Somogyi Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-18 / 193. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2007. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT | „ mmm' \ ,, papyys-v--f tsmmmsm H mihályfalvi LÁSZLÓ Ki inna? na persze; ki az, aki - főleg kánikulában, amikor naponta legalább kétliternyit kell meginnunk - ne jelentkezne erre a kérdésre? De csalódást kell okoznom a tülekedőknek, mert amiről írok; valamikor régen, ahogy mondani szokták, még a boldog békeidőkben történt. akkoriban még a paraszt- ember is megengedhette magának, hogy a jól sikerült heti vagy havi vásár után - amikor is szerencsésen túladott kehes lován; vagy nagy szívfájdalommal vált meg kedves csikajától - beült ebédelni a város akár legjobb éttermébe is. Akkortájt is szerették az emberek kipróbálni éttermek főztjét, szerettek válogatni ínycsiklandozó ételek sokaságából. TÖRTÉNT PEDIG, hogy a SZO- kásos havi vásár után ugyanabba a kiskocsmába ült be a mindenki által ismert földbirtokos „geróf1, aki egyúttal a megye alispánja is volt; s - mit ad Isten - a szerencsés vásár után a mi parasztemberünk is. Gondolta ez utóbbi, eszik egy jó marhapörköltet galuskával; hisz még az is lehet, hogy az a pörkölt a korábban eladott saját jószágának a húsából készült. Mindezt leöblíti majd egy-két jó fröccsel. AZ ÉTTEREMBEN rajtuk kívül csak kevesen darvadoztak, és a „geróf1 már jóízűen falatozta a saját ízlése szerint készült és felszolgált rántott pontyot. A paraszt is rendelt, és hamarosan be- lakmározta a maga marha- pörköltjét. az alispán nem sokkal előtte végzett, és már jelezte is, hogy még rendelni óhajt, mondván: - Főúr! Inna a hal! A mi gazdánk sem volt rest, nem akarván lemaradni az uraságtól; e szók hagyták el - a szalvétába éppen beletörölt - ajkait: - Pincér! Inna a marha! Vakvágányon a találmány füttyoszlop Úgy tűnik, kedvezőtlen fordulatot vett a berendezés sorsa Lekerültek a gyászlobogók a kaposvári Fő utcai épületről Két somogyi feltaláló évek óta azon igyekszik, hogy biztonságosabbá tegye a vasúti átjárókban a közlekedést. Egyikük most azt panaszolja: lehet, hogy kárba vész minden fáradozásuk. Márkus Kata Pauer Béla György kaposvári nyugdíjas mozdonyvezetőt és Demény Rezső aranydiplomás gépészmérnököt a pörbölyi fénysorompónál történt iskolabusz tragédiája sarkallta arra, hogy valamilyen módon biztonságosabbá tegyék a vasúti átjárókban a közlekedést. Többéves munkájuk eredménye az a közös találmány, amelyről korábban lapunkban is olvashattak, s amely életmentő füttyoszlop néven vált ismertté. Hosszú évek hasztalan kilincselése után tavaly már úgy tűnt, sínre került az életmentő füttyoszlop ügye, a tesztelések után a Kapós Volán és a MÁV is érdeklődött a berendezés után. Most viszont a hírek szerint kedvezőtlen fordulatot vett a somogyi találmány sorsa: Pauer Béla György azt állítja, hogy a MÁV akadályozza a balesetek. Úgy tudom, azt a berendezést már telepítették is a Bakonyba, sőt készfizető kezességet is vállalt a cég a másik feltaláló által a találmányra felvett hitelre. Januárban írtam egy levelet a vasúttársaságnak - panaszolta a somogyi feltaláló -, amelyben a füttyoszlop sorsáról is szó esett, ám mostanáig nem kaptam választ a levelemre. Korábban kértem, hogy a vasúti szabványokat bocsássák a rendelkezésemre, s erre a korábbi vezérigazgató utasította is Oláh Bélát, a gépészeti ágazat szakreferensét. A szabványokat azonban a mai napig nem kaptam meg. Mindezekből nekem úgy tűnik, hogy a társaság nem a mi találmányunkat részesíti előnyben. Pedig a tesztelések tapasztalatai Pauer Béla György: a Volánt érdekelné a találmányunk, de addig nem tudnak kezdeni vele, amíg a vasút nem lép alapján tovább is fejlesztenénk a berendezést, például hogy a vasúti átjáróban piroson áthaladó autók rendszámát is leolvasná. A Volán egyébként továbbra is érdeklődik a találmányunk után, ám azt mondják: addig nem tudnak mit kezdeni a berendezéssel, amíg a MÁV nem telepíti a mozdonyaiba. Mészáros Zita, a MÁV ZRt. Kommunikációs Igazgatóságának médiakapcsolati osztályvezetője érdeklődésünkre azt válatalál- mányuk elterjedését, s egy másik, a balesetek elkerülésére kevésbé alkalmas be- rendezés használatát preferálja. A másik találmányt is jónak tartjuk mondta Pauer Béla György -, ám az nem jó arra, hogy elkerülhetők legyenek vele a szólta, hogy a vasúttársaság és Pauer Béla György évek óta egyeztet a találmányról, a feltaláló leveleire a MÁV mindig válaszolt. A MÁV-ot több cég, illetve magánszemély is megkereste már hasonló szerkezetek kapcsán - nyilatkozta Mészáros Zita -, azonban ez idáig senkivel sem kötöttek szerződést, és készfizető kezességet sem vállalt a vasúttársaság. A vasúti szabványok egyébként mindenki számára nyilvánosak, így azokhoz Pauer úr is hozzáférhet a Szabványügyi Központban. Az osztályvezető megjegyezte: a MÁV ZRt. a vasút- biztonsági program keretében folyamatosan ellenőrzi és fejleszti a vasúti átjárókat, évente 500-600 millió forintot fordít a vasúti sorompók korszerűsítésére. Ennek ellenére a vasúti átjárókban bekövetkezett balesetek 97 százaléka a közúton közlekedők figyelmetlenségére és a vonatkozó szabályok be nem tartására vezethető vissza. Szakmai szempontból ezért kétséges Pauer úr találmányának eredményessége is, hiszen a közlekedési szabályok betartásával a balesetek elkerülhetők lennének. A találmány bevezetéséből nem következik egyértelműen a szabályok betartása sem. Füttyoszlop jelezne A TALÁLMÁNY LÉNYEGE, hogy jeladót szerelnének minden mozdonyba és vevőkészüléket az autókba, buszokba. Ez akkor is figyelmeztet az átjárókban a vonat közeledtére, ha meghibásodik a fénysorompó, sőt akkor is, ha sorompó sincs. A vasút-út kereszteződések előtt úgynevezett füttyoszlop jelzi a mozdonyvezetőnek, hogy dudálva figyelmeztesse a síneken átkelőket. Lekerültek a fekete lobogók a kaposvári főtéren lévő, gyászház néven elhíresült épületről. Úgy tűnik, a körvonalazódó megoldás a beruházó és a város számára is elfogadható. A beruházó és a város érdekei is megegyeznek abban - nyilatkozta a Somogyi Hírlapnak Szita Károly polgármester -, hogy Kaposvár díszteréhez méltó épület legyen a Fő utca 2. számú házból. Ennek érdekében tárgyalásokat folytattunk, amelyeknek eredményeképpen a beruházó tudomásul veszi a város szándékát: a Teleki utca továbbra is sétálóutca marad. Ezzel együtt a város segít a befektetőnek megkeresni azt a lehetőséget, amely- lyel a ház alá építendő mélygarázst használhatják majd. Mint azt korábban megírtuk: az önkormányzat és a befektetők nézeteltérése abból adódott, hogy az egykori élelmiszer-ipari iskola alá építendő mélygarázst miként közelíthetik majd meg a lakók. Értesülésünk szerint olyan megállapodás van kialakulóban, hogy a város anyagilag hozzájárul a Bárány Fogadó mélygarázsától a Fő utca 2-ig a Teleki utca alatt megépülő alagút költségeihez. ■ Márkus K. Uniós pénzből korszerűsítik a termelést Somogybán a 2007-2013 közötti EU költségvetési időszakban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásoknak legalább a felét a mezőgazdasági tevékenység korszerűsítésére kell fordítani Varga Gábor, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal főigazgatója szerint, így lehet ugyanis csak elérni, hogy az agrárgazdálkodók versenyképessége kellő mértékben javuljon. Az élelmiszerkivitel szempontjából a Somogyot leginkább fenyegető országok közt van Lengyel-, Cseh- és Olaszország, az unión kívülről Törökország és Kína. Dél-Amerika és az Újvilág országai főként a baromfihús, a kukorica, a búza, a sajt, a bor és a méz tekintetében jelentenek konkurenciát a megyének. ■ Márkus Kata Mesteri sültek, királyi köretek, csalódást keltő desszert étlapozó Kellemes hely a balatonmáriai Steak House, csak kár azért a konzervgyümölcsös palacsintáért Megyei gasztronómiai körsétára invitáljuk olvasóinkat: sorozatunkban megpróbáljuk a vendég szemszögéből bemutatni a somogyi éttermeket. Özv. Zimbabwei Kálmánné Ormótlan vasszékek helyett rusztikus fapadok fogadnak, a bádogtető is a múlté: persze eltelt vagy két évtized, a Balatonmária központjában található éttermet sem Deltának hívják - a kor szellemének megfelelően a hangzatos Steak House felirat hívogatja a vendégeket. Akiknek látható becsülete van a személyzet előtt, hiszen amint letottyanunk, máris megjelenik pincérünk, aki ettől kezdve lesi minden pillantásunkat. Mint a megbízható angol inas: cseppet sem tolakodóan, de valahogy mégis mindig köröttünk sürög-forog, így kéréseink-kérdé- seink rögtön megoldást találnak. Mint ahogy néhány minutum- mal a rendelés után máris megérkezik az első fogás, mely ráadásul nem veszi el a kedvünket a folytatástól. A húsleves ugyan fikarcnyit hűvösebb a kelleténél, ám íze szerint semmi sem hiányzik belőle, s a tárkonyos vadragunak is csak a vártnál kevesebb húskockát róhatjuk fel. A tejszínes-bazsalikomos paradicsomleves viszont gondolkodóba ejt, hiszen eredendően valami sós-savanyú ízvilágot várunk, ám helyette inkább az édes dominál. Akárcsak a második körben érkező vadas szarvascombot kísérő mártásnál is. Nem rossz, inkább furcsa, míg a húsra ráfért volna még egy kis párolás, ugyanis néhol vajpuha, ám többségében erőteljesen dolgoznak az őrlőfogak. A köretként kínált zsemlerolád viszont telitalálat: lágy és ropogós is egyszerre, kijár érte a kalaplengetés a szakácsnak. Aki a vargányamártást is eltalálta, mellyel nyakon öntötték a szavasfiiét, s a rösztivel sem vallott szégyent. Sőt, a marhapörkölt is nélkülözi a Balaton- parton gyakran előforduló gumiszerű rágnivalókat, azaz bár az egység láthatóan - s nevéből adódóan - a sült húsokra szakosodott, a konyhafőnököt más fogásokkal sem lehet zavarba hozni. Igazán otthon tényleg a sültek világában érzi magát A baconba göngyölt csirkeszámyakat természetesen nehéz elrontani, ám az egységes ízhatást sem könnyű elÉrtékelés SZEMÉLYZET (1-10 pont): Angol inas a Balatonnál KÖRNYEZET (1-10 pont): Í;J Semmi hivalkodás ÉTEL (1-20 pont): ^ « Élvezhető, javíthatós érni. Séfünknek sikerült, a hús omlós, a szalonna ropogós, a héjában sült krumpli is a nagyi faszenes sparheltjében készültet idézi, s mindezt élvezetes tejfölös mártással kólintották fejbe. Hasonló dresszing fedezhető fel a mediterrán steaken is, mely egy paradicsomos, mozzarellás csirkemellet jelent valójában, melyet tejfölös, kapros, fokhagymás szósszal löttyintettek le. Utóbbi önmagában is kiváló, hát még a ropogós, decensen fűszerezett steakburgonya körettel. Elégedetten dőlünk hátra a padokon, megkezdődik a romok eltakarítása, ám ekkor elkövetjük a nap egyetlen hibáját Ahelyett, hogy kellemes szájízzel távoznánk, ismét felütjük az étlapot, s a desszertek között válogatunk. A gyümölcsös palacsinta mozgatja meg fantáziánkat, s pincérfordultával meg is érkezik az utolsó fogás. Melytől hamar elmegy a kedvünk. A tészta ugyanis egyáltalán nem friss, kissé gumiszerű, a töltelékben pedig konzervgyü- mölcsök tartósítóíze érződik. Az egészhez hatalmas adag tejszínnel és Iföségesen locsolt, leginkább eperre emlékeztető öntettel szolgálnak, ám ez sem segít. Bebizonyosodik, a kevesebb több lett volna. Levonjuk a konzekvenciát, s fizetünk. A számla vége elfogadható, így nem kizárt, hogy visszatérünk. Legfeljebb nem rendelünk desszertet..
