nem áll fenn a veszélye, hogy - mondván, kevesebbe kerül - a parlament kevesebb pénzt szavaz meg a rádiónak?- Ha ez így történne, azzal az államigazgatás azt üzenné, hogy aki képes takarékosabban működni, kisebb létszámmal minőséget előállítani, annak nem kell annyit adni. Ez az üzenet belátha- tatlanul káros lenne. Az én programom az volt, hogy a rádiót lehet üzletileg is jól működtetni, és el lehet érni, hogy a műsorkészítők napi nyolc órában normális pénzért csak itt dolgozzanak.
