Somogyi Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 18. szám

SZTORI 5 2007. MÁJUS 6., VASÁRNAP Oláh Ibolya nem játszik Zalatnay életrajzi filmjé­ben, helyette Tímár Péter új zenés vígjátékában vál­lalt főszerepet. A popsztá­rok nem csupán feltűnnek a filmvásznon, olykor az ő életük is filmre kerül. Csontos Tibor Kern András olyannyira belesze­retett Oláh Ibolya életébe, hogy úgy gondolta, filmre viszi a ti- szadobi intézetben nevelkedett és a Megasztár tehetségkutató versennyel mesébe illő popkarri­ert befutott lánnyal történteket. „Nem életének megfilmesítésén gondolkodom, csupán Oláh Ibo­lya életrajzi elemeinek felhasz­nálásával készítenék filmet” - mondta a színész-rendező, aki főszerepet is kínált az énekesnő­nek. Az öüet születése pillanatá­ban piacképesnek látszott. Az öntörvényűnek tartott lány nem hagyta, hogy a popszakma be­darálja, nem vállal haknikat, mert a pénz helyett a zenei ér­tékteremtés érdekli, otthagyta a fővárost, és visszaköltözött Ti- szadobra, a filmfelkérés is ott ér­te. Idén februárban kiderült, hogy mégsem Kern András ren­dezi a produkciót, hanem Tímár Péter, aki a Csinibabához hason­ló filmet tervez Oláh Ibolya tör­ténete köré. „Casting címmel fia­taloknak szóló vígjátékot készí­tünk a hetvenes évek zenéjével, sztorija egy retro énekverseny, de szó sincs Csinibaba Il-ről - mondja a rendező. - Kern And­rás mellett a másik főszereplő Oláh Ibolya, már korábban meg­vettem mindkét lemezét, kíván­csi voltam rá. Színészi képessé­geit is bizonyította a próbafelvé­teleken.” Losonczi Gábor produ­cer megjegyzi, tévesen terjedt el, hogy Oláh Ibolya életét viszik filmre. „Ez nem életrajzi film - magyarázza. - Oláh Ibolya Or­mos Kati néven önmagát játssza, hiszen szerepe is arról szól, mi­kéntjut fel valaki a tehetségével a csúcsra. Szerintem színésznő­nek is zseniális.” Oláh Ibolyának nem ez"azeT- ső filmes felkérése, igaz, Deák Krisztina A miskolci boniésklájd című filmjének még csak a betét­dalát bízta rá, de Zalatnay Sarol­ta a Nem várok holnapig című, saját tervezésű életrajzi filmjé­A könnyűzene sztárjai a filmvásznon az 1967-öen készült Ezek a fia­talok volt az első beatfllm, ben­ne az Illéssel, az Omegával, a Metróval, Koncz Zsuzsával. Mészáros Márta 1968-ban for­gatta az Eltávozott nap című drámát, melyben Kovács Kati és Charlie is szerepet kapott, két évvel később Szép lányok, se sírjatok című zenés filmjé­ben szerepelt a Kex, a Tolcs- vay-duó. 1985-ben zenés tinikedvenc volt Dobray György Szerelem első vérig című filmje Demjén Rózsival, Bery Arival és Czakó Gombóc Ildikóval. A Szerelem utolsó vérigben Ki­rály Linda is feltűnt. 1997-ben Tímár Péter tarolt a hatvanas évek zenéjét hozó Csinibabá­val, 2002-ben pedig a Valami Amerika, benne a Bon-Bonnal és a filmben énekesnőként is felfedezett Oroszlán SzonjávaL ben már vele akarta eljátszatni a tinédzser Cinit. Eleinte nem volt fontos, hogy a kiválasztott éne­kelni is tudjon, hiszen a betétda­lokat megoldották volna Zalat­nay hangjával. Még arra is gon­dolt, hogy tizennégy éves nevelt lánya kapja ezt a szerepet. Ké­sőbb már énekesnőt keresett, eleinte Király Lindára, később a Vénusz énekesnőjére, Varga Zsuzsára gondolt, de amint meg­hallotta a tiszadobi lányt reked­tes hangján énekelni, mellette döntött. Ráadásul Oláh Ibolya fa­zonban is idézi a hatvanas évek tinisztárját, a barna hajú, fruf- rus Zalatnay Saroltát, csupán ki­csit alacsonyabb nála. „Kicsit alámpörköltek ezzel a hírrel, övön aluli ütés volt - mondta Zalatnay tervére Oláh Ibolya. - Még csak fel sem hívtak. Az új­ságokból tudtam meg, hogy Zalatnay számít rám, de fogal­mam sincs, milyen szerepet szánna nekem. Megjegyzem, még ha telefonált volna is Zalat­nay, akkor sem vállalom a film­szerepet.” Zalatnay egyébként a napok­ban röpítette országgá a hírt: két amerikai televíziós társaság is érdeklődik utána egykori angli­ai sikerei (a Bee Gees tagjai írtak neki lemezt, s ha igaz, az egyik Gibb fivér a kezét is megkérte), börtönévei és - úgymond - ami­att is, hogy egykoron Janis Jop- linhoz hasonlították. Az énekes­nő hallotta, hogy az amerikaiak filmet készítenének róla. Saját életrajzi filmterve addig is a fiók­ba került, miként ott hever a hat­vanas évek végének, hetvenes évek elejének nagy énekes sztár­járól, Szécsi Pálról szóló filmöt­let is. Az 1974-ben öngyilkossá­got elkövetett táncdalénekes éle­téről Szécsi Pál szerelmei cím­mel született már zenés játék, a címszerepet Gergely Róbert játssza benne, de a filmről szóló híradások elhalkultak azzal, hogy még keresik azt a színészt, akire rábíznák a tragikus sorsú énekes megformálását. Ha elké­szül a Szécsi-film, minden bi­zonnyal egyik cselekményszála lesz az énekesnek Dómján Edit színésznőhöz fűződő szerelme. Miként a Dómján Edit életéről és tragikus haláláról szóló produk­ció forgatókönyvéből sem hiá­nyozhat szerelmük. Ennek a filmnek a producere, Pataki Ági is azt mondta, hogy nehéz lesz kiválasztani a Szécsi Pált alakí­tó színészt, aki külsőleg, szak­mailag és énektudást tekintve is alkalmasnak bizonyul a feladat­Oláh Ibolya hamarosan saját magát alakítja majd Tímár Péter filmjében, de Zalatnay Cini is rá gondolt, amikor a saját magáról szóló filmről álmodott. Ám abból nem lett semmi, igaz, Oláh Ibolya el sem vállalta volna a szerepet. . Szécsi Pálról szóló film sWijutott az ötletnél to­vább, tavalv ugyan keres­ték a címszereplőt, de nem volt szerencséjük. Dómján Editet szívesen eljátszaná Gryllus Dorka, de a Pataki-Kovács-produ- cerpáros még nem lépett. ra. Gryllus Dorkáról viszont azt tartja, tökéletes Dómján Edit lesz, mivel a negyvenévesen ön- gyilkosságba menekülő nagy színésznő is ugyanolyan izgal­mas nő volt, mint amilyen most Gryllus Dorka. Dómján Edit éle­tének megfilmesítése egyébként éppen a Berlinben élő színész­nőtől származott, ő kereste meg a producerpárost - Pataki Ágit és férjét, Kovács Gábort. Ha egyszer elkészül az Oláh-film életrajz Egyelőre csak terv a Szécsi-, a Dómján- és a Zalatnay-mozi is Fullajtár Andrea színésznő „ha egyszerre bezárnák az összes színházat, szerintem az emberi közösségek újra kitermelnék magukból azo­kat a helyeket, ahol a »néz- nivaló« történik.” Nagy Kriszta képzőművész „teljesen belefáradtam ab­ba, amit a média csinált velem, elegem van az izgal­makból, hogy egy hülye műsorvezető hülye interjút csináljon velem.” Hernádi Zsolt, a Mól elnök-vezérigazgatója „GÁZVEZETÉKET bárki épít­het, de azért nem árt, ha olyasvalaki építi, aki gázt is tud bele tenni.” Habsburg Ottó politikus „nagyon kellett vigyáznom, mert nem mondhattam azt, hogy Sárközy, csak Mon- sieur Szarkoszi. De nagyon örülök, hogy a magyarság ezt a szép ajándékot küldte a franciáknak.” Egy idős hölgy a Semmelweis utcából „MORVÁI KRISZTINA az Új Zrínyi Ilona és Dobó Katica egy személyben.” Lothar Mátthaus edző „ha minden úgy zajlik, mint az elmúlt tíz-húsz évben, akkor nincs értelme dolgoz­ni, be kell zárni a stadionok kapuit, mert sohasem áll talpra a magyar futball.” Mattháus Salzburgban edző Mérgező vadak kalandoznak az utcákon, játszótereken éberség Fogtak már texasi csörgőkígyót parkolóban, egy tigrispiton pedig keresztben lenyelt egy kutyát Jön a nyár, kezdenek rajzani a la­kásokban tartott kígyók, pókok és skorpiók. Jó lesz figyelni a ku­tyákra, nehogy úgy járjanak, mint az a hölgy, akinek házőrző­jét lenyelte egy tigrispiton. Divatosak a hüllők és a pókok. Nem kell velük foglalkozni, he­tente legfeljebb egyszer esznek, viszont lehet velük dicsekedni - főként, ha veszélyesek. Amíg kint hideg van, elszundikál a kí­gyó a terráriumbán, ám amint beköszönt a jó idő, elkezdi ke­resni a szabadabb élet lehetősé­gét. Ezért mostantól a parkolók­ban, játszótereken nem árt a fo­kozott óvatosság: ha kígyót, pó­kot látunk, azonnal értesíteni kell a rendőrséget. A hatóság ilyenkor mindig Both Zoltán ál­latbefogót riasztja. „Az elszökött kígyók többsége ártalmatlan trópusi sikló, de azért jó, ha elő­vigyázatos az ember, mivel fog­tam már be texasi csörgőkígyót is Budapesten, a VIII. kerület­ben - mondta. - A texasi csörgő­kígyó mérge halálos, akit meg­mar, annak felrobbannak az erei. Ebben az esetben nem tör­tént baj. Rosszabbul járt viszont az a vidéki hölgy, aki egyik reg­gel hiába kereste a kutyáját, csak egy furcsán gömbölyödő »slagot« látott a fűben. Mint ki­derült, egy elkóborolt tigrispiton nyelte le a kis házi kedvencet...” Ugyancsak veszélyes lehetett volna az a Mexikóban honos, te­Az állatbefogó az óriáskígyóval Madárpók a csipszben a veszélyes állatok tartása engedélyköteles, ezt többnyi­re a területileg illetékes jegy­zőtől kell kérni, jóváhagyást azonban csak az kaphat, akinek megfelelő végzettsége van ehhez a kockázatos hob­bihoz, azaz állatgondozó, biológus vagy állatorvos az illető. Néhány éve Székesfe­hérváron egy Dél-Koreából rendelt hűtőszekrényből má­szott ki egy skorpió, de talál­tak már madárpókokat a Mexikóból érkezett csipszes- zacskók kartonjában is. nyérnyi madárpók, amelyet nemrég a XIII. kerületben fedez­tek fel. Az egzotikus állatok persze nem mindig szöknek, sokszor a gazdáik válnak meg tőlük. A hor­gászok olykor kifognak egy-egy gyümölcsevő piranhát, ám ezek veszélytelen fajták. Húsevő ro­konaikból is lehet néhány a ha­zai vizekben, ám számuk oly csekély, hogy felesleges aggód­ni miattuk. A piranhák ugyanis csak többezres csapatba verőd­ve támadják meg a nagyobb élő­lényeket, ekkora számban azon­ban nem tudnak elszaporodni. A Dél-Amerikából behozott vö­rös fülű ékszerteknősök is gyak­ran egy-egy itthoni tóba kerül­nek. Az általuk okozott problé­ma inkább ökológiai, merthogy a jövevények elpusztítják a ná­lunk honos mocsári teknősöket. Külföldi történetekben néhány­szor felbukkan a vécében lehú­zott, majd a csatornarendszer­ben felnövő aligátorok sztorija, ám ezeket az állatbefogó határo­zottan a városi legendák körébe sorolja. „A hüllőknek melegre, fényre és táplálékra van szükségük a fejődéshez, ezek közül a csator­nában egyik sem biztosított - je­lentette ki Both Zoltán. - így az­tán egészen biztos, hogy efféle, szabadban kóborló fenevadaktól nem kell tartanunk.” ■ Dián Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents