Somogyi Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-25 / 146. szám
12 BARCS SOMOGYI HÍRLAP - 2007. JÚNIUS 25., HÉTFŐ Városnapi ünnep a Dráva-parton jelkép Lamperth: a barcsiak már megtanulták, hogy egymásra vannak utalva Joggal ünnepel Barcs, melyet huszonnyolc éve avattak várossá. Az elmúlt öt esztendőben tlzenhárommllllárd forintot költöttek fejlesztésekre A halászléfőző versenytől a vízparti táncpartiig A somogyi cigány nem nevezhető romának, mert nem lován, beás Új kiadvánnyal jelentkezett a barcsi Dráva Múzeum; Gyökerek című tanulmánykötetüket a város napján mutatták be. A kötet szerkesztője, Mészáros Ádám igazgató elmondta: a múzeum néhány éve kezdett hozzá a barcsi nemzetiségek történetének feldolgozásához, bemutatásához. A horvátok és a németek után idén a cigányság került sorra. A most megjelent kötetben Kéri-Nagy Béla a cigányok évezredes vándorlásáról, Kardos Ferenc a romák keresztelési szokásairól, B. Czeller Szilvia a barcsi cigányok kultúrájáról, ír. Mészáros Ádám pedig arra vállalkozott, hogy a barcsi cigányság történetét dolgozza fel. Kiderül például, hogy mi az igazság a roma és a cigány megnevezés használata körül. Romáknak csak a tóváriakat nevezhetnénk. A beásokat - Somogybán zömmel ők élnek - helyesén cigánynak kell hívnunk. A kötetben helyet kapott Rózsás Márton írása a Dráva menti kisebb középkori őrhelyekről és erődített templomokról, Banicz László pénzügyőr-történetkuta- tása, s szó esik még löszkibúvásokról, visszaemlékezésekről, vajszlói talajvizsgálatokról is. Az évente megjelenő tanulmánykötetre joggal büszkék Barcson. A szabadstrandtól a kikötőig megépül a Dráva-parti korzó A kikötőből indul és végigvezet a folyóparton, egészen a Rinya torkolatáig a Dráva-korzó. Egyelőre még a pataknál véget ér. De hamarosan egy fahíd épül a Rinya fölé, majd a sétányépítés is folytatódhat. Ezzel az a cél, hogy közvetlenül a parton végigsétálhassanak, végigkerekezhessenek a látogatók a kikötőtől egészen a szabadstrandig. A beruházásra a Dráva-projekt keretében nyert százharmincmillió forintot a város. A pénzből egy közösségi ház építésére is futja. Ez a szabadstrand-ra kerül majd, és a vízparti komfortjavítást szolgálja. ■ N. L. Az oldal megjelenését Barcs város önkormányzata támogatta Huszonnyolc éve nyilvánították várossá Barcsot; a hét végén német, horvát és görög vendégekkel a folyóparton ünnepeltek az ott lakók. Nagy László Mezítlábas lányok ülnek a fűben, nézik, ahogy kifut a sétahajó. A színpad felől a Hair egyik betétdala hallatszik. A lányok arról beszélnek épp, hogy milyen szép volt a naplemente. A Dráva-part varázsa őket is megérintette. A Dráváról beszélt kicsivel korábban Feigli Ferenc polgármester is. Azt mondta: ez a folyó annak a jelképe, hogy a város kiszabadult a sok évtizedes elzártságából, s kitörhet a jelenlegi gazdasági kutyaszorítóból. - Azt mondják Barcsról, hogy Somogy déli kapuja, a Dráva fővárosa, a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik központja. Ezeket a címeket nem mi aggattuk magunkra, de igyekszünk megfelelni nekik. | Sokat tettünk ezért eddig is, de 1 nagyon sok még a tennivaló - f mondta a város első embere. - Az elmúlt öt évben 13 milliárd forintot költött ez a város fejlesztésre, jövőt formáló beruházásokra. A munkanélküliség nagyságát és a jövedelmeket nézve a leghátrányosabb helyzetű települések közé tartozunk. Minden lépésünk azt szolgálja, hogy ez a helyzet javuljon. Ezért építettünk gyógyfürdőt, ezért épül szálloda és panzió.- A barcsiak tudnak valami különlegeset a világról - mondta Lamperth Mónika munkaMaugli és Sirkán zenés küzdelmével mutatkozott be a barcsi Dráva Völgye Középiskola dráma tagozata a városban. Bár sehol nem hirdették, mégis sokan kíváncsiak A dzsungel könyve című musicalra, s akik bejutottak, nem bánták meg.- Prózai darabhoz még nem volt merszünk. Azért mertünk megpróbálkozni Dés László és ügyi miniszter. - Miközben másutt még csak most tanulják, itt már kénytelenek voltak rég fölismerni az összetartás jelentőségét. A maguk bőrén tanulták meg, hogy egymásra vannak utalva, s a legkisebb eredményért is iszonyúan sokat kell dolgozni. Ez különleges érték és előny olyan időkben, amikor az ország legfőbb jellemzője az egymásnak feszülés. Geszti Péter darabjával, mert abban bíztunk, hogy az ének- és tánctudás ellensúlyozza majd a színjátszásban még meglévő hiányosságokat - mondta Nagy Barnabás, az előadás rendezője. Ő vezeti az iskola rövid ideje létező irodalmi színpadát.- Azért sem hirdettük, mert nem a teljes darabot adtuk elő, csupán hét számot választotKQRA REGGEL KEZDŐDÖTT a IV. drávai halászléfőző verseny, majd bemutatták a múzeumi tanulmánykötetet Vízisport-be- mutatóval folytatódott a program, ezután a helyi néptáncegyüttesek és a városi nyugdí- jaskórus lépett színpadra. Őket tünk ki. Ezért inkább mindössze az iskolának szólt a produkció, amelyben nem csak a dráma tagozat szerepelt. A tagozatnak ugyanis tizenegy hallgatója van, az előadásban viszont több mint húszán lépnek színpadra. Szükségünk volt mindenkire, aki fogékony a színjátszásra, szívesen táncol és énekel. a barcsi fúvószenekar és a mazsorettek követték a Dráva partján. A városnapi ünnepség után a kaposvári Roxinház adott műsort Rengetegen nézték a Dráva fölé lőtt tűzijátékot, s maradtak ott a hagyományos vízparti táncpartira is.- A diákönkormányzattól nyertünk pénzt a jelmezekre, így jöhetett létre az előadás - tette hozzá. Nemcsak létrejött, hanem sikert is aratott a produkció, így már bátrabban készülnek a teljes előadásra. Akik most lemaradtak róla, azok a teljes A dzsungel könyve musicalt megnézhetik majd ősszel. ■ N. L. Barcs Városért kitüntető címmel ismerte el a képviselő-testület Dernanecz lózsefné munkaügyi kirendeltségvezető, László Jenőné, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat barcsi csoportvezetője és - posztumusz - Horváth János tanár, gimnáziumi igazgatóhelyettes munkáját. Barcs Szolgálatáért címmel jutalmazták Békési Margitot, a Boróka együttes alapító tagját. Három nemzet iskolája egymás szokásait Kutatja Három nemzet iskolája mutatkozott be a hétvégén. A barcsi Arany János Általános Iskola két éve együtt dolgozik egy krétai és egy német iskolával. A közös munka termését tárták most a barcsiak elé. Egymás szokásait, hagyományait és történelmét kutatják három éven át a Tem- pus Alapítvány támogatásával, a Comenius program keretében. Maugli és Sirkán csatája sok zenével a dzsungel könyve A diákönkormányzattól nyertek pénzt a jelmezekre A strandolok fele az országhatáron túlról érkezik Barcsra fürdő A tavalyihoz képest huszonöt százalékkal nőtt a forgalom, a helyiek közül főleg a gyerekek élvezik a strandot Ezen a hétvégén Barcs két legforgalmasabb pontja a kikötő és az új városi fürdő volt. Az utóbbinál a szezon kezdete óta nincs oka panaszra a fenntartóknak. Naponta 8-900 vendég keresi fel, hétvégeken pedig rendszeresen meghaladja az 1500-at a számuk. - A tavalyi hasonló időszakhoz képest 25 százalékkal nőtt a forgalmunk - mondja elégedetten Lipics István fürdőigazgató. - Ebben természetesen szerepe van a hőségnek - aki teheti, víz alá bújik a meleg elől - , de annak is, hogy jó a híre az új barcsi fürdőnek. Számunkra is meglepő, hogy milyen messziről is érkeznek hozzánk. Naponta jön egy vendégekkel teli autóbusz Pécsről. Az utasai a baranyai megyekszékhely strandjai, illetve a környező fürdőhelyek helyett rendszeresen minket választanak. Azt mondják: azért vállalják a hatvan kilométeres utat, mert szép, új és tiszta a barcsi fürdő, ráadásul az áraink sem túl magasak. Az a tapasztalatunk, hogy 70-80 kilométeres távolságról is rendszeresen érkeznek vendégek. így Kaposvárról és Csurgóról is, mert jót hallottak rólunk. A külföldiek zöme - a fürdővendégek negyven százaléka - horvát. Verőcéről mindennap sokan átjönnek, de egyre több a német és holland is. A helyiek közül főleg a gyerekek élvezik a strandot. Az iskolának vége, több nyári tábor is elkezdődött, s számukra Vízimentő-bemutatót is tartanak június 30-án VAKÁCIÓ A VÍZBEN: június 30- án játszóházzal várják a gyerekeket Lesz csúszdás légvár, kézművessátor, lufihajtogatás, bohóc. A strandröplabda sem hiányzik majd, s lábtenisz, tréfás vízi vetélkedés, aqua-jogging és vízi- mentő-bemutató is szerepel a programok között. i Ó, úgy élvezem én a strandot... Külföldről is egyre több látogatót vonz a víz rendszeres program a fürdőzés. A fürdő építése során többen azt jósolták: telt háznál nem marad majd elegendő zöldterület. Eddig úgy tűnik: nem volt igazuk. - Amikor a csúcsra jár a strand, akkor is marad bőven hely, hogy az emberek leterítsék a törülközőiket. Egyedül az élménymedencén és a sodrófolyosón látszik, ha telt házunk van - mondta Lipics István. - Ezek ugyanis nagyon népszerűek, szinte mindenki ki szeretné próbálni. Az új szálloda megépítésével további forgalomnövekedésre számítunk, hiszen akik eddig csak egy-egy napra érkeztek Barcsra, azután többet is eltölthetnek itt. ■ Nagy L.