Somogyi Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 7. szám

2007. FEBRUÁR 18., VASÁRNAP 7 INTERJÚ molnár lajos Valószínűleg nem sokan ülnénk szívesen abban a székben, amelyből az egészségügyi miniszter irányítja a reformot. Molnár Lajos nem törődik a népszerűtlenséggel és a kritikákkal. Állítja: neki csak a betegek érdeke fontos. A BETEGEK FEJERE HULUONA VAKOLAT? A vizitdíj alig néhány nap­ja startolt, az Egészség- ügyi Minisztériumban még sincs szusszanásnyi pihenő. Március elején megtudjuk, milyen beteg­séggel melyik kórházba mehetünk. Bánky Bea - Tibay Gábor- Mikorra várható, hogy nyil­vánosságra hozza a Molnár-lis­tát, amely a kórházak végleges ágyszámait tartalmazza?- Március elején hozzuk nyil­vánosságra. Két feladatunk van ugyanis. Meg kell határoznunk a régiókon belüli konkrét ágyszá­mokat, és el kell készítenünk az egyes kórházak ellátási körzeteit. Tehát nemcsak azt fogjuk meg­mondani, hogy hol, mi változik, mely kórházak szűnnek meg, ha­nem azt is, hogy a pácienseket különböző betegségeikkel hol látják majd el. Az ágyszámlista gyakorlatilag elkészült, de az el­látási körzetek meghatározásán még dolgoznak a tárca szak­emberei. A törvény is azt mond­ja, hogy a listát március elejéig kell kihirdetnünk.- A mostanra kialakult, végle­gesnek nevezhető lista meny­nyiben tér el eredeti, januári javaslatától? A lovasberényi találkozón mennyire csorbul­tak a szakmai elképzelések a politikai lobbi nyomására?- Az egyéni képviselőket - jobb- és baloldalit, liberálist egy­aránt - azért választják, hogy lobbizzanak területük érdeké­ben. Meglepő politikai összefo­gással értelmes megoldások szü­lettek. Például az egymástól tíz kilométerre lévő kisbéri és móri kórház konzorciumot alkotva megosztja egymás között az ak­tív ellátást és a rehabilitációs fel­adatokat, miközben csak egy gazdasági-műszaki igazgatósá­got tartanak fenn. A Honvédelmi Minisztérium kecskeméti Repü­lőkórháza pedig beolvad a me­gyeszékhely fekvőbeteg-intéz­ményébe.- Nem gondolja, hogy a bete­get nem lesz kinek meggyógyí­tania, mert az orvosok az ala­csony fizetés és az egzisztenciá­lis bizonytalanság helyett in­kább Angliát, Svédországot vagy Szaúd-Arábiát választják?-Magyarországon kevés orvos van, ezért ha a jelenlegi munka­helye meg is szűnik, minden jó szakember el tud helyezkedni itthon. A szegedi orvosegyetem­hez 37 klinika tartozik, 12 kü­lönböző kórházban operálnak. Természetesen e helyzetben ke­vésnek tűnik az altatóorvos. De részben a szakemberhiány is megoldódna, ha a pavilonos rendszer helyett tömbkórházak­ban gyógyítanák a betegeket. Ha egy vidéki kórházban megszű­nik a sebészeti osztály, az nem azt jelenti, hogy nincs szükség sebészre. Egynapos sebészete­ket kell létrehozni, fejlett diag­nosztikával kisebb sérüléseket ellátni, a bonyolultabb műtéte­ket pedig súlyponti kórházak­ban végezni.- Most, hogy még az amorti­zációs támogatást is elvették a háziorvosoktól, miből fejleszthető az alapellátás?- A háziorvosok az eszköz- és ingatlantámogatást gyakorlatilag beleszámolták a „fizetésükbe”. Öt év alatt 15-20 milliárdot fizetett ki az OEP új műszerek beszerzésé­re, informatikai rendszerek kiépí­tésére, rendelők felújítására. Ez nem kevés pénz. Mondok mást: a vizitdíj havonta 150-200 ezer forinttal növeli a háziorvosok be­vételét Ez 25 százalékos finanszí­rozásnövekedést eredményez.- A markáns reformlépéseket nemcsak az orvostársadalom, hanem a kormánypártok is fenntartásokkal fogadták. Gyurcsány Ferenc szerint túl­buzgóság kórházi napidíjat kérni a gyermekük beteg­ágyánál maradó szülőktől.- Egy ekkora átalakítás nem történhet hibák nélkül, a dönté­seinket önkritikával szemléljük. Készek vagyunk ezeket korrigál­ni. Ebben az esetben is felül­vizsgáljuk a jogszabályt.- A szakmai kamarák ettől függetlenül úgy érzékelik, a minisztérium elzárkózik az egyeztetések elől.- Furcsának találom, hogy a gyógyszerészkamara és a gyár­tók először kijelentik, hogy nem egyeztet velük a minisztérium, aztán úgy pontosítanak: „konzul­tációk zajlottak, de egyeztetés nem”. Ha elvárják, hogy minden az ő akaratuknak megfelelően történjen, akár harmincszor is ta­lálkozhatunk, nem jutunk dűlő­re. Nyár óta több száz egyezteté­sen vettek részt a minisztérium vezetői, munkatársai, és a bete­gek érdekeit szolgáló javaslato­kat mindig figyelembe vettük. Egyébként múlt héten rendez­tünk a fővárosi és Pest megyei háziorvosoknak tájékoztatót a vi­zitdíjról, de mindössze 17-en je­lentek meg.- Viszont kétezer-ötszázán vettek részt az orvosi kamara gyűlésén, ahol a háziorvosok a praxisuk működtetésére kapott összeg megduplázását követelték. Nem gondolja, hogy valóban alacsony a finanszírozásuk?- A Medgyessy-kormány alatt ötven százalékkal emelkedtek az orvosbérek. Jobb lett a helyzet? Elégedettebbek lettek az orvosok? Nem, mert önmagában a pénz nem orvosolja az egészségügy bajait. A háziorvosok követelését kétféleképpen lehetne teljesíteni. A kért 60 milliárd forintot úgy lehetne kigazdálkodni, ha egy fil­lért sem költenénk betegszállítás­ra, dialíziskezelésre és gyógyásza­ti segédeszköz-támogatásra, vagy négyszeresére növeljük a vizit­díjat. Mi egyik megoldással sem értünk egyet Aki felelősségtelje­sen viselkedik, nemcsak tartja a markát, hanem megmondja, honnan vegyünk el pénzt.- Egy közalkalmazott orvos nem keres többet 160 ezernél.- Beszéljünk világosan: van, akinek alacsony a bére, van, aki­nek nem. Létezik egy orvoselit, Molnár Lajos: egy hete a fővárosi és Pest megyei háziorvosokkal egyeztettünk a vizitdíjról, de csak 17-en jöttek el amely az európai átlagot messze meghaladó jövedelmet könyvel­het el.- De csak a paraszolvencia miatt - A tűzoltók, rendőrök sokkal kevesebb fizetésért még az éle­tüket is kockáztatják, mégsem adunk nekik hálapénzt. Amikor a traumatológusok bérük meg- négyszerezését követelték, nem tették hozzá, hogy nem fogadnak el többé hálapénzt Amelyik házi­orvos most arról beszél, hogy a 300 forintos vizitdíj megrontja az orvos-beteg kapcsolatot, azt is hozzáteszi, hogy a hálapénzt sem vágja zsebre? Ha ennyire érzéke­nyek szociálisan, miért nem mon­danak le a paraszolvenciáról?- Azért az ellenállás, mert az orvosok félnek, hogy a vizitdíj megszünteti a hálapénzt?- Nem, de ők is biztosak ab­ban, hogy csökkenti. A gyógy­szertárban, ahol szintén fehér kö­penyesek dolgoznak, az emberek nem adnak hálapénzt a patikus­nak. Miért? Mert nincsenek ki­szolgáltatva, és számlát kapnak a gyógyszereikért- A szlovák kormány egyik első intézkedése éppen a vizit­díj eltörlése volt.- Ki is mentek volna-a szlovák orvosok az utcára tüntetni, ha ál­lami költségvetésből nem kom­penzálták volna őket Sokba kerül ez a szlovák büdzsének, és véle­ményem szerint nem sokáig tart­ható fenn.- Ha minden kormánynak kell egy Bokros Lajos, kérdés, hogy ön meddig marad a posztján. Csak elindítja a folyamatokat vagy végigküzdi azokat? Molnár Lajos egészségügyi miniszter SZÜLETETT: 1946. október 13-án, Nyírbátorban diploma: 1971-ben a Debre­ceni Orvostudományi Egyete­men orvosi, majd egészség- ügyi szakközgazdászi diplo­mát szerzett pályafutás: évtizedekig fül- orrgégész szakorvosként dol­gozott Algériában és Ausztriá­ban is TÖBB EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZ­MÉNYT vezetett: a BM Köz­ponti Kórház, a Szent István Kórház és a MÁV-kórházf& igazgatója volt. A Liberális Egészségügyi Tanács elnöke, a 2006-os választáson lett az SZDSZ országgyűlési kép­viselője. 2006. június 9-től a kabinet tagja, egészségügyi miniszter. család: nős, két férjezett lánya, három unokája van- Lehet, hogy stabilabb lenne most az államháztartás, ha Bok­ros Lajos végig tudja vinni pénz­ügyi reformját. Miniszterségem addig ér valamit, amíg reformot lehet csinálni. Ellenkező esetben nem esik nehezemre megválni ettől a széktől. A kormányfő azon­ban sokszor leszögezte: kiáll a reformok mellett.- Valóban nem okozhat sok örömöt mostanában ebben a székben ülni.- Mi a fontosabb: a népszerű­ség vagy azt elérni, hogy ne le­gyen kétszer akkora az infarktu­sos halálozás az egyik kórház­ban, mint a másikban? Népszerű­ségvesztés árán is fel kell vállal­ni a küzdelmet, hogy a magyar rákos nőknek ne legyenek rosz- szabbak a gyógyulási esélyei, mint a bolgároknak vagy az albá­noknak.- Csak akadályokba ütközött az elmúlt időszakban, vagy volt olyan pont is, amikor azt mondta: megérte belevágni?- Annak örültem a legjobban, amikor otthon néztem a tévét, és egyszer csak megjelent egy re­cept nélkül kapható gyógyszer reklámja: a képernyő felső sarká­ban át volt húzva a 725 forintos régi ár, és alatta szerepelt, hogy most 625 forintért lehet hozzájut­ni. Ekkor azt éreztem: megérte.- Csakhogy közben 3 ezer or­vosság jelentősen drágult, mert csökkent OEP-támogatásuk.- Azért, mert tele vannak töm­ve a hálószobák éjjeliszekrényei drága pirulákkal. És annyi gyógy­szert dobunk ki, hogy az már a Duna vizében is kimutatható.- Látjuk, hogy nem a népszerűsé­gi mutatók a legfontosabbak az ön számára. Az ellenzék és a kama­rák nem is az elkötelezettségét, hanem a motivációit kérdőjelezik meg. A kórház reform kapcsán in- gaüanspekulációkat hajtogatnak, legutóbb még a scientológjai egy­házzal is kapcsolatba hozták.- Ez őrület, tudják? Hét évvel ezelőtt a Szabadság-hegyi Eötvös utcából kiköltöztették a III-as szá­mú Belgyógyászati Klinikát. Az­óta ott áll az épület Budapest leg­szebb, többhektáros telkén, üre­sen pusztul, pedig 5-6 milliárdot ér. Senki sem mer hozzányúlni, mert politikai cirkusztól tarta­nak. Pedig az egyetem klinikáira vagy a lepusztult hatvani kórház­ra kellene költeni ezt az összeget.- Ha a lipótmezei pszichiátriai intézet megszűnik, azzal ugyanez nem történhet meg?- Mondjuk ki: el kell adni. 150 éve épült tébolydának. Ma már tébolydára semmi szükség, a pszichiátriának pedig nem így kell kinéznie. Csak arra kell vi­gyázni, hogy az épület jó áron kel­jen el, és a pénzt rá kell költeni a romos kórházi épületekre.- Ezek szerint az egészségügy­ben maradnak az eladott ingat­lanokért kapott összegek?- Hát persze. Miért baj ez? Álljon inkább ott, és pusztuljon tovább, a betegek fejére pedig es­sen rá a vakolat?

Next

/
Thumbnails
Contents