Somogyi Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-25 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 8. szám
2007. FEBRUÁR 25., VASÁRNAP INTERJÚ 7 monarchia Kálmán Imre-operettből forgatna zenés filmet, s azért Tatárjárás a címe, mert a huszárok hadgyakorlat idején azon a vidéken mindent megettek, mindent megittak, és minden nőt elcsábítottak. SZINETAR MIKLÓS KÖNYVET KAPOTT Jó barátom volt Latinovits Zoltán, s 1966-ban vele játszattam el Bánk bánt, de akkoriban olyan primitív volt a technika, hogy csak egy homályos kópiánk maradt, és filmszakadások miatt sok helyen másodpercek hiányoznak Nem kell mindenáron magányos farkasnak lenni, nekem mindig jutott időm a családomra. Bár tisztelem azokat is, akiknek az egész életük a színházról vagy a moziról szól Az Igéző című filmet vetítette a tévé Szinetár Miklós 75. születésnapján. A régi kollégák, tanítványok és barátok egy könyvet ajándékoztak neki, amelyben mindenki írt hozzá egy levelet. „Büszke vagyok rá, hogy ilyen színes társaság köszöntött” - mondta a rendező munkatársunknak. Dalia László- Sokan kívántak boldog születésnapot, s a tévé sem feledkezett meg egykori művészeti vezetőjéről, elnökhelyetteséről. Meglepődött?- Megható volt, hiszen 240 levelet, táviratot kaptam. Ha ennyi nyomot hagytam magam után, akkor nem éltem hiába. Kaptam egy könyvet is a barátaimtól, a kollégáimtól és a tanítványaimtól. Mind a 118-an írtak hozzám egy levelet, az tett ki egy-egy oldalt. Nagyon büszke voltam, hogy milyen színes társaság jött össze: Hegedűs D. Géza, Tarr Béla, Csonka Endre, Lorán Lenke és Zsámbéki Gábor. S a két Ke- rényi, akik egészen más oldalon állnak; Kerényi Miklós Gábor és Kerényi Imre.- Az volna a csoda, ha nem hagyott volna nyomot maga után, hiszen 50 évig volt osztályfőnök a színművészeti főiskolán. Voltak kedvencei?- Holl István, aki kifutotta magát, de már nem él. Dégi István, aki túl korán halt meg és Fehér György, aki nagyon jó rendező volt. Főleg színészosztályokat tanítottam, például egy zenés osztályt, ahonnan olyan remek prózai színészek kerültek ki, mint Király Levente, a nemzet színésze, vagy a már említett Holl István és Dégi István. Számos Kos- suth-díjas tanítványom is volt, mint Bálint András és Moór Mariann, és se szeri, se száma a kiváló és érdemes művészeknek. A filmrendező osztályomba járt Tarr Béla, Fehér György, Deák Krisztina és András Ferenc, de Stáhl Judit is. Az ő filmjeiket mind láttam, a színészeket persze nem nézhettem meg minden darabban.- A tévében is rekordernek számíthat, miután 28 évig dolgozott a Szabadság téren, többször volt főrendező, de dolgozott művészeti igazgatóként és elnökhelyettesként is. Ma már nem lenne benne sok köszönet, hiszen se pénz, se székház, s lassan már a rendezőket, operatőröket is lámpással keresik.- Ugyanúgy már nem lehetne dolgozni, de másféleképp igen. A jövő nyitott lap, mindent lehet rá írni. Az állandóság persze nagyon fontos, s nekem szerencsém volt, 28 évig vezethettem a művészeti, kulturális műsorokat. Szinte a teljes magyar irodalmat képernyőre vittük, Mik- száthtól Szabó Magdáig, s versműsoraink is voltak. Különösen büszke vagyok a zenés tévészínházra, ahol tíz év alatt ötven operát és operettet mutattunk be.- Sokan nem tudják, hogy már 19 évesen a Magyar Állami Operaház ösztöndíjas rendezője volt, sőt énekelte is Figarót a Zeneakadémián, bár zeneszerzést tanult. Mégis karmester szeretett volna lenni?- így alakult. Furcsa lenne, ha panaszkodnék, hiszen Melis György és Házy Erzsébet mellett kaptam ösztöndíjat, jóval később nyolc évig igazgathattam az Operát, ahol a mai napig futnak a darabjaim.- Nem volt túl kényelmetlen a szék?- Túl sok szólt az anyagi megvonásról, annak brutális formájáról. Ám én mégis szerettem a színházat, nem tudták elrontani a kedvemet, és az előadások is jók voltak.- Utólag egy kicsit azért elve- hette a kedvét a pengeváltás, amit az ÉS hasábjain folytatott.- Nem volt az pengeváltás, én csak leírtam, amit az Operaházról gondolok, s erre reflektáltak. Ez nem a munkásságom legfontosabb része.- Nem sok mozifilmet készített, de azok mind izgalmasak voltak, s a legjobb színészekkel forgatott. A Csárdáskirálynőt épp a minap láttam egy német csatornán.- Én meg most kaptam a hírt, hogy a Deutsche Grammophon Névjegy született: Budapest, 1932. február 8. TANULMÁNYAI: Színház- és Filmművészeti Főiskola (1949-1953) életútja: Fővárosi Operettszínház rendezője, főrendezője (1953-1960), a Petőfi Színház' művészeti vezetője (1960-62), a MTV főrendezője (1962-71), művészeti vezető (1971-74), kiadja DVD-n. Pedig ez 25 éves film, de úgy látszik, német nyelvterületen épp olyan népszerű, mint a Sissi.- Latinovits Zoltán játszotta az egyik főszerepet, s ez igazi örömjáték volt. Szeretett dolgozni a zseniális, de összeférhetetlen színészekkel?- Nekem semmi bajom nem volt Latinovitscsal, sőt mondhatom, jó barátom volt. Bánk bánt forgattam vele a tévének 1966- ban. Melindát Béres Ilona játszotta, Gertrudist Ronyecz Mária, Biberachot Mensáros László.- Miért nem adja a tévé a Lati- novits-Bánkot? Elveszett a kópia?- Van egy homályos példány, de technikailag primitív. Több helyen másodpercek hiányoznak belőle a filmszakadások miatt. Végül is csak négy mozifilmet forgattam, a Csárdáskirálynő mellett a Háry Jánost, a Délibábot és az Erődöt. Ám ha minden tévéfilmet, színházat beleszámolok, 175 darabot rendeztem, s ezek között külföldi vendégszereplések is vannak, hiszen megfordultam Finnországban, Olaszországban, Új Zélandon, az USAművészeti igazgató (1974-79), elnökhelyettes (1979-86), fő rendező (1986-90), a Fővárosi Operettszínház igazgatója (1993-96) az Operaház főigazgatója (1996-2001), örökös tagja (2000-), a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára (1953-2005) díjai: Jászai Mari-díj (1956, 1961), érdemes művész (1967), Kossuth-díj (1970), Monte-Carló-i Arany Nimfa-díj, bán, a Szovjetunióban és hajdan mindkét német államban.- Ősszel megrendezte a Lili bárónőt Szentpéterváron. Valóban annyira szeretik az oroszok az operettet, hogy hónapokig nem lehet rá jegyet venni?- Nem tudom, de a Lilit nagyon szeretik. Azóta megduplázták az előadásszámot, és felemelték a jegyek árát.- Az Igéző sokakat újra meg- igézett, amikor a születésnapján leadta az ml. Remek mozi. A többi filmjét, darabját is vállalná?- Nézze meg a Tartuffe-öt vagy a Cosi Fan Tutiét, egyik sem poros még.- A Szinetár családban mindenki színész, így könnyen megtörténhet, hogy a vasárnapi ebéd is a Don Giovanniról vagy éppen a Chicago című musicalről szól. Ennyi elfoglaltság mellett jutott elég idő a családjára?- Nem kell mindenáron magányos farkasnak lenni, a család nekem mindig fontos volt. Tisztelem azokat is, akiknek az Unda-díj (1970), Balázs Béla- díj (1974), kiváló művész (1978), a prágai tévéfesztivál legjobb rendezéséért járó díja, . a trieszti Ezüst Aszteroid-díj (1980), Pro Űrbe Budapest (2001), az Állami Operaház Mesterművésze (2003) főbb rendezései: Denevér (1966), André Chénier (1978), Hoffmann meséi, Faust (1985), Figaro házassága (1987), Tannhauser (1987) egész életük a színházról vagy a moziról szól, de a -növendékeimet mindig arra biztattam, hogy éljenek teljes életet, mert akkor tudnak minden szerepet eljátszani. Engem is az a művészet érdekelt, amely a világról, az életről szól. Egyébként a mi családi életünk is elég hétköznapi. Talán hihetetlen, de annyi mindenről beszélünk, hogy annak csak töredéke a művészet.- Mások egy ilyen évforduló után hátradőlnek, leltároznak, s eljárnak színházba, moziba, és esetleg tanácsot adnak az ifjú rendező kollégának. Ám ahogy tudom, nem a szentpétervári rendezés volt az utolsó munkája, sőt még filmezne is.- Most is az ORTT-től jövök, kíváncsi voltam, milyen pályázatokat írtak ki. A nagy tervem egy viszonylag ismeretlen Kálmán Imre-operett, a Tatárjárás. Időtlen idők óta nem készült zenés film, s a forgatókönyv már megvan. Ez egy ironikus történet, talán mostanában ezért nem játsszák, pedig hajdan Bécsben és Budapesten is nagy siker volt. A huszárokról szól, akik a Monarchiában minden ősszel hadgyakorlatot tartottak. Ahol letelepedtek, ott mindent megettek, mindent megittak, és minden nőt elcsábítottak.- Állítólag ismét lesz Ki mit tud?, és ön lehetne újra a zsűri elnöke.- Valóban, szó van róla. Hiányzik egy efféle műsor, és ki indítaná el, ha nem a köztévé? Őszszel már voltam zsűrielnök a nyíregyházi Vidor-fesztiválon, és a kairói filmfesztiválon is beválogattak a zsűribe. Nem unatkozom, de nem is szeretnék. \
