Somogyi Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 16. szám

7 2007. ÁPRILIS 22., VASÁRNAP INTERJÚ szokás A magyar patikákban kevesebb a natúrkozmetikum, mint a cseheknél vagy a szlovákoknál, mert az ő mentalitásuk közelebb áll a németekéhez. DR. THEISS, A NÉMET PATIKUS PESTEN A kis Saar-vidéki patika tulajdonosa először a né­met háziasszonyok köré­ben hódított, ma már Afri­kában is ismerik a készít­ményeit. Több ezer hektá­ron ültettek törpefenyőt a német Alpokban, az olívaolajat toscanai biogazdáktól veszik, és új körömvirágot is kikísérle­teztek. Wlcsek Anna Az 1970-es évek közepén egy fia­tal gyógyszerész átvette apja homburgi patikáját, és a pirulák mellett gyógynövényes kozmeti­kumokkal kezdett foglalkozni. Bedörzsölőinek és egyéb krém­jeinek sikere talán még saját ma­gát is meglepte, s a német házi­asszonyok körében igen hamar széles körben terjedt el. A Dr. Theiss natúrkozmetikumok az­óta már a világ összes kontinen­sén, még Afrika legdélebbi csücskén is jelen vannak. A krea­tív gyógyszerész, dr. Peter Theiss a héten Magyarországon járt, hogy négynapos roadshow-ja ke­retében hirdesse igéjét.- A szintetikus gyógyszer­korszak végén az elsők között volt, aki gyógynövényekkel kezdett foglalkozni. Érezte, hogy eljött a változás ideje?- így is lehet mondani. Ami­kor 1976-ban átvettem apámtól a gyógyszertárat, már érezhető volt, hogy az emberek ismét ér­deklődnek a természetes gyógy­módok iránt. Jól ismertem a gyógynövényeket, ezért egyre gyakrabban hívtak, hogy tartsak előadásokat ez ügyben, s ilyen­kor tanácsokat is adtam a hoz­zám fordulóknak. S amikor már többen érdeklődtek a gyógy­növények után, mint a gyógy­szerek iránt, megfogadtam a ta­nácsukat, hogy érdemes több na­túrterméket kínálni, mint szinte­tikus vagy vegyi úton előállítot­takat. kizárólag patikákban vagyunk jelen, és ez mostanában nem is fog megváltozni.- Úgy tudom, különösen figyel­nek az ökológiai gazdálkodás­ból származó alapanyagokra.- Ez így van, kizárólag vegy­szermentes növényekkel foglal­kozunk. Az olívás termékcsalá­dunk alapjául szolgáló olajat például toscanai biogazdáktól vesszük. Sosem szedik össze a sokat, tartottam a gyógy­növényekről, s ilyenkor mancsokat is adtam. Miután népszerűségük lassan meghaladta a gyógyszerekét, rájöttem, hogy érdemes megfontolni a gyártásukat is. lehullott terméseket, és a prése­lés során magasabb tisztaságú olajat csapolnak le nekünk, mint amilyet az étkezésekhez használnak. Vagy vegyük pél­dául a híres allgaui törpefenyőt. Ez a különleges és ritka fenyő­fajta igen lassan nő, és védett növénynek számít. Mivel a tör­pefenyőre szintén épül egy ter­mékcsaládunk, a német Alpok­ban több ezer hektáros biofar­mon magunk ültettünk fenyő­ket. Nem használunk vegysze­reket sem, inkább többször gyomlálunk. De mi kísérletez­tünk ki egy olyan körömvirág­fajtát is, amely sokkal alkalma­sabb a különböző gyulladás­gátló krémek elkészítéséhez a hagyományosnál.- Mi a véleménye a 2004-ben csatlakozott EU-tagállamokról?- Régóta ismerem ezeket az országokat, hiszen gazdasági kapcsolat is fűz hozzájuk. Ezzel nem csak az értékesítés vált könnyebbé. A magyar patiku­sok ugyan nem árulnak még olyan arányú natúrkozmetiku­d-iW'íV.X Peter Theiss: amikor 1976-ban átvettem apámtól a gyógyszertárat, már kezdtek divatba jönni a gyógynövények- Miért csak gyógyszertárak és gyógynövényszaküzletek árulják az önök termékeit?- Gyógyszerészként fontos számomra, hogy a kollégák kép­zettségük alapján, a szakmai szempontok figyelembevételével tudjanak megfelelő termékeket ajánlani a vásárlóknak. Testünk megfelelő gondozása ugyan­olyan fontos, mint betegség ese­tén annak ápolása. Világszerte Dr. Peter Theiss SZÜLETETT: 1944. július 19-én Saarbrückenben, Németország­ban. Tanulmányait a Münche­ni Egyetemen végezte. 1976-BAN szerzett doktori dip­lomát a Max Piánk Intézet­ben. SZINTÉN 1976-BAN Vette át édesapja helyi Markt-Apothe- ke nevű gyógyszertárának ve­zetését. 1991-ben indította be né­met-magyar közös tulajdonú hazai vállalkozását. elvált, négy gyermek édesap­ja, egy unokája van. mot, mint német kollégáik, ám nagyon nyitottak erre. A cse­heknél és a szlovákoknál vala­mivel magasabb ez az arány. Ez annak tudható be, hogy némi­leg közelebb állnak a német mentalitáshoz, mint a magya­rok. Az viszont tény, hogy az utóbbi években megnőtt a ma­gyarok igénye az egészséges életmód és a természetesség iránt, ezért ez a tendencia, reméljük, folytatódni fog.- Nemrég vezették be termé­keiket Kínában és Japánban. Nem tartottak attól, hogy az év­ezredes hagyományokra visz- szatekintő keleti népi gyógyá­szat kevésbé érdeklődik az európai gyógynövények iránt?- Égy márka bizonyos ismert­ségi foka fölött az ember tulaj­donképpen kényszerítve van ar­ra, hogy nemzetközileg is ter­jeszkedjen. A globalizációban ez elkerülhetetlen. Japánban és Kí­nában ősi hagyományuk van a gyógynövényeknek, de ez nem zárja ki, hogy ne érdeklődjenek az újabb termékek iránt. Ezek az újdonságok most az európai növényeket jelentik. Az érdeklő­dés azonban kölcsönös, hiszen mi is használjuk az ő ginkgo- biloba vagy például ginseng nö­vényeiket'- A szépségiparban a dekor- kozmetikumok is óriási piacot jelentenek. Nem szándékoz­nak oda is betörni?- Nem. Folyamatosan új ter­mékeket fejlesztünk, és igyek­szünk megfelelni a fogyasztói el­várásoknak. Dekorkozmetiku- mokkal azonban akkor sem szándékozunk foglalkozni, ha sokan keresik. Nem illenek bele a mi márkafelfogásunkba. Mi ápolunk, és nem szépítünk. Ren­geteg termékünk ötlete egyéb­ként így is a hölgyektől ered. A marketingosztályon a fiatal kolleginák nagy újítónak számí­tanak, rengeteg ötletet kapunk tőlük, például az új, napszakok és alkalmak szerinti arcpakolá­sainkat is ők találták ki. A MÁV gyorsítana, de a személyszállítást nem privatizálja ötlet A Nyugatit és a Déli pályaudvart alagút kötné össze, s az Eiffel által tervezett épület más funkciót kapna Mosóczi László, a MÁV üzemel­tetési vezérigazgató-helyettese cáfolta, hogy a MÁV-ból a priva­tizáció előkészítése miatt szer­veznék ki egy önálló leányválla­latba a személyszállítást.- Nemrég három új Talent tí­pusú motorvonatot állítottak forgalomba a Budapest-Tata- bánya-Oroszlány vonalon, de az út ma is egy bő óra.- Az utas akkor ül szívesen vonatra, ha az szép, komfortos, tiszta, és a kor szellemét is tük­rözi. Ezért vásároltuk meg a mo­torvonatokat. Tíz éve is, és most is 120-140 kilométer/óra a pá­lyán az engedélyezett végsebes­ség, tehát hiába tudnának eset- | lég gyorsabban is menni az új g járművek, a szabály tiltja a szá- f guldozást. Néhány perc miatt pe- | dig nem akartuk átírni a menet- £ rendeket. Mosóczi: szabály tiltja a száguldozást- Franciaországban 547 kilo- méter/órás új sebességrekordot állított fel a TGV vonat. A ma­gyar utasok mikor tapasztal­hatnak majd ilyen tempót?- A francia kollégáknak vi­gyázniuk kellett, nehogy elre­püljön a szerelvény. Amúgy nagy sebességű összeköttetést akkor érdemes létesíteni, ha reá­lis távolságban komoly nagyvá­rosok vannak. Az utas négy-öt órát szeret utazni, utána már fá­radt és unatkozik. Tíz-húsz év múlva valószínűleg Bécsbe, Prá­gába vagy Zágrábba már ilyen­nel lehet majd utazni, de Moszk­vába inkább repülővel. Az elő­városi vonatok Magyarországon- az állomások sűrűsége miatt - nem tudnak felgyorsulni.- Már csak az a kérdés, hogy az állam vagy egy magántár­saság fogja-e a jövőben szállí­tani az évi 152 millió utast.- Terveink szerint július else­jén megkezdi tevékenységét a MÁV Start Zrt. A személyszállí­tás önálló üzletággá szervezésé­hez még számos engedély meg­szerzése szükséges. Az átalakí­tás azonban semmiképpen sem tekinthető a privatizáció előka­pnának. Jlatékonyabbá és gaz­daságosabbá kell tenni a működ­tetést, de privatizáció nem lesz a személyszállításban. Ha önálló­sítjuk a MÁV markánsan elkülö­níthető üzletágait - áruforgal­mazás, személyszállítás, infra­struktúra-üzemeltetés akkor nincs szükség a mostani hatal­mas háttérintézményre. Egy 40 ezer fős cégnél sokkal hatéko­nyabban lehet több, kisebb lét­számmal működő vállalatot irá­nyítani.- Az állomásépületek felújítá­sa viszont nehezen képzelhető el magántőke nélkül.- Valóban elképzelhetetlen, hogy az állam és a MÁV kizáró­lag a saját forrásaival eredmé­nyeket tudna elérni. A magán­cégeknek is lehetőséget kívá­nunk teremteni, hogy az állomá­sok felújításába beszálljanak. Ezek a vállalkozások persze ab­ban érdekeltek, hogy minél több szolgáltatást telepíthessenek az állomásokra. Több európai nagy­város mintáját - így például Prá­gáét is - követve az utasok egy szolgáltatóközpontban szállhat­nak majd fel a vonatokra.- A MÁV több évet nyert azzal, hogy az Európai Unió 2018-ig levette a napirendről a sze­mélyszállítás liberalizációját.- Az unió talán belátta, hogy az új tagországokkal szemben nem volna fair, ha a gazdag vas­úttársaságok lesöpörnék a tér­képről a gyenge és szegény kon­kurenseiket. A következő hét év­ben 650 milliárd forintot kapha­tunk az uniótól, amelyhez hazai források is társulnak. Ennyiből kell megerősödnünk, különben nem tudjuk felvenni a versenyt a külföldi társaságokkal.- A hírek szerint a kormány­zati negyed építésével párhu­zamosan megszüntetnék a Nyugati pályaudvart?- Már 1931-ben felmerült egy ötlet, miszerint a Nyugati és a Déli pályaudvart főid alatt futó vasúti pályával lehetne összeköt­ni. így a műemléki pályaudvar épületébe új funkciókat lehetne költöztetni. Ez egyelőre elképze­lés, de csak hasonló fejlesztések­kel lehet lépést tartani a korral, s csak ilyen módon lehet a 21. században egy kétmillió lako­sú és egymilliós agglomerációjú nagyváros vasúthálózatát 'mű­ködtetni. ■ Vég Márton A i

Next

/
Thumbnails
Contents