Somogyi Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-19 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 33. szám

8 INFORMATIKA 2007. AUGUSZTUS 19., VASÁRNAP HÍREK Ingyenes wifi lesz Budapesten? várhatóan ősszel jelenik meg a pályázat a Budapestet lefedő, vezeték nélküli (wifi) internetelérést nyújtó háló­zat kiépítésére. A rendszer alapját képező eszközöket a főváros tulajdonában lévő lámpaoszlopokon helyezik el, amelyekre a nyertes tíz évre üzemeltetési jogot kap. A közhasznú tartalmak ingyen elérhetők lesznek; az így megnyitható web­oldalak listáját a főváros határozza meg. A további böngészésért és egyéb tartalmakért azonban már fizetni kell. Drágábbak lesznek a noteszgépek szállítási gondok és az egyes alkatrészekből előállt hiány miatt az év hátralévő részében emelkedésnek indul­hat a laptopok ára. Hiány leg­főképpen a megjelenítő panelekből, akkumulátorok­ból, DVD-meghajtókból és alaplapokból jelentkezik. Amennyiben a cégek emiatt nem tudják szállítani a megrendelt gépeket, ez mindenképpen növelni fog­ja a várakozási időt, és hatással lesz az árakra is. A nők havi ciklusát vizsgálja a mobiltelefon OLYAN MOBILTELEFONT védet le a Samsung, amely valós időben tájékoztatja nő tulaj­donosát, hogy éppen hol tart a havi ciklusában. Az eszközt a fülhöz kell érinteni, és beépített ultra­hangos vagy lézeres érzéke­lője megméri a dobhártya hőmérsékletét. Ebből az adatból lehet következtetni arra, hogy éppen hol tart a ciklusában a felhasználó, és hogy ideális-e az idő­pont az utódnemzéshez vagy sem. Virtuális idegenvezető kalauzol Hollókőn MAGYARORSZÁGON eddig nem használt virtuális ide­genvezető kalauzolja a láto­gatókat néhány nap múlva Hollókőn. A Nógrád megyei világörökségi faluba látoga­tók laptoppal a kezükben barangolhatnak, és a tele­pülés egyes nevezetes pontjaihoz érve videón meg­tekinthetik a látnivalókhoz tartozó néhány perces törté­netet. A program térképet és súgót is tartalmaz, a vir­tuális túra végeztével veze­ték nélküli internet- kapcsolaton keresztül virtuális képeslapot is küldhetnek a turisták Hollókőről. Adathalászok csaptak le a héten magyar banki ügyfelekre Adathalászok támadták a héten a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) ügyfeleit: ismeret­len csalók olyan elektronikus le­veleket küldtek a pénzintézet ne­vében, amelyek segítségével egy hamis, a banki honlapra meg­tévesztően hasonlító oldalon az ügyfelek internetes bankolási azonosítóit próbálták megsze­rezni. A támadás nem a banki honlapot, illetve az internetes rendszert érte, hanem közvetle­nül az ügyfelektől próbáltak azo­nosítókat szerezni. ■ Korábban amerikai ügyfelekre vadásztak, ma már a magyar is jó. Az MKB szerint azokat az ügy­feleket, akik nem reagáltak a le­vélre, azaz a csatolt linken nem adták meg a csalárd levelekben kért azonosítókat, nem fenyege­ti semmilyen veszély. A bank egyebek mellett azt ajánlja ügy­feleinek, hogy legyenek körül­tekintőek, vegyék figyelembe, hogy egyetlenegy pénzintézet sem kér az ügyfeleitől telefonon vagy e-mailben bizalmas, sze­mélyes, illetve azonosító adato­kat, például jelszavakat és PIN- kódokat. Amennyiben az ügyfe­lek ilyen értelmű telefonhívást vagy e-mailben megfogalmazott kérést kapnának, feltétlenül uta­sítsák vissza, és ne adjanak meg semmilyen adatot, illetve az ilyen e-maileket töröljék. Szin­tén fontos, hogy sose elektroni­kus üzenetben érkezett linkre kattintva látogassák meg bank­juk honlapját, hanem pötyögjék be a címét a böngészőbe, mert így biztos, hogy nem hamisított weblapra kerülnek. „Hazánkban is elszaporodtak az adathalász-támadások, tavaly 3-4 bank ügyfeleitől próbálták így kicsikarni bizalmas ada­tokat” - mondta lapunknak Bartha Hedvig, az információ- biztonsággal foglalkozó Syman­tec megbízott területi igazgatója. A szakértő szerint korábban fő­ként az Egyesült Államok óriás­bankjai ellen indítottak akciókat az internetes bűnözők, de ezek szerint már megéri nekik, hogy magyar nyelvű csaló üzenetek­kel verjék át a hazai ügyfeleket. Szerinte egyre kevesebben dől­nek be az átverésnek, mivel a bankok azonnal figyelmeztetik ügyfeleiket a veszélyre - mint ahogy ez most is történt. ■ N. M. Megalkotója szerint ez a mosolyjel az igazi. A pittsburghi professzor kifejezetten utálja azokat a programokat, amelyek sárga arccá alakítják a jelet. Huszonöt éves lett a:-) mosoly Amerikai egyetemi professzor találta ki a jelölést Negyed évszázada, 1982 szeptemberében került először képernyőre a szmájlinak nevezett:-) karakterkombináció, amelyet egy amerikai informatikus talált ki. Azóta internetezők mil­liói használják a mosoly­jelet vagy közel kétezer változatának egyikét. Németh Márk Milliók használják nap mint nap a mosoly, az öröm vagy a bánat jeleként a mobil-vagy internetes kommunikációban a szmájli je­leket, amelyek ősatyja, a:-) szep­temberben lesz huszonöt éves. A szimbólumot Scott Fahlmann, a Carneggie Mellon Egyetem in­formatikaprofesszora alkotta meg 1982-ben, amikor az inter­net még csak az amerikai tudó­sok és a hadsereg alkalmazottai­nak kiváltsága volt. A kutató napokig agyait kollé­gáival azon, hogy milyen jelö­léssel lehetne megkülönböztet­ni az intézmény elektronikus faliújságán a humoros, szóra­koztató témájú bejegyzéseket és hozzászólásokat a komoly, szak­mai tartalmúaktól. Több javas­lat is elhangzott a neves szak­emberektől, hogy miként lehet­ne kifejezni kizárólag betűkkel vagy számokkal azt, ha valaki viccel. Neil Swartz, egy ma Chicagó­ban élő programozó a (*) ka­rakté regyüttest javasolta a vic­cek jelölésére, Anthony Stentz, a Carnegie Mellon Egyetem Robotika Intézetének jelenlegi professzora még ennél is tovább­ment, és a (*) jellel illette volna a jó és a (%) jellel a rossz poéno­kat. A teljesen élvezhetetlen vic­cek számára pedig kitalálta a *% jelet. Keith Wright kutató A CARNEGGIE MELLON EGYETEM professzora 1948 márciusá­ban született az egyesült álla­mokbeli Medinában. A számí­tógép-tudományok neves szak­értője elsősorban a mestersé­ges intelligenciával és annak alkalmazásával foglalkozik, valamint beszédfelismeréssel és neurális hálózatokkal kap­csolatos kutatásokat folytat pedig a & jelet látta volna szíve­sen a jópofa tartalmak mellett. Á ma is alkalmazott szmájli először 1982. szeptember 19-én került képernyőre délelőtt há­romnegyed tizenkettőkor, ami­kor Scott Fahlmann fórum­bejegyzésében azt ajánlotta tár­sainak, hogy használják a :-) szimbólumot a humoros, illetve a :-( szimbólumot a komoly tar­talmak megjelölésére. A jelen­leg is a Carneggie Mellon Egyetemen dolgozó professzor agyszüleménye azonnal el­nyerte kollégái tetszését, akik ezután előszeretettel alkal­mazták levelezéseikben a szimbólumot. Sőt, igazi divat­immár közel harminc éve. Az elismert, 59 éves szak­ember elmondása szerint naponta csupán néhányszor használja az általa kitalált :-) és :-(jelet, és kifejezetten utálja azokat a programokat, amelyek grafikává (sárga, mo­solygós arccá) alakítják a ka­rakterkombinációkat. „Ezek tönkreteszik az egészet” - véli. Szmájli-szótár :) vagy:-) mosoly :-( szomorú :-C nagyon szomorú ;-) kacsint nagyon nem tetszik :-D röhögés sírás :-P nyelvnyújtás :-? értetlenkedés :-S nem értem! puszi vagy csók 8) szemüveges 0 ölelés sikítás hullámot keltett a jel, és szél­sebesen terjedt az Arpanet hálózat által összekötött ame­rikai kutatóintézetek munka­társainak körében. „Egyáltalán nem számítottam rá, hogy ilyen népszerűségre tesz majd szert a szmájli” - mondta Fahlmann, aki kicsit szomorú amiatt, hogy nem in­formatikai kutatásainak ered­ménye, hanem a mosolygós arc tette világhírűvé. Ma már a világ szinte minden internetezője használja rendszeresen a szmáj- lit vagy körülbelül kétezer változatának egyikét. Kivételt ez alól a japán netezők képeznek, ők a mosolyt így: (A_A), a szomo­rúságot pedig így: ó_? jelölik. Scott Fahlmann, a mosoly atyja HIRDETÉS Érintés nélkül lehet fizetni Londonban Ősszel mindenféle fizikai kon­taktust mellőző fizetési rend­szert vezetnek be Londonban, az új technológiával a tervek sze­rint több mint kétezer boltban találkozhatnak majd az angol vá­sárlók. Bár néhány országban a vevő már magának húz­hatja le a kártyát, a rendszer ennél is egyszerűbbé teszi a fizetést. A bankkártyát vagy az arra al­kalmas mobiltelefont elegendő a fizetőterminálhoz közel emelni, és már meg is történt a fizetés. Az új rendszerhez a szakértők - és a pénzintézetek is - vérmes reményeket fűznek: a bank­kártyaszövetségek a fizetés mű­veletének meggyorsítását és a kártya elhasználódásának mér­séklését várják. Ha Londonban sikeresen de­bütál a megoldás, várhatóan Európa- szerte felfrissítik a fizetésre szolgáló terminálokat. Az elemzők előzetes becslései szerint 2012-re az érintés nélkü­li fizetési technológiák hardver- és szoftverigénye meghaladja az egymilliárd dollárt, de már az idei évre is 260 millió dolláros befektetésekkel számolnak. ■ ■ Sok helyen a ve­vő maga húzza le a kártyát.

Next

/
Thumbnails
Contents