Somogyi Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-18 / 193. szám

3 SOMOGYI HÍRLAP - 2007. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP MEGYEI HÍREK Bedegkér két kőkeresztet újíttat föl a bedegkéri ön- kormányzat és a katolikus egyházközség képviselő­testülete a bedegkéri teme­tőben. A munkát egy bábonymegyeri sírköves végzi el. A rekonstrukció­val párhuzamosan köz­hasznú munkások elvég­zik a keresztekhez vezető lépcsősor felújítását is. Összesen mintegy száz­ezer forintot áldoznak erre a zsáktelepülésen, (kj) Buzsák LAPUNK augusz­tus 14-i számában, a Bu- zsákról írt riportban mun­katársunk az egyik nép­művészt lánykori nevén, Kapitány Zsuzsannaként említette. Az érintett kér­te annak közlését, hogy hivatalos neve: Ember Sándorné. (p) Gadány az elesett örege­kért alapítvány által mű­ködtetett idősek otthona nyolc egyetemi hallgatót fogadott Kárpátaljáról. A három teológushallgatót és öt tanárképzős diákot Varga Angelika, az otthon vezetője kalauzolta, a teo­lógushallgatók pedig reg­gelente áhitatot tartottak az időseknek, (mk) Gölle IFJABB FEKETE ISTVÁN, a göllei születésű író Feke­te István fia lett a telepü­lés díszpolgára. A kitünte­tést augusztus 20-a alkal­mából pénteken Kovács Ernő polgármester adta át. Az indoklásban ifj. Fekete István írói munkásságát és Gölle hírnevének öreg­bítését emelte ki. (szá) Marcali kilencedik lett a marcali tűzoltók csapata a Budapesten szervezett or­szágos lépcsőfutóverse­nyen. Huszonkét emelet magasságba kellett felfut­ni teljes védőfelszerelés­ben és légzőkészülékben. A lépcsőkön huszonnégy csapat száztizenhárom versenyzője futott. Egyé­niben a marcaliak közül Szente Bálint érte el a leg­jobb eredményt, 17. lett, ami azért is számít szép teljesítménynek, mert nem volt gyakorlási lehe­tősége, mivel Marcaliban a négyszintes épület a leg­magasabb. (ve) Baywatch-torony a tónál vízóriás A fürdőzők alábecsülik a 20-30 méter mély Kotrót Dénes Zoltán (balról) és Barbalics László éberen figyelik a tavat, mert az az érdekük, hogy minél többen és biztonságban fürödhessenek a Kotróban A strandolok számával arányosan nő a szemét és a balesetveszély a gyé- kényesi Kotró-parton. Varga Andrea Néhány évtizede nem hitték vol­na a gyékényesiek, hogy napja­inkra egész nyárra benépesül a falu határában lévő bányató kör­nyéke. Egyik szemük sír, a má­sik nevet, ugyanis a természe­tért aggódók féltik a tavat, amely az egyik legtisztább hazai víz, mások az idegenforgalom fel­lendülésével munkahelyet s jö­vőt remélnek. A helyzetet nem könnyíti, hogy a tó egy vállalko­zás tulajdona, ugyanakkor az ön- kormányzatnak is felelőssége, mi történik errefelé. Csordás Jó­zsef polgármester azt mondta: minden évben, így idén is ádáz harcot vívnak a szemetelőkkel, a rongálókkal és a vadkempinge­zőkkel. A tavon kijelöltek egy strandszakaszt fürdésre, ahol se­kélyebb a víz, ám napi ellenőrzé­seket, tartós jelenlétet nem tud­nak biztosítani. Többek között a vízi mentés, az elsősegélynyúj­tás is fehér folt volt eddig. Dénes Zoltán, egy lelkes nagykanizsai - akinek 1989 óta van itt birtoka - úgy döntött: or­vosolják a lehetetlen helyzetet, s másodmagával létrehozta a Vízimentők Gyékényesi Szak- szolgálatát. Azt mondta: sokan anyagi érdeket sejtenek emö- gött, pedig haszonnal nem jár. Csupán tenni akarnak a tóért és a fürdőzők biztonságáért.- Szinte minden évben történt halálos vagy súlyos baleset - mondta Dénes Zoltán. Nemcsak a mentésre és az elsősegély- nyújtásra összpontosítanak, ha­nem a környezetvédelmet is szívügyüknek tekintik, július­ban indult a szolgálat, ketten lát­ják el, esetenként szakképzett helyettesítőkkel. Egyelőre csak Búvárparadicsom GYÉKÉNYES HATÁRÁBAN több mint 300 hektárnyi a tófelü­let és 1934 óta folyik kavics- bányászat. A Kotró áttetsző tisztaságú vizében sokáig csak a helyiek fürödtek, de inkább tisztes távolból cso­dálták a helyenként 15-20 méter mélységű vizet. Ké­sőbb - s napjainkban is - a búvárok paradicsoma lett. hétvégeken, mert nincs pénz több napra és több emberre. Fel­építettek egy Baywatch-tornyot, egyikük onnan figyel, a másik csónakkal cirkál a vízen.- Szerencsére menteni még nem kellett, de segíteni igen - folytatta a szakember. Felelőtle­nek az emberek, nem tisztelik a vizet és túlbecsülik magukat, amikor beúsznak a tó közepére. Nemrég egy édesapát figyel­meztettünk, hogy talán kellene karúszó a gyerekekre a vízibi­ciklin, amit ráadásul lelkesen hintáztatott a 8-10 méteres mélység fölött. Nem köszönte meg. A vízibicikli amúgy is kri­tikus pont, kevesen használják szabályosan, s noha tilos a mo­torcsónak használata, van, aki fittyet hány erre. Sőt, ott is hasz­nálják, ahol búvárok merülnek. Dénes Zoltán elmondta: van­nak támogatóik, s az önkor­mányzat egy-két alapfelszerelés­sel segítette az indulásukat, de ennél többre volna szükség. Pél­dául elkelne egy motorcsónak. S összefogás kellene azok kö­zött, akik tehernek a Kotróért, mert napjainkban éppen ennek az ellenkezője tapasztalható. A gyékényesi vízimentők amint egyesületük cégbejegyzése meg­érkezik, együttműködést szor­galmaznak az országos vízimen- tő-szolgálattal. Ebben a szezon­ban pedig szeptember közepéig vigyázzák az európai hírű tavat. Csend és nyugalom. Fürdésre csábít hz áttetsző, tiszta vizű tó JEGYZET FÁBOS ERIKA Kilóg a sárdi lóláb hetven ember válik mun­kanélkülivé az ORFK dön­tésével, amellyel minden tárgyalás ellenére bezár­ják a somogysárdi lovas­bázist. Mondják a rend­őrök azért, mert nincs évente harminc-negyven­millió forintjuk a lovas­bázis további üzemelte­téséhez. Aztán alig két hónap múlva az is kide­rült, hogy tizennégymilli- ójuk sincs erre a célra. Vagyis valószínűbb, hogy nem a pénz, inkább az akarat hiányzott a nagy múltú lovasbázis fenntar­tásához. állam bácsi szemével néz­ve ugyanis mindkét összeg annyira elenyésző, hogy el­ső ránézésre is kilóg a ló­láb. Mert mekkora pénzről is beszélünk most? Tizenöt­húsz méternyi autópálya, esetleg egy méternyi völgy­híd megépítésének az árá­ról. Ráadásul - ahogy azt az egyik munka nélkül ma­radt lovász mondta a na­pokban: az ő segélyük is pénzbe kerül - szintén az államnak, igaz, egy másik zsebéből - csakhogy a se­gélyeket hónapról hónap­ra felvevők még rosszul is érzik magukat. Akárcsak a falu meg a megye, hi­szen mindenki szegényebb lesz a kétszázötven éve ala­pított világszerte méltán híres ménes nélkül. amúgy meg - választási év­ben - tíz új munkahely te­remtésével kampányt lehet nyerni. Ciklus közepén úgy látszik, hetvennek a megmentése sem elég von­zó feladat egyetlen hazai politikus számára sem. van itt tehát jó néhány ér­dekes kérdés. Például az, hogy van-e egyáltalán va­laki, aki jól érzi magát, mert nem szegényedett a döntés nyomán? Ha őt megtaláljuk, talán világo­sabban látunk ebben az ügyben. Tolvajokat fogtak a szőkedencsi polgárőrök Támogatják a rászorulókat az önkormányzatok tanévkezdés Siófokon és Jutában idén is ingyen kapják a tankönyveket az elsőosztályosok Négytagú társaságot buktattak le a szőkedencsi polgárőrök, akik motorfűrészeket és ben­zint loptak a környező falvak­ból. Komán József polgármes­ter elmondta: felfigyeltek a falu­ban benzineskannával sétáló idegenekre, akik arra hivatkoz­tak, hogy lerobbant az autójuk. A további érdeklődésre ellent­mondó válaszokat adtak, ami gyanús lett a polgárőröknek és szóltak a marcali rendőröknek. Dokumentumaik hiányosak voltak, s az is kiderült: egyikő­jük körözés alatt áll. A Főnyed határában hagyott gépkocsi­juk melletti bokrok közül pe­dig előkerültek a lopott motor­fűrészek is. ■ Vigmond E. Rendszeres és rendkívüli támo­gatást is kérhetnek a rászorulók, de nem könnyű megfelelni az elő­írásoknak. Jutában idén is ingyen kapják az elsősök a tankönyveket. Ez már évek óta így működik a tele­pülésen. Hivatal Nándorné pol­gármester elmondta: 220 gyer­meket támogatnak szeptember­ben több mint 1,2 millió forinttal. Az általános és a középiskolások ötezer, az egyetemisták pedig hét­ezer forintot kapnak a tanévkez­déshez. Hozzátette: idén meg­növekedett a támogatott diákok száma, mivel több 3-4 gyermekes család is költözött a faluba. Siófokon a balatonendrédi, a balatonvilágosi és a nagyberényi tagiskolákkal együtt 2266 diák kezdi meg a tanévet és 260 elsős kapja ingyen a tankönyvét. Grósz Józsefné, a siófoki önkormányzat művelődési osztályának vezetője elmondta: rendszeres gyermek- védelmi kedvezményt 396-an kapnak, rendkívüli segélyben pe­dig harmincán részesülnek. A kaposvári önkormányzat szociális és gyámügyi irodájába folyamatosan érkeznek a kérel­mek a kiskorú gyermeket nevelő családoktól, illetve azoktól a fiatal felnőttektől, akiknek a tanévkez­dés anyagi gondot jelent. BuninéBattyányiBeáta, az iro­da főmunkatársa úgy tájékozta­tott: azok, akik rendszeres gyer­mekvédelmi kedvezményben és Izgalmas percek. Melyik a szebb? Melyik iskolatáskát válasszam? normatív tankönyvtámogatás­ban nem részesülnek, de átme­netileg vagy tartósan létfenntar­tási gondokkal küszködnek, il­letve az iskolakezdés költségei olyan magasak, hogy azok a csa­lád napi megélhetését veszélyez­tetik, továbbá az egy főre jutó jö­vedelmük nem haladja meg a 40 ezer 695 forintot, azok rend­kívüli gyermekvédelmi támoga­tást igényelhetnek. A szakember hangsúlyozta: abban az esetben, ha a szülő nem megbízható és kiderül, hogy tartozása van, az iskolán keresztül juttatja el az önkormányzat a támogatást, mert minden esetben a gyermek érdekeit tartják szem előtt. A kiskorú gyermekekhez hasonló­an azok a 18. életévüket betöl­tött, középiskolai vagy felsőfokú tanulmányokat folytató diákok, akiknek a családjában a tanév­kezdéssel járó kiadások rendkí­vüli élethelyzetet okoznak, rend­kívüli szociális segélyt is igé­nyelhetnek. Kaposváron az első osztályos gyermekek a korábbi évekhez hasonlóan idén is fel­szerelt tolltartót kapnak Szita Károly polgármestertől az első tanítási napon. A munkáltatók háromféle utalványt adnak a dolgozóik­nak iskolakezdési támogatás­ként ötezer és húszezer forint között vagy számla alapján térí­tik meg utólag a tanszerek árát. ■ Meiszterics Eszter

Next

/
Thumbnails
Contents