Somogyi Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-11 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 6. szám
4 2007. FEBRUÁR 11., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA ultrák A futballhuliganizmus egyidős a labdarúgással. Most az olaszoknak kellett szembesülniük azzal, hogy az „ultrák” ereje jóval nagyobb, mint amekkorával fel tudják venni a versenyt. ■■ / / FEGYVERSZÜNET A FOCI HÁBORÚBAN Hét végén újrakezdődött az olasz foci, többnyire zárt kapuk előtt. Az egy héttel korábbi, egy rendőr halálával végződő rendzavarás utáni sokk azonban még nem múlt el. Éber Sándor- Gyükeri Mercédesz Egyperces néma felállással kezdődött múlt pénteken egy futballmérkőzés Cataniában: egy szurkolóra emlékeztek, akit pár nappal korábban halálra rugdostak egy helyi meccsen. Kilencven perccel később a szicíliai városban is állt a bál: helyi szurkolók csaptak össze a vendégcsapat Palermo drukkereivel és a rend- fenntartókkal. Több mint százan megsérültek, köztük több mint félszáz rendőr. Egyikük majdnem életét vesztette, másikuk, a 38 éves Filippo Raciti nem volt ilyen szerencsés: az ügyészség szerint egy 17 éves suhanc egy férfivécéből kitépett mosdókagylóval találta el; néhány órával később meghalt. 1963 óta ő volt az olasz fociháború 18. áldozata. Egész Itáliát sokkolta az eset és a kormány reakciója is: Róma minden labdarúgó-eseményt határozatlan időre leállított. Szerdán úgy döntöttek, hogy a hét végén újraindulhat a cirkusz, amelynek heti reklám- és tévés jogokból származó bevételét is százmillió eurókban mérik. Ám csak azokba a stadionokba engednek be közönséget, amelyek megfelelnek az úgynevezett Pisanu-törvény előírásainak: megfelelő kamera- és kapurendszerrel tudják távol tartani a csőcseléket, s a jegyeladásnál kontrollálni tudják, ki jut be. A törvény még az előző, SUvio Berlusconi (amúgy AC Milan- elnök) vezette kormány idején született, ám sokatmondó, hogy most csak hat pálya kapott engedélyt - nem volt köztük a két milánói csapatnak otthont adó Giuseppe Meazza-stadion sem. Hogyan lehetett mégis mérkőzéseket rendezni? A pályák többnyire nem a klubok, hanem a helyi önkormányzat fenntartásában működnek, az engedélyt sok helyen hétről hétre adták ki. A jelek szerint simán. Nem mintha ennek különösebb jelentősége lett volna; nyílt titok, hogy sem a rendőrség, sem a klub nem volt képes rendet tartani a pályán belül. Különösen a lelátó kanyarja, a Curva számított veszélyes területnek: mivel nem ellenőrizték a belépőket a sokszor a szurkolók kemény magjából kikerülő biztonsági emberek, bármit magukkal vihettek, beleértve fegyvereket, robbanószereket (Cataniában több mint száz ilyen robbant fel) vagy éppen drogot. Nem elhanyagolható a maffia szerepe sem. A cataniai tragédia után több kereskedőt tartóztattak le, akik nemcsak fegyverrel, hanem kábítószerekkel is ellátták az ultrákat. Sőt, Olaszország-szerte kész „alternatív” hálózatok alakultak ki a csapatokhoz fűződő tárgyak, ruhák forgalmazására. Itáliában délen jellemző a szegénység, így hiába magas a játék színvonala, a szurkolótábor magja távolról sem a középosztályból kerül ki. A legjellemzőbb észak-dél ellentéten kívül helyi ellenségeskedésre is akad példa. Főként a városi derbiken gyakoriak a balhék. Rómában az AS Roma- Lazio, Milánóban az Internazio- nale-Milan, Genovában a Samp- doria-Genoa, Torinóban pedig a luventus-Torino rangadókon szabadulhat el a pokol. Igen veszélyesek lehetnek a szicíliai derbik is, amikor a rivális városok, Palermo, Catanla vagy Messina csapata játszik egymással. Nem annyira szervezett, de ugyanolyan szegény a magyar futballszurkoló „MAGYARORSZÁGON - ahogy Olaszországban is - a lég elkötelezettebb jutballszurkolók elsősorban az alacsonyabb státusszal rendelkeznek, UTE-Fehérvár meccs 2006-ban képzetlenebbek” - hangsúlyozta Dóczi Tamás szociológus. A futballhuliganizmusra a szélsőbaloldali eszme jellemző. „Mély ideológiájuk azonban ezeknek a jiitballhuligánoknak sincsenek - vélekedik a szociológus -, a külső jegyeket veszik fel, jelszavakat skandálnak ” ENNÉL IS FONTOSABB, hogy nálunk nem olyan szervezettek a szurkolók, mint az olaszoknál Mivel azonban a klubok szegények, a rendfenntartás költségeit is nehezen vállalják. az utóbbi időben a legnagyobb botrány 2003-ban volt az FTC- Debrecen mérkőzésen, ahol a nézők a pályára befútta megtámadták a játékosokat. A szociológus szerint a botrányok elmaradása inkább a szerencsének köszönhető, a Ferencváros kizárása az élvonalból is hozzájárulhatott ehhez. A FRADI-DUKKEREKET azonban frusztrálta, hogy a csapat tönkremenetelét tehetetlenül kellett végignézniük. Emiatt is sokan úgy vélik, az őszi zavargásokban főszerepet játszottak a fut- ballhuligánok. Sokkal profibban harcoltak, mint az ellenük kivezényelt rendfenntartók. bár a hatóságok sem tudták kordában tartani a huligánokat, Dóczi szerint nagyobb felelősség terheli a törvényhozókat. Még mindig nincs megfelelő szabályozás a vandalizmus megfékezésére. Nincsenek például beléptető rendszerek a stadionokban, raktárban porosodik a megvásárolt felszerelés. Az egyesületek tartanak a szervezett szurkolóktól, az ultráktól. Ezek a kemény magok a hatvanas években alakultak ki, amikor olcsó jegyekkel próbálták becsalogatni a törzsközönséget a stadionok „kanyarjaiba”. Mára az ultrák nemhogy a jegyek forgalmazását irányítják - nem véletlen, hogy most megtiltották a nagy tételben való árusítást -, de ingyenjegyeket, sőt, vendégszereplések esetén útiköltség-hozzájárulást harcoltak ki maguknak. A kanyar közönsége azonban hatással van arra is, mi történik a pályán. Erre jó példa az a 2004- es Roma-Lazio meccs, amelyet gyakorlatilag az ultrák nyomására szakítottak félbe. Miközben a stadion környékén állt a A 2004 márciusi Roma- Lazio meccs első felében elterjedt: egy Roma-drukkert elgázolt egy rendőr. A Roma a pályán cesco rohantak. A kapitány bólogatott, majd közölte az edzővel: „ha folytatjuk a meccset, megölnek”. A bíró továb- bot intett, ám a két csapat megtagadta a játékot. bál, a Roma vezérszurkolói a pályára rohantak, hogy meggyőzzék Francesco Tottí csapatkapitányt a játék leállításáról. Ezek után az sem meglepő, hogy a vezérszurkolók, a „capik”, a legnagyobb klubok vezetésébe is beépültek. Egyedül a római Lazio elnöke kísérelte meg az elszakadást. Ez sikerrel járt ugyan, ám Claudio Lolitót azóta fegyveres testőr kíséri mindenfelé. A kormányt ennél nagyobb kihívás elé állítja a probléma: 1989 óta öt alkalommal próbálkoztak azzal, hogy jogszabályokkal teremtsenek rendet a pályákon és a stadionok környékén. Eddig sikertelenül. Itáliai csaták 2007. február A Catania- Palermo mérkőzés utáni rendbontásban egy 38 éves rendőr életét veszti, több mint százan megsérülnek. 2004. március A Roma- Lazio meccset a szurkolók és a rendőrök közötti összecsapás után félbeszakítják 2003. SZEPTEMBER Egy húszéves Napoli-drukker szörnyethal, miután leesik az Avellino stadion felső szintjéről. 2001. június Házilag készített bomba öli meg a Messina 24 éves drukkerét. A robbanószerkezetet a városban vendégszereplő Catania szurkolói dobják az ellentábor közé. 2000. OKTÓBER Két angol drukkert megkéselnek a római olimpiai stadionnál a Lazio - Arsenal BL-mérkőzés előtt 2000. március Késsel támadnak egy angol szurkolóra a Roma-Leeds UEFA- kupameccs előtt 1999. OKTÓBER Genovában kétórás utcai harcot vívnak a rendőrök és a drukkerek a Bologna- Sampdoria mérk& zés után. 1995. FEBRUÁR Leszúrnak egy Ge- noa-szurkolót csapata AC Milán ellen játszott meccse előtt.
