Somogyi Hírlap, 2007. március (18. évfolyam,51-76. szám)
2007-03-25 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 12. szám
2007. MÁRCIUS 25., VASÁRNAP SZTORI 5 A nőké lesz a világ húsz év múlva hölgyválasz Előfordulhat, hogy a férfiaknak kell majd küzdeniük a jogaikért Ha valaha úrrá leszünk a Földet fenyegető klímaproblémákon, azt a hölgyek hatalomátvételének köszönhetjük Nagyjából 2030-ra a nők átveszik a hatalmat a Földön - állítja egy jövőbiztosítási szakértő. Állítólag a nők tovább élnek, jobban kommunikálnak és együttműkö- dőbbek is, mint a férfiak. Dián Tamás A „puccs” már megkezdődött, hiszen a csúcsvezetők rétegét és a politikát kivéve minden nemzet- gazdasági szempontból fontos területen a hölgyek vannak többségben. Jogász, tanár, lakberendező, orvos, építész - az értelmiségi szakmák elnőiesedtek, ami nem is csoda, hiszen manapság a diplomák többségét is hölgyek kapják. Farkas András jövőbiztosítási szakértő szerint egy emberöltő sem kell ahhoz, hogy a jelenlegi férfiközpontú társadalmat a világon mindenhol a nők uralma váltsa fel. „Amíg a társadalmak a földművelésre épültek, a nők egyetlen feladata az utódok világra hozatala és felnevelése volt - mondta. - Az 1930-as évekig a nők folyamatosan csak szültek, ami persze borzasztóan kimerítette és kiszolgáltatottá tette őket. Ám az iparosodás beköszöntével ez a családmodell hamar idejétmúlttá vált. Az embereknek a modernizációnak köszönhetően több idejük lett, jobb nívón kezdtek élni, s mivel az orvosi ellátás színvonala is javult, s csökkent a csecsemőhalandóság, nem volt szükség már annyi gyerekre sem. Ekkor kezdődött a nők társadalmi felzárkózása.” „Nézzük meg egy vállalat menedzsmentjét - javasolta. - Ha húsz vezetőből tizennégy férfi, akkor könnyen lehet a következő csúcsvezetőnek is férfit jelölni. Ám ha ezek az arányok megfordulnak, már nem lehet figyelmen kívül hagyni a többségben lévő hölgyek akaratát. Ráadásul a nők előnye nem csak számbeli: szívósabbak és jobban is kommunikálnak nálunk. Még egy emberöltő sem kell hozzá, 2030- ra a férfidominanciát a nőuralom válthatja fel.” S hogy ez a gyakorlatban mit jelent? A kozmetikai ipar már most is szárnyal, s a jövőben gazdasági húzóágazattá válhat. A biztosítók világszerte elkezdték a kifejezetten nők számára kidolgozott ajánlataik értékesítését, s meg lehet nézni a politikát is: a magyar szimpátiarangsor élén három hölgy - Dávid Ibolya, Szili Katalin és Göncz Kinga - áll. Apropó: politika. A szakértő szerint csak idő kérdése, hogy a pártok mikor kezdenek el igazán intenzíven „udvarolni” a nőknek. Egy biztos: nincs sok idejük, mivel a Ratkó-korszakban született hölgyek 2012-től kezdenek nyugdíjba menni. Ez lesz az a választói réteg, amelynek már marad ideje a politikával foglalkozni, s határozott véleményt is megfogalA nők ellenállóbbak, ám a férfiak között több a zseni ORVOSILAG IGAZOLHATÓ tény, hogy a hölgyek ellenállóbbak a férfiaknál - erősítette meg ár. Czeizel Endre professzor. Az orvos-genetikus szerint bár a nők ma már óriási szerepet vállalnak a társadalmi folyamatok alakításában, egyvalamit nem szabad elfelejteni: a genetikai eltérések miatt a férfiak között mindig nagyobb lesz a biológiai változatosság. „A férfiak gyakrabban lesznek értelmi fogyatékosok, de a géniuszok kialakulásának esélye is nagyobb náluk. Többek k& zött ez is az oka, hogy a lexikonok 90 százalékban férfinevekkel vannak tele. ” Ennek ellenére Czeizel Endre szerint a társadalomban a férfidominancia sokáig fennmarad, mivel a teremtés koronái hormonális okok miatt sokkal agresszívebbek. „Ezt persze | a nők is eltanulhatják tő- | lünk, de én szurkolok | azért, hogy ne így legyen ” £ - jelentette ki a genetikus. mazhatnak arról, hogy mit kellene itt jobban csinálni. Az ő szimpátiájuk vagy ellenszenvük választásokat dönthet el. „Eljöhet az az idő, amikor a férfiaknak kell majd megküzdeniük a jogaikért, de ennek ellenére én szimpatiku- sabbnak találnám a hölgyek által irányított politikát annál, mint ami most van - jelentette ki Farkas András. - A férfiak versenyeznek, agresszívek, míg a női problémamegoldás inkább az együttműködésre épül. Ez ugyanúgy vonatkozik a hétköznapi emberi kapcsolatokra, mint a nagy globális problémákra. Nekem meggyőződésem, hogy ha valaha úrrá leszünk a Földet fenyegető klímaproblémákon, azt a hölgyek hatalomátvételének köszönhetjük. Egy nő hamarabb leteszi az autót és abbahagyja a környezet- szennyezést, mivel sokkal komplexebben és távlatosabban gondolkodik nálunk, férfiaknál.” Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke: „az árpád-sávos zászlóval, mint történelmi zászlóval nincs semmi baj, csak Árpád nem lengette a kezét.” Debreczeni József politológus: „orbán valóban lázba tudja hozni híveit, és fönn tudja tartani a lelkesedésüket úgy, mint egy vallási közösségben teszik ezt, ahol egy kívülálló számára félelmet keltő dolgokat művelnek és gondolkodásuk is mellőz minden racionalitást, de befelé mégis működik a rendszer.” Békési László volt pénzügyminiszter: „hisztérikus reakciónak tartom, hogy a reformok tönkreteszik a magyar népet, a családok nyomorognak, éheznek, hogy itt vágtat a munkanélküliség. Ezeket az állításokat egyetlen adat, szám nem támasztja alá. Ellenkezőleg.” Az expénzügyminiszter optimista Kende János operatőr: „az utóbbi két évben, amikor azt tapasztaltuk, hogy lesújtóan alacsony műveltséggel érkeznek a diákok, nagyon komoly alapképzést vezettünk be.” Nagy Kriszta Tereskova képzőművész: „AMIKOR MEGHALOK, nem szeretnék a műkincskereskedők kezére jutni, és trilliárdokat keresni nekik. Azt szeretőm, ha életemben én keresném meg a trilliárdokat.” Hétszázezerrel kevesebb az özvegy férfi Magyarországon 836 ezer özvegy nő él, míg özvegy férfiakból csupán 135 ezret számláltak -ez a hétszázezres fölény arról árulkodik, hogy a hölgyek sokkal életképesebbek. A presztízsokokból még mindig férfias politikát és a csúcsvezetői réteget kivéve ma már nincs olyan nemzetgazdasági szempontból fontos terület, ahol ne a nők lennének többségben. A városlakó nem tiszteli az élelmiszert, mert készen kapja tojászápor Nem véletlen, hogy régebben csak romlott terményeket, záptojást és rothadó zöldséget hajigáltak Nagyapáink még megcsókolták a kenyeret, ha az leesett a főidre, ma már nincs ekkora becsülete az ételnek. Huszonöt forint. Nagyjából ennyibe került egy dobás március 15-én, mivel ez az ára egy darab tojásnak. A mai világban ez nem sok pénz. Elgondolkodtató, hogy milyen társadalmi értékrend mentén lehet élelmiszerekkel dobálózni. Tojást vagy paradicsomot persze már régebben is hajigáltak - elsősorban a színházi előadások elégedetlen nézői -, ám ők a nemtetszés ki- nyilvánításához többnyire fogyasztásra alkalmatlan darabokat, vagyis záptojást, romlott zöldségeket használtak. Az ehető élelem elherdálása Szabados A szociológus szerint a tojással dobálok elszakadtak a munka világától Tímea szociológus szerint azt jelzi, hogy a modern kor embere elveszítette a természettel való kapcsolatát. „A városlakóknak fogalmuk sincs arról, hogy egy- egy árucikk előállítása mögött mennyi vesződség állhat - mondta. - Az emberek többségének egy tojás vagy egy paradicsom ugyanolyan árucikk, mint például egy műanyag vödör. Készen kapják, s ezért nem is alakul ki bennük az élelem iránti hagyományos tisztelet. Sokan azt mondják, hogy ha megvásárolnak valamit, akkor szabadon rendelkezhetnek is fölötte, még akkor is, ha ezzel tönkreteszik.” Az egyházak szerint nem helyes élelemmel dobálni „ha megdobnak kővel, dobj vissza kenyérrel”. A példabeszédből vett idézet félrevezető lehet, mivel azt Tomka Miklós vallásszociológus szerint csupán képletesen kell érteni. „Az ételszentelések és az úrvacsora is azt jelzik, hogy az egyház szerint az étel központi érték, s dobálása egyáltalán nem helyeselhető. ” hasonló a zsidó vallás felfogása is. JoszéfKáro, a Sulchán Áruch, vagyis a zsidó jog legfontosabb könyvének szerzője azt írja: „kenyeret dobálni nem szabad, mert az az étel lekicsinylésének számít. ” A szociológus szerint nem véletlen, hogy faluhelyen még mindig megbecsülik az ételt, hiszen a saját munkájuk gyümölcsét látják benne. Mint mondta, emiatt valószínűleg sok ember érzékenységét sérthette is a március 15-én látott tojásdobá- lás. „Egyébként is paradoxon, hogy miközben a demonstrálok többek között a romló életkörülményeket jelölik meg elégedetlenségük egyik kiváltó okaként, ez ellen élelmiszerek dobálásá- val tiltakoznak - jelentette ki. - Ez éppenséggel fordítva is elsülhet, hiszen amíg az emberek megengedhetnek maguknak ilyesmit, addig sokan mondhatják, hogy nem is olyan rossz a helyzet.” ■ D. T.
