Somogyi Hírlap, 2007. március (18. évfolyam,51-76. szám)
2007-03-25 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 12. szám
4 2007. MÁRCIUS 25., VASÁRNAP A HÉT TEMAJA évforduló Csúcstalálkozón emlékeznek meg az Európai Unió megalapításának ötvenedik évfordulójáról a 27 tagország vezetői. Bár az unió bonyolult rendszere mindig a politikusok játéka volt, számos előnyt hozott polgárai számára is. De vajon van okunk az ünneplésre? BOLDOGABB SZÜUNAPOT, EURÓPAI UNIÓ! BŐVÍTÉS A brüsszeli irodaházak uniója, avagy tülekedés a bejáratnál Rómában ötven éve hat ország - olaszok, franciák, németek és a három Be- nelux-állam - képviselői ültek az asztal körül, hogy aláírják az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom, végső soron az Európai Unió alapító szerződését. Ma már 27 nemzet öltönyösei töltik meg a földből egymás után kinövő brüsszeli irodaházakat. A bővítés nemcsak FELZÁRKÓZÁS a belga építőipar számára sikertörténet, bár nehéz arról megfeledkezni, hogy a legtöbb csatlakozási ünnepet hosszas alkudozás előzte meg, és egyre fukarabb hétköznapok követik. Tizenkét szegény rokon - köztük hazánk - felvétele kellő sokk volt Európa számára, ám a fő gond általában nem anyagi, sokkal inkább politikai természetű. Például Charles de Gaulle francia államfő állítólag azért vétózta meg a britek felvételét, mert a második világháború idején rossz tapasztalatokat szerzett a szigetország különc és Ameri- ka-barát lakosai között. Ha Londonnak a tábornok haláláig kellett várni a csatlakozással, Ankarának addig, amíg a francia választók fele kedvező véleménnyel lesz róluk. Az alapítók ugyanis nemrég olyan alkotmánymódosítást fogadtak el, amely népszavazáshoz köti az ország hozzájárulását a bővítéshez. SZOLIDARITÁS Támogatáspolitika: Európa elrablása, esetleg rablás Európától „Nem kérünk sem a közösségtől, sem mástól pénzt. Egyszerűen a saját pénzünket akarjuk visszaszerezni”- az EU történetének egyik leghíresebb mondata Marga- ret Thatcher szájából hangzott el 1979 novemberében. Nem mintha az alapító atyák vagy utódaik erre büszkék lennének, pláne, hogy öt évvel később a legendás brit kormányfő tényleg visszakapta a pénzét. A többi tagország - beleértve az azóta csatlakozókat, köztük Magyarországot is - uniós befizetésének egy része egyből Londonba vándorol, jóvátételként a szigetország korábbi, túl magasnak ítélt hozzájárulásáért. Ezek után kevéssé hihető, hogy az unió alapelve a szolidaritás, márpedig - némi egyszerűsítéssel - a krétai utak megépítését a német adófizetők szponzorálták, az alacsony piaci árak miatt hangoskodó francia gazdák száját pedig a svéd állam áfabefizetéséből származó pénzzel tömik be. Minden félelem ellenére Magyarország az első évtől a kedvezményezettek közé számít. És jóllehet az unió már távolról sem olyan bőkezű, 16 állam jelenleg is többet kap vissza befizetésénél. Nagy- Britannia nincs közöttük. Fényévekre vagyunk még Brüsszeltől A magyarok életszínvonala előbb-utóbb eléri a nyugateurópaiakét. Ma sem tudni azonban, hogy ez a felzárkózás meddig tart; a legoptimistább jóslatok 10-15 évről, a pesszimisták százról szólnak. A legfrissebb felmérések szerint legalább hat-nyolc év kell ahhoz, hogy a „régi” tagok legszegényebbjét, Portugáliát utolérjük. Csak mellékesen: az ibériai országban az elmúlt években igencsak megtorpant a gazdaságfejlődése - a brüsszeli (pontosabban maastrichti) szemmel túl ma- gasnak talált deficit visszaszorítására bevezetett megszorítások következményeként. Az sem kizárt, hogy Magyar- ország megismétli valamelyik szegény ország „csodáját”, és a csatlakozás után bő egy évtizeddel meglódul a fejlődés. Kérdés persze, hogy melyik utat követjük: az ír csodában amerikai high-tech-befekte- tők, a portugálban diplomás ukrán segédmunkások és orosz újgazdagok, a spanyoloknál pedig román bevándorlók játszottak felbecsülhetetlen szerepet. POLITIKAI EGYSÉG Út az Eurovíziós dalfesztiválhoz Frankfurtban sikertörténet, Brüsszelben dráma: az euró készpénzforgalmának öt éve alatt jót és rosszat is halla- i lehetett a pénzről. A németországi székhelyű Európai Központi Bank elégedett, hiszen ma a világ pénzforgalmának több mint negyede euróbán folyik. Az Európai Bizottság viszont aggódik: évről évre több állam megsérti a pénz stabilitásának megőrzésére hivatott paktumot - az sem segítette a népek barátságát, hogy emiatt a kisebb államokat súlyos szankciókkal fenyegették, de a németek megúszták az elmarasztalást. Az euróövezetben élők sem felhőtlenül boldogok, pedig 2002 januárjában gond és búcsúkönnyek nélkül váltak meg a franktól vagy a márkától. Hogy utána panaszkodjanak, hogy a pénzcsere drágulást hozott. Brüsszel és Frankfurt egyesült erővel próbálta meggyőzni az euróbojkottot is hirdető fogyasztókat arról: nem volt drágulás, amit annak éreztek, mígnem elismerték: hozzájárult a pénzromláshoz, hogy a kereskedők az átállással együtt „felkerekítették" áraikat. Annette Schavan német oktatási miniszter pár hete állt elő azzal, hogy a jövő európai polgárainak ugyanabból a történelemkönyvből kellene megismerniük a kontinens múltját. Kérdés, milyen lenne a végeredmény, ha a nemzeti ellentéteket politikai korrektséggel próbálnánk kompenzálni. Talán ilyesmi: „Európa népeinek első találkozása az első világháborúban történt meg. A lövészárokban karácsonykor több nyelven énekelték ugyanazokat a dalokat, bizonyságát adva Európa egységének és keresztény gyökereinek, egyben ötletet adva az Eurovíziós dalfesztiválhoz”. Mindezek fényében aligha Meglepő, hogy közös külpolitikai álláspont kialakításáig ritkán jutnak el a tagországok. Az iraki háborút támogató britek és a támadást ellenző franciák, németek még csak meg sem próbálkoztak ezzel. ALKOTMANYOZAS Könyvtárnyi irodalom gyümölcsökről Magyar- ország alkotmánya 27 oldalas, az Egyesült Államoké ennél is rövidebb, ehhez képest a Római Szerződés 223 oldalt tett ki. Lehet, hogy már ennek aláírásakor szólni kellett volna az alapítóknak, 1957 után ugyanis vérszemet kaptak: az unió szabályozása majd százezer oldalas jogszabályhalommá nőtte ki magát. Benne a banán görbületét vagy a narancs átmérőjét meghatározó leírásokkal, amelyek nem kötelezőek ugyan, de így is 30-40 oldalt tesznek ki. Mindez nem jelentett problémát, az európai alkotmány terve viszont a vártnál is nagyobb felháborodást váltott ki. És nem is a britek körében, hanem két alapítónál: 2005 nyarán előbb a franciák, utána a hollandok mondtak nemet rá. Az unió pedig, minden igyekezete ellenére, azóta sem tért magához. SCHENGEN Szabad határátlépés utak nélkül A 2005. évi londoni terrortámadások után Párizs úgy döntött: lezárja európai határait. Ilyesmi a tagországok közötti határellenőrzést leépítő rendszer 1995-ös indulása óta ritkán fordult elő. Nagy- Britannia nem része az övezetnek, így a brit-francia határon ellenőrzik az átkelőket, egy londoni terroristának mégis sikerült a kontinensre lépnie. Az viszont már Párizsnak volt kínos, hogy a támadó Rómáig jutott, mielőtt elfogták. A történet a hatóságokat minősíti, nem Schengent. A 12 országon belüli mozgás- szabadságot lehetővé tevő adatbázis segítségével ugyanis nemcsak körözött bűnöz& két, hanem lopott autókat is meg lehet találni, jövő januártól ez a magyarok számára is elérhető lesz, így például ellenőrzés nélkül bárhol átmehetünk Szlovákiába. Már ahol találunk ehhez utat.
