Somogyi Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-11 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 6. szám
5 2007. FEBRUÁR 11, VASÁRNAP SZTORIK, ESETEK Ki törődik itt az egészséggel? biomizéria Amikor néha a számlákat is nehezen fizeti ki, luxus az egészség A magyarok többségét nem érdekli az egészséges élet, harmaduk azt sem tudja, mitől bio egy élelmiszer, s csupán három százalékuk vásárol ellenőrzött árut. Vajon miért nem törődünk az egészségünkkel? Dián Tamás Nyugat-Európában óriási divatja van a biotermékeknek, mivel az emberek egyre inkább rájönnek, hogy a mondás, miszerint az „egészség érték”, korántsem csak egy szlogen. Boldogabb társadalmakban már tudják, hogy a munkaképesség fenntartása akár befektetésként is felfogható. Megtérüléséből az illető nem csupán anyagilag, hanem az élet minden területén profitál. Ugyanakkor nálunk a többség még messze van ettől a felismeréstől. Kis hazánkban még inkább az önkizsákmányolás a jellemző, nagyon kevesen terveznek előre, s az egészség megőrzése is sokadrangú szemponttá válik. Klein Sándor munkapszichológus szerint ezt a szemléletet még a rendszerváltás előtti időszakból hoztuk magunkkal. Mint mondta, az elmúlt tizenhat év kevés volt, hogy átformálja az emberek gondolkodását. „Nagyon sokan még mindig nem fogták fel, hogy a gondoskodó állam illúziója a múlté, ha az egyén nem törődik magával, akkor ezt nem teszi meg helyette senki - jelentette ki. - Sajnos úgy élünk, mintha nem is lenne holnap, mindig csak a jelennek próbálunk megfelelni. Ez egyébként nem csak az egészségmegőrzésre, hanem az élet sok egyéb területére is igaz, a takarékoskodástól a hitelfelvételig.” A szakember ugyanakkor nem tagadta: annak, hogy elhanyagoljuk magunkat, anyagi okai is vannak, hiszen a bioélelmiszerek 30 százalékkal drágábbak a hasonló kategóriájú, „hagyományos” termékeknél. Ám az ökológiai termelésből származó termékeket vásárló három százalékAmikor Budapest ma is a világ egyik legszennyezettebb városa, komikus bioélelmiszerre költeni nyi vevőnél azért többen vannak azok, akik megengedhetnék maguknak, hogy vegyszerektől és egyéb káros anyagoktól mentes árucikkeket tegyenek a kosarukba. E tekintetben tehát mégiscsak az igényekkel és az egészségkultúrával vannak problémák. „Sajnos az az igazság, hogy a nagy multinacionális vállalatok sokkal jobban törődnek az alkalmazottaik egészségével, mint maguk a dolgozók - mondta a munkapszichológus. - Ezek a cégek hozzák magukkal a saját egészségmegőrzési kultúrájukat, ráadásul elemi érdekük fűződik ahhoz, hogy minél kevesebb emberük legyen beteges. Ugyanakkor sokszor hallani, hogy a munkavállalók egyenesen morognak a fitneszbérlet miatt, mondván: inkább kaptak volna valami hasznosabb juttatást.” Másként látja ezt a szociológus. Adamik Mária, az ELTE Társadalomtudományi Karának tuNem hiszek a vegyszer nélküli világban ORLOVITS TAMÁSNÉ TITKÁRNŐ: nem hiszek abban, hogy a mai világban vegyszer nélkül is lehet gazdálkodni. Annyiféle betegség van, hog)' ez szinte lehetetlen. Mi a saját kertünkben termesztjük a zöldségeket, de már csak a sárgarépa és a saláta bírja ki permetezés nélkül. Három éve már a paradicsomot is kezelni kell, ezért nem hiszek a biominősítésekben. STAUDINGER ÁGOTA PEDAGÓGUS: egyszer vásároltam egy biotésztát, de semmilyen különbséget nem éreztem a hagyományoshoz képest Persze tudom, hogy az ilyesmi csak hosszú távon érezteti hatását, de a ’ mai világban már az sem teljesen „tiszta”, amit vegyszer nélkül termelnek. Ráadásul a biotermékek drágábbak is. Próbálok egészségesen élni, például sok salátát eszem. Bioélelmiszerek vásárlási gyakorisága SZÁZALÉK legalább hetente vásárol: 3,1 Kéthetente vásárol: ___________1,9 Ha vonta vásárol:_____________Lf[ Ri tkábban vásárol, mint havonta: 3,5 Nagyon ritkán vásárol:________13,4 Eg yáltalán nem vásárol:_______76,5 fO RRAS: fiFK HUNGÁRIA Kínálat van, vásárló annál kevesebb dományos főmunkatársa amondó: semmi meglepő nincs a mai magyar társadalom „kamikáze” életmódjában. Az emberek többsége számára ugyanis még az egszisztenciális talpon maradás is óriási kihívást jelent, s ilyen léptékű problémák mellett az egészségtudatosság már szinte „luxus”. „Senkitől sem lehet elvárni, hogy miközben nem tudja kifizetni a számláit és bizonytalannak látja a jövőjét, azon tűnődjön, hogy egészségesen él-e - mondta. - Az emberek egyébként sem buták, tudják, hogy a jelenlegi életkörülményeik oly mértékben betegítenek, hogy azon néhány vegyszermentes élelmiszer elfogyasztásával nem lehet védekezni. Én például sokat járok Budapest belvárosában, s annyi kipufogógázt és sok egyéb káros anyagot szívok, hogy amellett bíoélelmiszerekre költeni szinte már a komikum határát súrolná.” Furcsa, de még azok körében sem elég erős az egészséges élet iránti motiváció, akik egyébként rendszeres vásárlói az ökológiailag ellenőrzött termékeknek. Ágoston Marianna, egy bioüzlet eladója például arra panaszkodott, hogy amióta pár száz méterrel arrébb költözött a bolt, kevesebben térnek be. Mint mondta, úgy látszik, sok ember számára ez a kis kitérő is sok. „Abból is sejthető, hogy a vendégkör nem „ortodox” biofogyasztó, hogy nyáron visszaesik a forgalom - jelentette ki. - Olyankor sokan elutaznak pihenni, de nem spájzolnak be, mivel megfelel számukra az idegen helyen kapható ellátás is.” Arról sem szabad elfeledkezni, hogy nem minden vásárlót az egészségtudatosság hajt. Van, akit a szükség kényszerít a vegyszermentes, prémiumtermékek megvételére. Sok bioüzlet forgalmának nagy részét az allergiások teszik ki: a liszt- és tejcukorérzékenyek, a diabéteszesek és a candida-fertőzésben szenvedők mind ide jönnek, mivel nem kell sokat válogatni, egy helyen megtalálják a legtöbb, számukra megfelelő élelmiszert. Váncsa István publicista: „TOVÁBBVIHETŐ POLITIKAI, szellemi öröksége viszont nincsen se Nagy Imrének, se 56-nak általában, de nyilván az se jelentene semmit, ha volna.” Kovács Lajos rendőrségi tanácsadó: „A TÚLOLDALON IS VANNAK nagyon korrekt és normális emberek, csak éppen törvényt szegnek.” Réz András filmesztéta: „kiábrándító volt szembesülni azzal, hogy a filmszemlén az általunk látott művek nyomasztó többsége készülhetett volna akár 1972-ben vagy 52-bén is.” Denzel Washington színész: „...senki nem viszi magával a bankbetétjét, amikor menni kell. Az egyiptomiak megpróbálták. De nem működött.” Lanczner Ferdinánd (Satu): „ÉPPEN EGY HORGÁSZBOTRA kötött ecsettel mázoltam le az MSZP-s Horváth Csaba plakátját, amikor szólt a benzinkutas, hogy Satu, most ne festegess, kitört a forradalom. Azonnal a Kossuth térre mentem.” A legendák arénája: meghalt a kőkemény magyar rock? ÜZENGETÉS Schuster Lóri úgy mutatta be a P. Mobil új arcát, Rudán Joe-t, hogy ő nem dalos, csak énekes Botrányosra sikeredett a Magyar Rock Legendák kétnapos fesztiválja. A valamikori őszinte kőkemény rockerzenészek egy része politikai happeningen érezve magát hirdette ideológiai igéit, a többiek csupán szerették volna újraélni a régi szép koncertidőket. Nem sikerült. „Mivel újra igény van a minőségi élő rockzenére, szeretnénk felvonultatni a Magyar Rock Legendák Fesztiválján az elmúlt huszonöt-harminc év rockzenei életének legmagasabb színvonalát képviselő előadókat” - hirdették a szervezők, akik többek között Vikidál Gyulával, Hobó- val, Deák Bili Gyulával, az Eddával, a Beatricével és a P. Mobillal hirdették a koncertet. Ez a felvezetés olyannyira kiborította a bilit Sebők János rockszakírónál, hogy Hobónak és Frenreisz Ká- rolynak címezve nyüt levelet írt az Élet és Irodalomba. Azt kérte tőlük, ne lépjenek színpadra olyanokkal, akik emberileg és politikailag is felemás karriert futottak be, s hiteltelenné is váltak. Vikidál Gyuláról felidézi, hogy Dalos néven együttműködött a pártállami titkosszolgálattal, emlékeztetett arra, hogy az Edda, a munkásfiatalok egykori reprezentáns zenekara menetközben áttért a profitzenére. Három zenekarban is játszott a feszüválon Gidófalvy Attila, aki évekkel ezelőtt a szélsőjobbos „NEM ÉRTEM, miért kell beletaposni a színpadba ezeket a zenészeket - mondja Hajnal Gábor rádiós műsorvezető, aki a kifogásolt együttesek jó részével dolgozott már. - Ez rock and roll, és nem politika. eszméket terjesztő Pannon Rádió egyik alapítója volt. Nagy Feró közelmúltját idézve megemlíti, hogyan jutott el az SZDSZ-től a szélsőjobbig. Sebők a leginkább lehangolónak mégis a P. Mobil vezetője, Schuster Lóránt pályafutását tartja, aki a Pannon Nemzeti Front elnökeként a budai Várban tartott egyik emlékünnepségen újfasisztáknak szónokolt. „Nem lehetett szó nélkül hagyni a kétnapos rockfesztivál beMiért ne léphetnének színpadra eltérő politikai felfogást valló rockerek? Ezek szerint különböző pártállású színészek sem szerepelhetnének együtt filmben vagy színdarabban?” harangozóját és az eseményt sem, mert egyszerre volt öntömjén és hazugság - indokolja a levél megírását Sebők János. - Ho- bót is megszólítottam, mert Ho- bó munkássága, nem politikai, hanem morális és művészi értelemben nem illeszkedik mindahhoz, amit bizonyos zenekarok és zenészek képviselnek.” Arra utal, hogy a zenészek ezen a fesztiválon egymásnak üzengettek a színpadon, egyes zenekaroknál pedig elsődleges szerep jutott a kirekesztésnek, amire Hobó azzal válaszolt, hogy így konferálta fel az Allén Gins- berg-poéma előadását: „most egy buddhista, buzeráns zsidó verse következik!” Schuster Lóránt a P. Mobil egykori és róla ugyanúgy jelentő énekesének, Vikidál Gyulának is megadta a magáét, amikor együttesének énekesét, Rudán Joe-t azzal mutatta be, hogy „ő nem dalos, csak Feró: Sebők utálja a Beatricét énekes”. A pannonos Gidófalvy nemzeti színű ruhában lépett fel, de hát játszották már a Honfoglalás szvit szólóját a P. Mobil zenészei Magyarország alakú gitáron is. Frenreisz Károly úgy véli, egyetlen zenésztársa ideológiájával nem azonosult, ő csupán tette a dolgát, és zenélt a Skorpióval. Márcsak ezért sem gondolta, hogy a nyüt levél hatására nem kellett volna színpadra lépnie. Nagy Feró nem ért egyet Sebőkkel, azt mondja, a szakíró sosem szerette a Beatricét. „Súlyos szerepzavarban szenved e zenészek egy része, akik valamikor hiteles személyiségként jelentek meg a színpadon - véli Sebők. - Nem létezik az a legenda, amit magukról hirdetnek. Mivel Magyarországon nincsenek kibeszélve a múlt dolgai, máig gyárthatók ezek a hamis legendák. ■ Csontos Tibor Ez rock and roll, és nem politika
