Somogyi Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-25 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 8. szám
6 SZTORI 2007. FEBRUÁR 25., VASÁRNAP Wéber Attila szociológus: „gyurcsány a napokban elismerte: nem tud vízen járni. Pártelnökké választásával a kongresszus és vezetőtársai tutajt ácsolnak neki. A kérdés csupán az, hol köt ki vele.” Ágh Attila politológus: „a borús közérzet ellenére Magyarországon és az EU- ban mindenki tudatában van annak, hogy itt programja csak a Gyurcsány- kormánynak van.” Kende János operatőr: „az egyetlen nagy oktatói kudarcunk Simó Sanyival az volt, amikor nem tudtuk megvédeni Hajdú Szabol- csot attól, hogy egy bürokratikus döntés miatt kirúgják a főiskoláról.” Lucia Brawley (Lóra) színésznő: Megtanult egy kicsit magyarul „csodálatosnak tartom a magyar nyelvet Nem várhattam el, hogy miattam mindenki idegen nyelven beszéljen. Először megtanultam bemutatkozni: Luciának hívnak, örülök, hogy találkoztunk.” Albert Györgyi műsorvezető: „minden nagy szerelmem megvert”. Mocskolódó színházi üzenetek Kaposvár Több színészt és a rendezőt is zaklatják az 1956-os darab miatt Több tucat mocskolódó telefont és elektronikus levelet kapott a kaposvári színház néhány színésze és rendezője egy 56-os előadás apropóján. Az egyik internetes lap szerint ugyanis „kommunista propagandadarabban gyalázzák” Tóth Ilonát. Takács Zoltán Az egyik szélsőséges hangneméről ismert internetes újság azt írja a kaposvári Csiky Gergely Színház 56 06 / őrült lélek vert hadak című előadásáról, hogy közpénzen gyalázza a koholt vádak alapján 1957-ben ártatlanul kivégzett Tóth Ilonát. A cikk szerint a Mohácsi János rendezte előadásban meghamisítva formálják meg „a forradalom mártírját", akit „hírhedt történelmi alaknak” és „1956 fekete angyalának” neveznek. Tóth Ilona forradalmi szerepe, pere máig az egyik legvitatottabb 1956-tal kapcsolatos kérdés. A fiatal orvosnő részese volt az ÁVH-gyanús Kollár István meggyilkolásának, s emiatt kivégezték. A honlap szerkesztői kinyomozták és feltették az előadás készítőinek magántelefon- számait, valamint a teátrum titkárságának e-mail-címét is honlapjukra, s arra biztatták olvasóikat, hogy kérjék számon a felelősöket az előadásért. Mohácsi János, a kritikusok által a színházi évad kiemelkedő előadásának tartott darab egyik írója és rendezője elmondta: mintegy húsz, többnyire idézhe- tetlen tartalmú elektronikus levelet és zaklató telefonhívásokat kapott a színház titkársága és a társulat tagjai, valamint a színház honlapjára is írtak e témában. Hozzátette: a legtöbben nem is látták az előadást, csak az emKritikusok szerint a darab egyik csúcspontja a kórházi jelenet, amelyben megölnek egy ÁVH-gyanús férfit Tóth Ilona az ötvenhatos forradalom tragikus és ellentmondásos figurája lapunk egy korábban készült interjújában Eörsi László történész elmondta: „Tóth Ilona szigorló orvosnő volt a Domonkos utcai kórházban. Megszállott volt, reggeltől estig dolgozott, és éjszakánként részt vett társaival a röpcédulák gyártásában és terjesztésében. Koffeininjekciókat adtak be egymásnak, hogy bírják fizikailag az embertelen tempót. Amikor Angyal Istvánt a Péterfy utcai kórházban letartóztatták, Tóth Ilonáéknak rögeszméjük lett, hogy árulót keressenek. Amikor Kollár Istvánt bevitték a kórházba, mint gyanús személyt, nem hitték el, hogy rakodómunkás. Találtak ugyanis egy fotót a zsebében, amin a sógora ÁVH-s egyenruhájában van, amit egyébként tréfából vett fel. A sógor mondta is, hogy ő figyelmeztette Kollárt, ne hordjon magával ilyen fényképet. Tóth Ilona és társai megverték, majd végül likvidálták. ” lített cikkből hallottak róla. A rendező kiemelte: a darabban nem Tóth Ilona, hanem Sáry Flóra a szereplő neve. „Nem véletlenül kereszteltük át az előadásban, hiszen történetét tömörítettük, áthelyeztük november 4-én hajnalra, létező történelmi szereplőket hagytunk el - többek között Obersovszkyt és Gálit - a színházi cselekmény érdekében. Alakjában az a fiatal nő érdekelt minket, aki összeroppanva túlvállalt munkáitól, a röplapok gyártásától, a kórházi osztály vezetésétől, az ellenállók bújtatásától és az iszonyú fáradtságtól, katasztrofális döntést hoz. Az út érdekelt minket; Tóth Ilona döntése tragikus volt, de furcsa módon a színpadi és a magántragikum úgyszólván ugyanaz.” A rendező szerint ebben a jelenetben a közönség elindul a katarzis felé vezető sírós-nevetős úton. „A mi Tóth Ilonánk története szeretettel és vigyázva készült, ezért aztán hazugnak, aljasnak, erkölcstelennek, ostobának, gyávának és gonosznak tartom azt a hecckampányt, amely a napokban tudatlan és előítéletes egyének részéről elindult. Tény, hogy a darab élesen kettévágja a közönséget, tizedrésze felháborodva elmegy, ám a maradék igencsak kedveli - sírnak és kacagnak.” Arra a kérdésre, hogy mit kíván tenni a színház vezetése a hecckampány ellen, a teátrum vezető rendezője azt mondta: a rágalom ellen nincs gyógyszer. „Legyél büszke az ellenségeidre, mondja Nietzsche Zarathustra szájával, de azt hiszem, ebben az esetben ez is sok lenne. Nekünk ezek a megtévesztett és előítéleteik jeges sötétjében kiabáló egyének nem ellenségeink, mert jelen esetben nagyobb a füst, mint a láng. Bár az is igaz, hogy mint magánszemély szívesen meghackelném az ügyet elindító portált.” HIRDETÉS MIÉRT? A Dianetika: A szellemi egészség modern tudománya című művében L. Ron Hubbard leírja, hogy miért kellett idáig nélkülöznünk az értékes 90%-ot. Bemutat egy módszert is, amelynek alkalmazásával egyre többet tudunk felszabadítani szellemi tartalékainkból. Fedezze fel tényleges szellemi teljesítőképességét! Rendelje meg és olvassa el a mi j|S Dianetika: A szellemi egészség modern ÜjU tudománya című könyvet! Ilii n'j§ Ára 2675 Ft utánvéttel. Rendelje meg most! ■II Dianetika Központ, 1399 Budapest, Pf.: 701/215 P® S 06-1 321-5297 K)7. Szcientológia Egyház Budapest. Minden jog fönntartva. A Dianetika és Szciontológia szavak védjegyek, melyek a Religicus Technology Center tulajdonában vannak, használatuk annak engedélyével történik. Szellemi teljesítőképességünknek i csupán 10%-át \ használjuk ki. ’ A. Einstein Csupó Gábor: Hollywoodból jöttem beetetés A Simpson családot áron alul készítette el munkatársaival Meseszerű a karrierje. Pannóniából indult, és Hollywoodban kötött ki. Berajzolta magát a sztárvilágba, mert ő az egyik legismertebb rajzfilmes Amerikában. Csupó Gábor a Híd Tera- bithia földjére című filmjének bemutatójára érkezett haza. Egy hét alatt behozta az árát. „Az volt a filozófiánk, hogy a lehető legolcsóbban a lehető legjobb minőséggel megalapozzuk reputációnkat Los Angelesben - mondta Csupó Gábor arra célozva, hogy a hírnevüket jelentő Simpson családot áron alul gyártották le. - A hihetetlen siker további megrendeléseket hozott jó haszonnal a konyhára, ilyen volt például a Fecsegő tipegők.” „Már itthon is önálló stúdióról álmodoztam, amelyért persze gyakran kinevettek - tette hozzá. - Ha a hálószobába be tudtam volna tenni egy rajzasztalt, már azzal is elégedett lettem volna.” A függetlenségre való törekvés meg is hozta gyümölcsét, igaz, csak odakint. Csupó 1975-ben hagyta el Magyarországot, először Svédországban kötött ki, itt ismerkedett meg későbbi feleségével, aki szintén rajzfilmes volt az Egyesült Államokban. Négy évvel később megalapították a Klasky- Csupó stúdiót, évekig reklámfilmekből éltek. Aztán elküldték demokazettájukat több stúdióba, és mindenhonnan kedvező választ, azaz munkát kaptak. Jópofa figurákat találtunk ki, érzelemgazdag történetet kerítettünk hozzájuk, és ez »bejött«. Feleségem érezte az amerikai piac ritmusát, az igényeket, én meg az európai ízlésvonalat és az ötleteimet vittem magammal, ló párost alakítottunk a volt feleségemmel, akivel ma is együtt dolgozom.” Csupó nagy erénye, hogy másban is meglátja a tehetséget, és lehetőséget ad nekik. Arra a kérdésre, hogy mennyire becsülik Hollywoodban a rajzfilmkészítőket, így válaszolt: „huszonöt éve Névjegy 1975-ben, a Pannónia Filmstúdió animátoraként Ausztriába disszidált. Stockholmba ment tovább, ahol rajzfilmesként dolgozott, majd barátnőjével Hollywoodba költözött, a Hanna-Barbera stúdióban kezdett dolgozni. Ót gyermeke született, a legjobban menő amerikai rajzfilmesek egyike, saját rajzfilmstúdiója és ötszáz alkalmazottja van. azért harcolok, hogy ne másodrangúnak tartsanak bennünket. Egy jó rajzfilmet sokkal nehezebb elkészíteni, mint egy játékfilmet, amelynek a jeleneteit addig ismételhetik meg, amíg nem sikerül, rajzfilmnél erre nincs lehetőség”. Csupó Gábor új filmje, a Híd Terabithia földjére Amerikában egy hét alatt 23 millió dollár bevételt hozott, vagyis 3 millióval többet, mint amennyibe került. A megrendelők 200 milliós bevételre számítanak. A rendező szerint - akinek a 101 kiskutya és a Plnoccio a kedvence - meglesz. ■ Temesi László Feleségem érezte az amerikai piac ritmusát, én hoztam az európai ízlést és az ötleteket
