Somogyi Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 16. szám
6 SZTORI 2007. ÁPRILIS 22., VASÁRNAP Demszky Gábor főpolgármester: „ELÉGEDETT vagyok Persányi Miklós tevékenységével, de ami fontosabb: a zöldek többsége is. Nem tartanám jó üzenetnek egy már bizonyított szakpolitikus leváltását Fodor miatt.” Ferber Katalin gazdaságtörténész:-A JAPÁN GYEREKEK egymás között sem tűrik meg azt, aki különbözik. Pikkelnek rá, aztán kitolnak vele, bántják, büntetik. A világon Japánban a legmagasabb a gyerekkori öngyilkosságok aránya.” Szalay-Berzeviczy Attila, a BŐM alapítója: „A LENGYEL-UKRÁN befutó után el kell felejteni, ki mit és kit gondol esélyesnek. A találgatások sohasem jönnek be, teljesen feleslegesek.” Lóránt Zoltán menedzser: ..a bankokban nem bízom, a tőzsdét életveszélyes szerencsejátéknak tartom. Minden tekintetben hosszú távra tervezek: ingatlanban és különböző ingóságokban utazom.” Bayer Zsolt publicista: „nagy, polgári lakásban éltek, volt külön szobája, Tesla lemezjátszója, s nála voltak a legnagyobb bulik mindig. Aztán harmadik után kimeszelte a szobáját, csak egy ágy maradt benne, egy íróasztal, az ágy felett egy feszület. Ja!, hogy hogy is hívják a barátomat? Semjén Zsoltnak. Köbiiki világába visz a beszédünk? szókincs Másfél évvel megelőzheti kortársait az a gyerek, akinek mesélnek a szülei A tanárok sem beszéltetik a gyerekeket, de a szakértők szerint a szülők tehetnének a legtöbbet, ha mesélnének nekik és beszélgetnének velük Egyre nehezebben tudjuk magunkat kifejezni, mivel keveset beszélgetünk - állítják kommunikációs trénerek, logopédusok és pszichológusok. Dián Tamás Eleinte csak jópofa poénnak tűnt, hogy a fiatalok egymás közti sms-üzeneteikben rövidítéseket alkalmaznak, s Balás Eszter mesterlogopédus és kommunikációs tréner például nem kevesebbet állít, mint hogy lassan elfelejtünk beszélgetni. Csábító a lehetőség, hogy a televíziót és a számítógépet hibáztassuk, de nem csupán erről van szó. „Az emberiség fejlődése a beszéd terén sajnos egyáltalán nem töretlen, sőt, épp ellenkezőleg - jelentette ki. - Az ókorban, amikor az írásbeliség még nem volt mindenki számára elérhető, beszédeket tudtak megjegyezni az emberek. A mi memóriánk és kifejezőképességünk ehhez képest jelentősen elcsökevényesedett. Manapság az emberek jelentős hányada nem képes a saját gondolatait érthetően közvetíteni. Gyakori panasz, hogy egy jó szakember azért nem tud érvényesülni, mert a szókincse nincs azonos szinten a tudásával. Márpedig manapság ez óriási probléma, hiszen ahol a kifejezőképességgel gondok vannak, ott tárgyalási technikáról és stratégiáról már nem is érdemes beszélni. Egy ilyen probléma karriereket törhet ketté.” A kommunikációs szakember szerint a bajok már az általános iskolában elkezdődnek. A gyerekek ugyanis nincsenek beszéltetve. A feladatokat írásban kell megoldaniuk, s ezeknek is a jelentős része teszt. Persze igazságtalan lenne csak a pedagógusokat hibáztatni. A családok is felelősek azért, hogy a szóbeli kommunikáció színei lassan kifakulnak. „Régebben az emberek otthon sokat beszélgettek, de ma már ez nem jellemző - mondta. - A gyerekek általában a televízió előtt ülnek, az anya főz, az apa újságot olvas, és legfeljebb tőmondatokban társalognak.” Mindez persze nem azt jelenti, hogy elbutulnánk, vagy hogy A SZÓBELI KIFEJEZŐKÉPESSÉG hátrányos következményei már most is érezhetők - például az állásinterjükon. Gyakori hiba a jelöltek részéről, hogy nem képesek magukat érthetően, tömören kifejezni. Ugyanakkor vannak, akik az üzleti életben jól kommunikálnak, ám ezzel ki is merül kevesebb igényünk lenne az információra. Száz éve még élénk társadalmi életet kellett folytatnia annak az embernek, aki jól értesült szeretett volna lenni. Ma a televízió, az újságok és az internet anélkül vértez fel tudással, hogy bárkivel is szóba kellene állni. A beszélgetés is egyfajta szellemi erőkifejtést igényel. „Bármilyen furcsán a tudásuk - állítja Deák Andrea, a Neumann nemzetközi fejvadász cég ügyvezetője. Szerinte sok „szakbarbár” elsajátítja a munkájához szükséges szókincset, tárgyalási stratégiákat épít, ám a magánéletben nem képes elmondani például egy viccet. Pintér Zsolt fejvadász és karrierhangzik, a beszélgetés intim tevékenység - jelentette ki a mesterlogopédus. - Ha valaki nem csak kommunikál, hanem beszélget is, akkor bizonyos mértékig kiadja magát. Árulkodik a hanglejtése, a gesztusai. Ez a fajta kitárulkozás sokakban a védtelenség érzetét kelti, ezért inkább bezárkóznak, szót- lanok maradnak.” szakértő ehhez annyit tesz hozzá, hogy a fiatalok társadalma mára kettészakadt nagyon jól és nagyon rosszul beszélőkre. Mint mondta, az előbbi csoportba tartozók karrierlehetőségei lényegesen kedvezőbbek, hiszen jobban „el tudják adni” magukat a munkaerőpiacon. Arra a kérdésre, hogy vajon mikor érkezik el a rajzfilmről ismert Mézga család rövidítésekben beszélő Köbükijének ideje, Balás Eszter azt felelte: valószínűleg emberöltők telnek majd el, mire észrevesszük, hogy kevesebbet beszélünk. Dr. Vekerdy Tamás gyermekpszichológus szerint a szülőknek kellene többet beszélniük a csemetéikhez. „Már egy újszülött is érzékeli és értékeli, ha kifejezetten hozzá beszélnek.” A gyermekpszichológus amondó: az a gyermek, akinek mindennap mesélnek, az iskola első éveiben egy-másfél esztendővel megelőzi kortársait. „A mese ugyanis nem csupán a szókincset fejleszti, hanem a fantáziát is - jelentette ki Vekerdy Tamás. - A hallott mese, amelyet nem kísér vetített kép, olyan szellemi tréning a gyermeknek, amelynek később óriási hasznát veszi az életben.” Állásinterjúkon buktató lehet a rossz kifejezőképesség HIRDETÉS MIÉRT? A Dianetika: A szellemi egészség modern tudománya című müvében L. Ron Hubbard leírja, hogy miért kellett idáig nélkülöznünk az értékes 90%-ot. Bemutat egy módszert is, amelynek alkalmazásával egyre többet tudunk felszabadítani szellemi tartalékainkból. Fedezze fel tényleges szellemi teljesítőképességét! Rendelje meg és olvassa el a Dianetika: A szellemi egészség modern UUwB tudománya című könyvet! ]l;J iiLI Ára 2675 Ft utánvéttel. Rendelje meg most! Dianetika Központ, 1399 Budapest, Pf.: 701/215 8 06-1 321-5297 © 8007. S2cien-í>:dc}ia Sgyhéz Budapest Minden jog fenntartva. A Dianetika és Szcientoiógia szavak védjegyek, melyek a Reit^tá Technology Center tuicjdonátían vannak, használniuk annak engedélyévé! történik. Szellemi teljesítő- képességünknek | csupán 10%-át It használjuk ki. ’ A. Einstein Miért ne lenne a reklám humoros? kutatás A vonzó hölgyek és az erotikus képek nem figyelemfelkeltők Humoros, jó a zenéje, és szerepel benne egy aranyos kisbaba. A magyarok ízlése szerint üyen a jó reklám, legalábbis egy felmérés alapján ezeket a szempontokat díjaztuk leginkább. Régi mondás, hogy a reklámokra fordított összeg fele kidobott pénz - ám azt még a szakértők sem tudják, melyik fele is az. A magyar fogyasztók szimpátiája nagyjából megfelel az európai ízlésvilágnak, hiszen - akárcsak Franciaországban, Spanyolországban és Németországban - az emberek nálunk is a humoros reklámokat díjazzák leginkább. A megkérdezettek kétharmada felelte azt, hogy számára a legfontosabb a jó poén, míg az embereknek több mint a fele a fülbemászó zenét is lényeges szempontnak tartotta. A kisgyerekkel is szinte mindent el lehet adni. Meglepő viszont, hogy a vonzó hölgyek feltűnését csupán a válaszadók harmada tartotta figyelemfelkeltőnek, míg a meztelenkedő reklámokat még ennél is kevesebben jelölték érdekesnek. A nézők figyelmét leginkább azok a televíziós hirdetések kötik le, amelyek a szabadidő eltöltésével, az autókkal, illetve az élelmiszerekkel kapcsolatosak. Viszont nem igazán érdeklik a népeket a bankreklámok. Ám ez még nem azt jelenti, hogy a pénzintézetek kivonulhatnak a reklámpiacról, vagy hogy a kreatív ügynökségek szakemberei elfelejthetik az erotikus tartalmú képsorokat. Sas István reklámpszichológus szerint ugyanis egy reklám kedveltsége nincs mindig összefüggésben a hatásával. „Amit a Szonda Ipsos kiderített, én mindenfajta vizsgálat nélkül is meg tudtam volna mondani - jelentette ki. - Ezek ugyanis a mi szakmánkban alapigazságoknak számító megállapítások. Egyértelmű, hogy az emberek a humort díjazzák a legjobban, mint ahogy az is, hogy nem rágják le a körmüket izgalmukban a pénzügyi szolgáltatások hirdetésein. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mostantól mindenkinek poénokat kellene pufogtat- nia. Márpedig a reklám lényege a megkülönböztetés. Úgy vélem, hogy akik ebben a felmérésben részt vettek, olyan általánosságokat válaszoltak, aminek semmi köze a valódi reakcióikhoz. Ki az, aki nem szereti a viccet vagy az aranyos kisgyerekeket? Egy ilyen vizsgálatnak szerintem semmi értelme, hiszen sem a hirdetőknek, sem pedig a reklámszakmának nem segít. Igazi hatást csak egy-egy konkrét reklám esetében lehet mérni, s akkor is kétséges, hogy sike- rülhet-e.” ■ Dián T. A
