Somogyi Hírlap, 2007. március (18. évfolyam,51-76. szám)
2007-03-04 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 9. szám
4 2007. MÁRCIUS 4.. VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA élelmiszer Lejárt szavatosságú virsliből gyártott kolbászt egy kecskeméti társaság - derült ki a héten. Nem ők azonban az egyetlenek, akik sajátos receptek alapján állítanak elő élelmiszert. Kenőmájas lépből, gesztenyepüré babból, téglapor a paprikaó'rleményben. Hihetetlen dolgokat próbálnak lenyomni torkunkon a gyártók és a forgalmazók. Éber Sándor-Farkas Károly Egy kecskeméti társaság lejárt szavatosságú húskészítményekből gyártott kolbászt - derült ki a héten, miután egy lakossági bejelentés nyomán több száz mázsa romlott húst fedeztek fel a tiszti- orvosi szolgálat munkatársai a cég üzletében, ületve raktárában. A Paty-Hús Kft. óvodáknak, iskoláknak, de kórházaknak is rendszeresen szállított, és több saját üzletben is értékesítette lejárt szavatosságú húskészítményeit és tejtermékeit. Közel egy tonna átcímkézett húskészítmény megsemmisítését rendelték el, a kft. két vezetőjét előzetes letartóztatásba helyezték pénteken. Az utóbbi idők botrányai azt a képzetet kelthetik, hogy fellendülőben van az élelmiszer-hamisítási ágazat. Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) élelmiszer-biztonsági szakértője azonban megnyugtatott: szerencsére nincs szó arról, hogy sokat romlott volna az élelmiszer-biztonság. „Míg a nyolcvanas évek elején még csak 3-4 ezer féle élelmiszer volt forgalomban, most számuk meghaladja a negyvenezret, és a jelenlegi botrányok is nagyobb nyilvánosságot is kapnak” - mondta el. Az ételhamisításnak évszázados hagyományai vannak. A 19. században a borhamisítók cukrot raktak a borba, mire az ellenőrök kidolgoztak egy módszert, amellyel ki lehetett szűrni a turpisságot. Akkor a répacukorról átálltak a szőlőcukorra, hogy a csalás természetesnek látsszék. A hamisítás nálunk igazán a rendszerváltás idején terjedt el. A klasszikus a vizezett tej, a tejfölbe kevert liszt, vagy a bab a gesztenyemasszában. Ezek a primitív módszerek mára el is tűntek. Nem véletlenül: a tejfölben lévő liszt kimutatásához még műszerek sem kellenek, más módszerek nem kifizetődők. „A bab is ezért tűnt el a gesztenyemasszából, ma ugyanis annyira drága, hogy nem éri meg bedarálni” - közölte az OFE szakértője. Más módszerek, mint a mézhamisítás még mindig működnek. Cukorral etetik a méheket, és az így készülő, gyengébb minőségű mézet keverik a jobb virágmézbe. Ez az egészségre nem ártalmas, és sok fogyasztónak fel sem tűnik. Dömölki Lívia szerint az igazi probléma ott kezdődik, A M.E.G.A. cégcsoport raktáraiban lefoglalt, lejárt szavatossggú élelmiszerek megsemmisítését két hetekeüéték megbcsán. A termékek között voltak mélyhűtött készételek is. amikor egészségre ártalmas adalékanyag kerül az ételeinkbe. Ilyen volt, amikor ólomszárma- zékú míniumfestékport kevertek a paprikaőrleménybe. Az édesnemes paprika ugyanis rosszabb minőségű, mint a csemegepaprika, mivel ehhez a magházat és a magokat is hozzáőrlik a húshoz. A színe ezért nem olyan szép vörös, az íze is kesernyésebb. A mí- niumtól tényleg szép vörös lett, csak az egészségre is káros. Más esetekben sokkal alattomosabb hatást váltanak ki az egészségesnek tartott élelmiszerek is. Ilyenek a vitaminnal dúsított gyümölcslevek. Ezekből egy deciliter fedezi a napi szükséglet 15-25 százalékát, egy egész liter elfogyasztása már többnapi szükségletet. A rendszeres fogyasztás vitamintúladagoláshoz vezet, az A- vagy K-vitamin ugyanis nem bomlik le szervezetünkben, és nem is tud kiürülni belőle. Komoly veszélyforrás az afla- toxin, amely bizonyos termések, például a pisztácia vagy a mogyoró penészedése során termelődik, és amely évek alatt lerakódva komoly egészségkárosodást okozhat. Két és fél éve aflatoxinnal szennyeződött több hazai cég fű- szerpaprikája is, ami azért is nagy felzúdulást okozott, mivel a rákkeltő anyag csakis brazil exportból származott. Márpedig a gyártók állították: termékük kiHawaii pizza törökbálinti módra HOZZÁVALÓK • Újrafagyasztott pizzalap • Növényi zsírból készült sajtkészítmény • Tartósítószert tartalmazó bio paradicsomsűrítmény • Frissföl ► Lejárt szavatosságú vákuumsonka csirkéből * Átcímkézett ananász- és csemegekukorica-konzerv > Brazil eredetű, Aspergillus flavus gombával fertőzött fűszerpaprika Betiltották a fűszerpaprikát, miután több tonna fertőzött terméket találtak A polcokon nem ritkák az utánzott, romlott termékek zárólag hazai alapanyagokból készül. A botrány nyomán példa nélküli lépést hozott a kormány: az egész országban megtiltották a magyar konyha alapvető hozzávalójának számító fűszerpaprika forgalmazását. Komoly gondot jelentenek a növényi zsiradékokból eredő transzzsírok is. Ezek a zsiradék hidrogénezésekor keletkeznek. A transzzsírokat nem képes a szervezetünk lebontani, lerakódnak az érfalakon, és elhízáshoz is vezetnek. Számos élelmiszer - a gyorséttermi ételektől a margarinokig - 5-20 százalékban tartalmaz transzzsírokat. „Egyes étteremláncok Dániában 2 százalék alá szorították az ételek transzzsírtartalmát, nálunk ellenben azt ígérik, »megpróbálják« öt százalék alatt tartam” - hangoztatta Dömölki Lívia. Ha nem is veszélyezteti egészségét, de kellemetlen meglepetésekkel járhat, ha valaki élelmiszer-utánzatot vásárol. Ilyenek a „tejitalok”. Ezeket az élelmiszereket az uniós csatlakozás óta - elvileg - az általuk utánzott terméktől eltérő csomagolásban, elkülönítve kellene forgalmazni. A boltok polcain mégis egymás mellett virít a tejföl és a frissfól - a növényi zsiradékokból készülő utóbbi köszönőviszonyban sincs a tehéntejjel. Hasonló az eljárás a „reggeli italok” esetében: ezek tejimitátumok, amelyeket a tej kezelése során visszamaradt savóból készítenek, így tápértékük csekély, ám annál több adalékanyagot tartalmaznak. Különösen elterjedt az utánzás a húsiparban. A legismertebb a csirkemellsonka, vagy a baromfipárizsi. A sonka egyértelműen sertéshúsból kellene származzon, a párizsi szarvasmarhából (négyévesnél nem idősebb bikák húsából), ám legtöbbször a vásárló nem tudja, mit tartalmazhatnak ezek a felvágottak. Szinte valamennyi felvágott hagy kívánnivalót maga után. „Senki sem gondolhatja komolyan, hogy 270 forintért elő lehet állítani a virsli kilóját” - mutatott rá a fogyasztóvédő. Az ilyen termékekbe csak mutatóba kerül színhús, nagy részük bőrkeporból és állományjavítóból áll. „Ami nagyon olcsó, az legtöbbször gyanús, bár nem minden esetben: januárban ellenőriztük a kenőmájasokat, és rá kellett jönnünk, hogy az ár és a minőség nincs összefüggésben egymással. Érdemes megfigyelni, hogy hány százalék a májtartalom egy kenőmájasban: a húsz százalék már jónak számít" - mondta az élelmiszer-biztonsági szakértő. Az uniós szabályoknak megfelelő Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza azokat az előírásokat és ajánlásokat, amelyeknek az itthon forgalmazott élelmiszereknek meg kell felelniük. A dokumentumban leírják, milyenek lehetnek az összetevők, vagy milyen adalékanyagokat használhatnak. A vizsgálatokat több szervezet, így a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FF), az ÁNTSZ, vagy az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások is végezhetnek. „A fogyasztóvédelem éves programjában dönti el, hogy milyen élelmiszereket vagy élelmiszercsoportokat vizsgál meg, mivel olyan nagy az összes forgalomba hozott termék mennyisége, hogy mindet nem tudnánk ellenőrizni” - mondta lapunknak Kathi Attila. A tavaly összesen harmincötezer ellenőrzést végző FF szóvivője kiemelte: az élelmiszerkönyv előírásainak nem megfelelő termékek forgalmazását betiltják. Májas sertésbőrkéből egy édes aprósütemény lehet rántásízű, avas, dohos, zsíros, de sós ízű is - derül ki az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület tesztjeiből. Hasonló vizsgálaton egyes trappista sajtokról derült ki, hogy a lyukak nem érleléstől, hanem préseléstől származtak. kenhető hústermékekben máj helyett gyakran lépet találtak, míg a baromfimájasokban sokszor sertésből készült ipari szalonna vagy bőrke található. A müzliknél sokszor „teljes kiőrlésű” jelzéssel dicsekednek, pedig a liszttel szemben a müzlit nem őrlik. a gyümölcsjoghurt esetében a 20 százalékos gyümölcstartalom valójában kevesebb, mint 10 százalék, hiszen ebből a tényleges gyümölcsrészesedés csak 40 százalék. Az átcímkézés bajnokai minden idők legnagyobb magyarországi átcímkézési üzletére a M.E.G.A. Trade törökbálinti telephelyén derült fény tavaly év végén. A cég ravasz megoldással operált: még éppen érvényes szavatosságú árukat hozott be az országba. Idehaza aztán átcímkézték a Nyugat-Európában olcsón felvásárolt termékeket, és hlladtak rajtuk túl szép profittal A listán a legtöbb forgalmazott márka német, sok köztük a bio- vagy wellness-élelmiszer. A m.e.g.a. csaknem 560 ezer tonna élelmiszert hozott be az országba, ennek töredé két, 27 ezer tonnát tudtak lefoglalni a hatóságok. RECEPTEK A BOSZORKÁNYKONYHÁBÓL
