Somogyi Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-01 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 26. szám
2007. JÚLIUS 1, VASÁRNAP REJTVÉNY, JÁTÉK 15 emlékek könyve Mezőkeresztesen a szülőknek külön levetítette a mozigépész színész fiuk első játékfilmjét Koncz Gábort állomásfőnöknek szánták Hiába három filmszerep, jött az apai távirat, „Gyere haza, mert aratunk!”. Koncz Gábor nem csupán családja emlékét idézi, hanem azt is, hogy mentette ki a Dunából a fuldokló Agárdi Gábort. Csontos Tibor „Kár, hogy elmentél Pestre színésznek, fiam, ha itthon maradsz, akkor biztosan nem idegeskedsz annyit” - idézi édesanyja egykori mondását Koncz Gábor. „Kérdeztem is tőle, hogy mi lettem volna én itthon, édesanyám? Azt válaszolta, ahogyan én téged ismerlek, már te lehetnél az állomásfőnök!” Később persze a Mezőkeresztesen élő szülők beletörődtek fiuk pálya- választásába, sőt a Legenda a vonaton című filmet, amelyben a színész az első játékfilmszerepét kapta, a faluban is bemutatták. Teltház volt a moziban, s amint feltűnt a képernyőn, mindenki kiabálni kezdett: „Oda nézzetek, ott a Gabi!” Az előadás után a szüleinek még külön is levetítette a filmet a mozigépész. „Anyám nagyon meghatódott, apám nem annyira” - emlékszik. Sőt, édesanyja megnézte a Húszévesek című színdarabot is, akkor volt először színházban, másnap este pedig már egy Becket-drámában láthatta fiát, aki mindkettőben gonosz hőst alakított. Édesanyja le volt törve, s azt mondta: „Fiam, mi nem erre neveltünk téged. Ha nem tudsz dönteni, hogy megfelelő-e a szerep vagy sem, küldd el nekünk a szerepkönyvet, hogy elolvassa a család, és döntsünk.” 1 Ezek a történetek is olvashatók a színész-rendező Koncz Gábor, a héten megjelent Kaszkadőr nélkül című könyvében, s mint mondja, vallani mer öröméről, bánatáról, szerelmeiről, dühéről, családjáról, hovatartozásáról. „Nagy emberek és kis emberek egy-egy mondata adott és ad erőt minderre” - teszi hozzá. Emlékszik például Szentágothai János akadémikusra, aki miután végignézte a televízióban a Mesterségem: színész című sorozat Koncz Gáborral készített epizódját, azonnal felhívta őt: „Itt Szentágothai. Vajda vagy a bandádban!” Örökre beléivódott, amit édesapja mondott, amikor ő a fővárosba költözött: „Hogy tudsz te, fiam, Pestre menni? Én már, ha a vásárba megyek, akkor rosszul érzem magam.” Koncz Gábor el-J mesélte ezt Fábri Zoltán rende- £ zőnek is, aki a Magyarok című Koncz Gábor építésznek készült, mindhárom házát ő maga tervezte filmjében el is mondatta a színésszel édesapja ezen mondatát. Bessenyei Ferenc éppen egy héttel a halála előtt hívta telefonon Konczot. „Éjfélkor jelentkezett - meséli. - Mert olyasvalakit kellett hívnia, aki érti, amit mond, akinek köze van a mondanivalójához. Azt mondta: Ha elindulsz egy úton, ne állj meg, ne gondolkozz, ne fordulj hátra, mert meghalsz! Menj végig!” Koncz Gábor pedig végigment az úton. Pedig építésznek készült, minhárom házát saját maga tervezte, már az elsőhöz, a vadregényes Du- na-parti telken felhúzott lakhoz gyönyörű úszómedencét csinált. „Nálam nyaralt a fél Vígszínház - emlékszik. - Az egyik fűzfára kötelet kötöttem, arról ugrottunk a Dunába. Madaras Jóskának ez volt az egyik legkedvesebb. időtöltése. Amikor Jancsóval és Hernádi Gyulával meglátogatott, Jancsó is kipróbálta.” A kötetből persze nem hiányoznak a színésztörténetek, a forgatási sztorik sem. Amikor például A dunai hajós című film készült, a filmgyár kibérelte a Kossuth hajót, azon lakott a stáb, de felhúzták rá Koncz Gábor motorcsónakját is. „A forgatás szüneteiben vízisíztünk, s motorcsónakkal csavarogtam a vadregényes szigetek között, nagyon élveztem, észre sem vettem, hogy dolgozom” - mondja. Ekkor történt, hogy a Dragos Károly nyomozót játszó Agárdi Gábor a Vaskapunál véletlenül beleesett a Dunába, s fuldoklóit. A kétszáz fős stábból csak Koncz Gábor ugrott vízbe, hogy kimentse közben már elájult kollégáját. Amikor az ikonfestőként is jó hírű Agárdi Gábor magához tért, azt mondta megmen- tőjének: „Ezért kapsz tőlem egy ikont.” Koncz ezután gyakran átlovagolt Agárdiék- hoz, akiknek Foton volt nyaralójuk, egy ilyen alkalommal meg is ajándékozta egy ikonnal. Egyszer azonban Agárdi Gábor a Nemzeti Színházban előadás előtt megjegyezte Koncznak, azt hallotta, hogy eladta az ikont. „Nem érdekel, van-e dolgod az előadás után, mert eljössz hozzám, és a saját szemeddel nézed meg!” Odahaza borral kínálta Agárdit, aki megnyugodva látta, hogy ajándéka ott lóg Koncz Gábor ágya fölött. Még ma is ott van. ■ „Ha nem tudsz dönteni, hogy megfelelő-e a szerep vagy sem, majd a család eldönti.” NAP-KELTE# 2007. július 2-án, hétfőn reggel is Nap-kelte 5.50 és 9.00 óra között a Magyar Televízió egyes és kettes csatornáján stúdióbeszélgetésekkel, szolgáltatásokkal, hazai és külföldi jelentésekkel. A Nap-kelte tervezett témái:- Módosítják a koalíciós szerződést... A stúdióban Kóka János, az SZDSZ elnöke.- Hét és nyolc óra között vendégünk lesz Gyurcsány Ferenc, Magyarország miniszterelnöke.- Adóreform? Vámosi Nagy Szabolcs, az Ernst & Young szakértője.- Megállapodás az egészség- biztosításról... Mihályi Péter, egészségügyi közgazdász. Producer: Gyárfás Tamás Főszerkesztő: Lakat T. Károly Műsorvezető: Orosz József Telefonszámunk az adás idején: 251-0519 Nem is lehetett olyan rossz dolguk a törpéknek Hófehérke mellett. Féléves Tvrhét- ELÓF1ZETÉST nyert Szőllősi József, Mikepércs; Takács Ágota, Budapest; Szabóné Pap Éva, Hetényegyháza Heti rejtvényünk megfejtését kedd éjfélig kérjük a következő címre feladni: Vasárnap Reggel 1122 Budapest, Városmajor utca 12-14. Rejtvényünk megfejtői között háromnegyedéves Lakáskultúra-előfizetést sorsolunk ki. ,A személyes adatok kezeléséről az impresszum ad tájékoztatást." Fejtsen kedvére az ügyes, eszes, Terefere, KÓPÉ, KÁPÉ és 16VlCG rejtvénylapokban Is! Házi kedvenceink is kaphatnak hőgutát Előfordul, hogy a kánikulában, a tűző napon, árnyéktól mentes helyen, láncra verve tartanak kutyát. Az ilyen állatok rövid időn belül hőgutát kaphatnak és el is pusztulhatnak. A felelőtlen gazda ilyen esetben az állatkínzás bűncselekményét követi el, ami két évig terjedő szabadság- vesztéssel is sújtható. Az Or- pheus Állatvédő Egyesület segélytelefonján a nagy nyári melegben aggódó állatbarátok körében rendszeres téma a tűző napon kikötött, víz nélkül tartott állatok számára történő segítségkérés. Gyakran felejtenek kertben, udvaron napokig házi kedvenceket, akik olykor étlen- szomjan szenvednek a melegtől. A kutya soha nem mozogna önszántából tűző napon. Ha mégis, tudni kell, hogy mindezt nehezebben viselik a nagyobb testű, sötétebb színű kutyák. A kutya nem tud izzadni, ami komoly nehézséget okoz számára, mert pusztán a lihegéssel történő hővesztés néha, bizonyos körülmények között nem elegendő, ilyenkor az állat keresi a hűvös helyet, padlót, amire ráfeküdhet.
