Somogyi Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 16. szám
2007. ÁPRILIS 22., VASARNAP KOZELET 5 Űrkutatási központtá válhat az ország világűr Tucatnyi magyar fejlesztésű műszer kering a fejünk fölött a műholdakon és űrhajókon A világűrben megszokott extrém körülményeket is szimulálni tudják majd a Zsámbéki-medencében 2,2 milliárd forintból most épülő' űrtechnológiai központban. A létesítmény fellendítheti a világszínvonalú magyar űripart. Németh Márk Charles Simonyi szombati földre szállása ellenére nem lett teljesen mentes a magyaroktól a világűr: közel félszáz hazai fejlesztésű berendezés, műszer kering jelenleg is a fejünk fölött különböző műholdakon és űrhajókon. Ennek ellenére a magyar űriparról a legtöbbeknek semmi vagy legfeljebb csak a Pille névre hallgató sugárzásmérő berendezés jut eszébe. Pedig a hagyományos egyetemi (ELTE, BME villamosmérnöki kar) és akadémiai kutatóhelyeken (KFKI) kívül tucatnyi magyar kis- és középvállalkozás érdekelt az űrkutatásban. Ezt természetesen nem úgy kell érteni, hogy az említettek űrhajókat szerelnek a pincéjükben: a hazai űrcégek általában apróságnak tűnő, de annál nélkülözhetetlenebb speciális műszereket gyártanak, legtöbbször nemzetközi óriás projektek keretében francia, német, amerikai cégek alvállalkozójaként. Az 1991-ben alakult Bonn Magyarország Kft. - hazánk legnagyobb űripari cége - például egyebek között műholdak távvezérlésére szolgáló mikrohullámú berendezéseket és telemetrikus eszközöket is gyárt. Az előbbi tulajdonképpen egy feladóállomás, amellyel parancsokat lehet küldeni a több tízezer kilométer magasságban keringő műholdnak, hogy milyen üzemmódba váltson vagy melyik kameráját kapcsolja be. Az utóbbi szerkezet pedig a műhold állapotát - egyebek között a hőmérsékletét, az akkumulátorok töltöttségét - méri folyamatosan, majd az adatokat a Földre sugározza. Számos műholdon lehet találni magyar fejlesztésű energiaellátó rendszert - amely a napelemcellákat érő fényenergiát alakítja át a működéséhez szükséges árammá - vagy tudományos méréseket végző műszereket. A hazai „űripari műhelyek" méreteikhez képest tehát hatalmas kutatási potenciállal rendelkeznek, világszínvonalú műszereket, berendezéseket tudnak kifejleszteni. Problémát okoz viszont, hogy az űrbe szánt termékeket jelenleg csak nagyon költségesen, nyugat-európai tesztközpontokban lehet „élesben” kipróbálni, így jelentős hátránnyal indulnak a magyarországi vállalkozások a különböző pályázatokon. A kedvezőtlen helyzeten változtathat a Zsámbéki-medencé- ben a Talentis Program kereté- | ben épülő, várhatóan jövőre £ megnyíló Űripari Technológiai ■ Sok műholdon van magyar fejlesztésű energiaellátó. Charles Simonyi a földet érés után. Szerinte az űrből szebb a Föld, mint az eddig közölt felvételeken. Élesedik az űrverseny az európai unióhoz újonnan csatlakozott országok között űrverseny van kibontakozóban, amelyben hazánk - űriparának köszönhetően - még egy-két éves előnnyel bír a többiekhez képest. Magyarország ma az Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) társult tagja, évente egymillió eurós (246 millió forintos) tagsági díjat fizet. A teljes jogú tagság elérése - amely évente ennek az ötszörösébe kerülne - azért lenne szükséges, hogy a hazai cégek közvetlenül is részt vehessenek az ESA által kiírt, több millió eurós pályázatokon. Ehhez kormánydöntés szükséges. Az ESA-tagsággal, valamint a most épülő űrközponttal hazánk a régió űrkutatási központjává válhat, és hosz- szú időre biztosíthatná vezető pozícióját a magasan képzett munkaerőt igénylő és jól jövedelmező iparágban. és Tesztközpont. A 2,2 milliárd forintból épülő komplexumban szimulálni lehet majd a világűrben tapasztalt extrém hőmérséklet-ingadozásokat, a fellövéskor keletkező vibrációt és vákuumot, és ezeknek a hatásoknak kitéve meg lehet vizsgálni az űrtermékek megfelelő működését - mondta lapunknak Solymosi János, a Magyar Űrkutatási Tudományos Tanács tagja. Sikerük léket verni a kapitány hajóján? jelenleg van is államfője Romániának meg nincs is - talán ezzel lehet legjobban érzékeltetni a Traian Basescu csütörtöki felfüggesztése utáni helyzetet. Az ideiglenes államfő tegnap lépett hivatalba Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnökének személyében. Basescu hónapokkal ezelőtt sorozatos bírálatával haragította végleg magára korábbi szövetségesét, a liberálisokat. Közben Tariceanu miniszterelnök kirakta Basescu pártját, a Demokrata Pártot (PD) a kormányból, és az RMDSZ-szel kisebbségi kormányt alakított. Az államfő és a kormányfő kapcsolata emiatt meglehetősen elhidegült. Ezt követően létrejött a koalíció Basescu eltávolítására. A felfüggesztési eljárást kezdeményező ellenzéki PSD pedig most vehetett igazi revansot azért, hogy 2004-ben nem őket bízta meg Basescu kormányalakítással. Az államfőt a dokumentumban egyebek mellett azzal vádolták, hogy beavatkozott az állami intézmények működésébe. Az igen népszerű egykori hajóskapitány korábban jelezte, lemond, ha felfüggesztik, ám a hét végén megváltoztatta döntését. Május 20-án népszavazás dönt a menesztéséről. így nagyobb esélye van a győzelemre, mintha új választásokon egy koalíciós ellenféllel kellene megmérkőznie. ■ Szakács Árpád HIRDETÉS Az új Üzleti Fix tarifacsomagok április 16-tól érhetők el, kizárólag üzleti előfizetők részére, legfeljebb 20 SIM-kártyával, kétéves hűségnyilatkozat aláírásával. Minden időben és minden hálózatba azonos perc- és SMS díjak. A havidíj normáldíjas hívásokra és SMS-ekre használható fel. További információk, díjak, feltételek és részletek az ÁSzF-ben és annak Díjszabás mellékletében: 1270, www.vodafone.hu Az üzleti élet sokszor kiszámíthatatlan. A számlád legyen kiszámítható! Új Üzleti FIX előfizetések. 100%-ban lebeszélhető havidíj, másodperc alapú számlázás, már 1 SIM-kártyától választható, egyszerű, kiszámítható csomagok kétéves hűségnyilatkozattal. vodafone Kivégzések miatt támadják az iraki kormányt Az Amnesty International a halálbüntetés eltörlését kérte Irakban. A londoni székhelyű szervezet szerint ugyanis 2004 óta, amióta visszaállították a halál- büntetést, Irakban hozzávetőleg 100 embert végeztek ki, és további 170 személyt ítéltek halálra, akik a kivégzésüket várják. A halálbüntetést 2003-ban, az amerikai-brit koalíció bevonulása után már egyszer eltörölték az országban. Az emberi jogi csoport Irakkal foglalkozó kutatója, Carsten Jürgensen megjegyezte, hogy a jelenlegi állapotokat nehéz összehasonlítani a Huszein-rendszer gyakorlatával, mert a diktatúra alatt az iraki hatóságok szándékosan homályban tartották a halálra ítéltek számát. Az új iraki kormány egyes esetekben azonban még az előzőnél is szigorúbb büntetéseket vezetett be. A mai demokratikus országok közül csak az USA államainak többsége, Japán és Oroszország az, ahol fennáll a halálbüntetés intézménye, bár azt csak a legsúlyosabb életellenes bűncselekmények büntetéseként alkalmazzák, illetve Oroszországban a gyakorlatban már nem alkalmazzák. Az Amnesty International jelentése szerint 25 országban alkalmaztak halálbüntetést összesen 3797 esetben, ezek 90 százalékára Kínában került sor, (összesen kb. 3400 személy). ■ i.
