Somogyi Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-01 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 26. szám

6 2007. JULIUS 1., VASARNAP ELETMOD A hasi elhízás népbetegség itthon végállomásához érkezett az egészségvonat, amely két éven át járta az országot, hogy az elhízás veszélyeire hívja fel a lakosság figyel­mét. A vonaton megszűrt páciensek adatai rémisztő- ek: a férfiak 40, a nők 58 százalékának haladja meg a haskörfogata a kritikus 102, illetve 88 centimétert, és minden tizedik résztvevő átesett valamilyen szív- és érrendszeri betegségen. Szigorít az unió az élelmiszeriparban felhívta a tagországok figyelmét az Európai Unió egészségügyi biztosa, hogy záros határidőn belül intéz­kedéseket vár az élelmiszer- iparban. Markosz Kiprinau elmondta: ha a gyártók nem hajlandók maguktól feltün­tetni az ételek tápanyagérté­keit, és nem korlátozzák az egészségtelen termékek rek­lámozását, akkor ezt törvé- nyüeg is szabályozzák. Komoly veszélyek a klímaberendezéseknél ÓVATOSAN KELL bánni a mun­kahelyeken üzemeltetett klí­maberendezésekkel. A lég­kondicionált szobák levegője kiszárad, amely fejfájást, légzési panaszokat, szédü­lést, torok- és szemszárazsá­got vagy gyulladást okoz. A berendezések felerősíthe­tik az ízületi panaszokat is. A nem megfelelően karban tartott rendszerek sok baktériumot is áramoltatnak a levegőben. Drága rózsabimbó, te, reumagyógyító! Szedése panaszokat csökkent A CSIPKEBOGYÓ REUMÁRA gyakorolt jótékony hatását fedezték fel dán kutatók. A féléves tesztsorozat alatt idős, többnyire női reumás betegeken kísérleteztek csipkebogyóból nyert ha­tóanyagú szerrel. Aj gyógy­szer szedése alatt javult az alanyok mozgása, és jelentősen csökkentek a panaszaik. A legnagyobb allergén a szőnyeg porszívózással próbáljuk csökkenteni a poratkák és más allergének számát a la­kásunkban és a szőnyege­inkben, pedig ez néha nem sokat ér. Ausztrál kutatók szerint a porszívó nem ké­pes kiszívni a mélyebb réte­gekből a port, ráadásul fel­kavarja a szoba levegőjét. A porszívózás ugyan nem tiltott, de a szőnyegpadlót jobb mellőzniük az allergiá­soknak. Csipkártyával jó külföldre menni egészségbiztosítás Itthon is készülnek a virtuális kórlap bevezetésére A nyár ezernyi veszélyforrást rejteget. Érdemes kiváltani a kártyát, hisz a legapróbb sérülésektől az igazán komoly balesetekig mindenre megnyugtató fedezetet nyújt. Magyarországon a mai napig félmillióan igényel­tek Európai Egészségbiz­tosítási Kártyát. Az EU tagállamaiban a közel­jövőben be kell vezetni az elektronikus kártyát, amely a közösség orszá­gaiban igazolja az ellátás­ra való jogosultságot. Pintye Csilla Itt a nyaralási szezon, de keve­sen tudják, hogy az Európai Egész­ségbiztosítási Kártyát (EU-kár- tya) tavalytól már a nem tagál­lam Horvátországban, sőt Svájc­ban is elfogadják. Január óta a magyarok romá­niai és bulgáriai nyaralásukon is kihasználhatják a kártya elő­nyeit, amellyel az orvosilag in­dokolt és sürgős ellátásokat le­het igénybe vermi. Azt, hogy me­lyik ellátás indokolt - a beteg egészségi állapotára és ott tar­tózkodásának hosszára tekintet­tel -, az adott tagállam határoz­za meg. Ahhoz ugyanis, hogy ki­derüljön, milyen ellátások jár­nak a betegnek, azt is tudni kell, hogy mennyi ideig akar az or­szágban maradni. Egy lábtörés­nél nem elég a csontok összeil­lesztése és a gipszelés. Ha a sé­rült hónapokig akar az ország­ban maradni, a gipszelés mellett fizikoterápiára is szüksége lesz a teljes felépüléshez. Az EU- kártya nem ingyenes ellátást, hanem a tagállam állampolgárai­val azonos elbírálást biztosít: a magyar betegeknek ki kell fizet­niük azokat a költségeket, ame­lyeket az adott tagállam biztosí­tói sem térítenek meg. Horvátor­szágban például csak az élet­mentő, illetve az elsősegély-ellá­tások ingyenesek, minden má­sért fizetni kell. Ez a Magyaror­szágra látogató EU-s állampol­gárok esetében is így van: az it­AZ EU TAGÁLLAMAIBAN - 02 erre vonatkozó jogszabályok hatályba lépésétől függően - akár már jövőre be kell vezet­ni az elektronikus EU-kártyát. A tervek szerint a csipkártya tartalmazná a taj-számot, s mellette nyugdíjas- és köz- gyógyigazolványként is funk­cionálna. Ha az unió az egyes betegségekre vonatkozó ada­tok kártyával történő elérését is előírja, akkor a kártya úgy teni kezeléskor vizitdíjat kell fi­zetniük. Az utasbiztosítás meg­kötése ezért is ajánlott. Hiszen egyes tagállamokban a magyar- országinál szőkébb lehet a társa­dalombiztosítási szol­gáltatások köre, to­vábbá egy külföldi baleset esetén a ha­zaszállítást nem min­dig fedezi a kötelező egészségbiztosítás. Nálunk az EU-kártyát három éve vezették be, de az igénylők száma vi­szonylag alacsony. Eddig 400- 450 ezren éltek vele, annak elle­nére, hogy az első igénylés in­gyenes. Balogh Tamás, az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár működne, mint egy virtuális kórlap. így külföldi kezelé­sünk alatt elérhetők lennének az itthon tárolt alapvető infor­mációk a korábbi betegségek­ről és kezelésekről, a vércso­portunkról vagy az esetleges gyógyszerérzékenységről. A csipkártya másik nagy elő­nye az ellenőrzés lehetősége: bárhol, bármikor ellenőrizhe­tő lesz a kártyabirtokos tb-jogosultsága. (OEP) nemzetközi és európai in­tegrációs főosztályvezető-helyet­tese elmondta: „Mindjárt az első másfél évben, 2004 májusától 2005 decemberéig mintegy 200 ezren kértek kár­tyát. Az igénylők száma fokozatosan nő a mai napig.” Mégis megnyugta­tóbb lenne, ha több honfitársunk váltaná ki az EU- kártyát, hiszen ez az ő közvetlen anyagi érdekük is, ha bajba ke­rülnek külföldön. Az OEP-nél egyébként a szükséges informá­ciókat elérhetik az érdeklődők az ügyfélszolgálatokon, valamint a pénztár honlapján. Külföldre utazás előtt amúgy is tanácsos utánanézni a célországban érvé­nyes szabályoknak. Az utazási irodákban elmondták: sokaknak van EU-kártyája, de többen vál­tanak ki biztosítást. Ennek okát azzal magyarázzák, hogy a kár­tya kevesebbet tud, például az ellátás költségeiből az önrészt nem fedezi. A irodák nem tart­ják számon, hány turistának van EU-kártyája, de nem is az ő dol­guk. És tulajdonképpen az ő ér­dekük inkább az, hogy az álta­luk forgalmazott utasbiztosítást vegyék igénybe. De e téren sem állunk valami jól: száz turista kö­zül jó, ha 25-30 köt valamilyen biztosítást. így fest a valóságban a biztonságot nyújtó, kis plasztikkártya A csipkártyán a vércsoportunk is szerepelne ■ A nem EU-tag Horvátország­ban is elfogad­ják a kártyát. Tegyünk együtt a gyermekekért - képekben kiállítás A nagybeteg kicsik megmutatják a betegség elleni küzdelem nehéz pillanatait is A Magyar Gyermekonkológiai Hálózat 1971-ben jött létre azzal a céllal, hogy összefogja az onko­lógiai és hematológiai ellátást hazánkban. Ma már a kicsiket a diagnosztizálástól egészen a gyó­gyulás, azaz a tünetmentes ötö­dik év leteltéig végigkísérik a há­lózatban. Nagy figyelmet fordí­tanak nemcsak a fizikai, de a lel­ki gondozásra is a kicsiknél és családjaiknál egyaránt. Hazánkban immáron 9 éve fo­lyik sikerrel a „Tegyünk együtt a gyermekekért” program, melynek célja a daganatos gyerekek reha­bilitációjának segítése. A kam­pány során eddig több mint 160 millió forinttal sikerült hozzájá­rulni az onkológiai központok A remény mosolya. A megnyitón ott voltak maguk a kis modellek és szüleik. működéséhez. Ezen adományok többek között életmentő orvosi berendezésekkel, egy mentőau­tóval és a gyermekonkológiai lé­tesítmények általános körülmé­nyeinek javításával segítették a hálózatot. Magyarországon is - akár­csak világszerte - évről évre nő a gyermekkori daganatos meg­betegedések száma. Hazánkban körülbelül kétezer kisgyerek szenved daganatos betegségtől, és sajnos közülük minden tízből csak hétnek van esélye megérni az egészséges felnőttkort. Erre az ijesztő tényre, valamint a re­habilitáció támogatásának fon­tosságára hívja föl a figyelmet az a Budapesten újtára indított fotó­kiállítássorozat, mely „A gyógyu­lás arcai” nevet viseli. „A képek különböző korú da­ganatos gyermekek örömteli és fájdalmas pillanatait ragadják meg, amik így önmagukért be­szélnek” - mondta Balázsovits Edit, a „Tegyünk együtt a gyer­mekekért” program nagykövete. „Ha valaki ellátogat a kiállításra, átérzi majd, hogy milyen nagy jelentőséggel bír ez a kampány.” A nagybeteg gyerekek portréit bemutató kiállítás a nyár folya­mán látható lesz minden olyan nagyvárosban, ahol onkológiai központ működik, vagyis Mis­kolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsett és Szombathelyen. ■ M.R.-W.A.

Next

/
Thumbnails
Contents