Somogyi Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 48. szám
2006. DECEMBER 10., VASARNAP Nemzetközi Csongor és Tünde-fesztivál A budapesti Merlin Színházban lengyel, cseh, szlovák és magyar társulat Csongor és Tünde-előadásaiból rendeztek nemzetközi fesztivált. A magyar színeket a Merlin Színház képviselte. Drámavideót vetítettek a Tisza-parton peter schaffer Amadeus című, 2001-ben a Szigligeti Színházban bemutatott drámája máig a színház egyik legemlékezetesebb produkciója. Szikora János rendezte, Darvas Iván és Alföldi Róbert játszotta a főszerepet. Az előadásról videofelvétel készült, amelyet december 5-én a színházban vetítettek le a közönségnek. MASZK Hunyady Margit titkai egy ládában hevertek Hawaiin Szolnoki színpadon a Sose halunk meg Koltai játssza Gyuszi bácsit DECEMBER 16-ÁN tartják a Sose halunk meg című zenés játék ősbemutatóját a Szolnoki Szigligeti Színházban. Az azonos című film rendezője-főszereplője, Koltai Róbert most is Gyuszi bácsit játssza, de a szövegkönyvet is jegyzi Nógrádi Gáborral együtt. A zenés játék rendezője Szabó Máté. Szegény Yorick a Harmadik Színházban december 12-én mutatja be a Pécsi Harmadik Színház Walter Lewandowsky Szegény Yorick című monodrámáját. A főszereplő Németh János, a rendező Bodonyi József, aki magyarra fordította a darabot. Nem rajzolna bajuszt Mona Lisának Csehov Cseresznyéskertjét mutatta be a Miskolci Nemzeti Színház. A rendező az újvidéki Radoslav Milenkovic, aki Egerben, Kaposváron, Budapesten is dolgozott már. Cse- hovot a valaha élt legnagyobb írónak tartja, e művét sem írta át, úgy véli, ha kibővíte- né, olyan lemre, mintha bajuszt rajzolna Mona Lisának. Gobbi Hilda Aase-díja az epizodistáknak a legjobb epizodistáknak alapított Aase-díjat Gobbi Hilda. Az idei díjazottak: Bende Ildikó (Győri Nemzeti Színház), Blasek Gyöngyi (Budapest Bábszínház), Krum Ádám (Pécsi Nemzeti Színház), Valkay Pál (Budapesti Kamaraszínház és soproni Petőfi Színház). Visszajárok a Madách Színházba karakter Mindig banyákat játszottam, így a színpadon könnyen megöregedtem szerelem Bródy Sándorral való kapcsolatából született Hunyady Sándor, a nagy novellista Pásztor Erzsi született: 1936. szeptember 24., Budapest diploma: Színművészeti Főiskola (1959) PÁLYAFUTÁS: Debrecen (1959-61), Petőfi Színház (1961-64), Szolnok (1965), Pécs (1966-80), Madách Színház (1981 -) család: lánya Henrietté (40)- Sík Ferenc főrendezőtől szép szerepeket kaptam. Sokáig nem csináltam semmit, mert akkor született a kislányom, de aztán később valóban nagy drámai szerepeket játszhattam. Jól éreztem magam Pécsen, bár ott váltam el. Az undokságokat egyébként is lerázom magamról, nem rágódom sokáig semmin. Nyaranta két-három tévéjátékban is szerepeltem, és jöttek a mozifilmek: Veri az ördög a feleségét, az Angi Vera és a többiek. A szakma sosem díjazta, de én szerettem, s ennek köszönhettem, hogy meghívtak a Mafilm társulatába.- Azzal sem volt nagy szerencséje, hiszen hamarosan szélnek eresztették.- Okozott is némi fejfájást. Székhelyi Jóskával játszottunk egy félkegyelmű testvérpárt valahol, s neki panaszkodtam. Ő kérdezte, hogy beszéljen-e Ádám Ottóval. Legyintettem, ugyan, ha én kellenék az Ádám Ottónak, már megkeresett volna. „Anyukám, mit veszíthetünk”, kérdezte, és két nap múlva már aláírtam a Madách-szerződést. Ádám Ottó úgy fogadott, mint a mesében, mintha nagy szükség lenne rám. Az már nem rajta múlott, hogy később zenés színház lett a Madách. Kerényi Imre nyugdíjazott is, de azóta is visszajárok. Most a Huszti által rendezett Forgószínpadot újítjuk fel Psotával, Lehocz- kyval, Csűrössel, Földivel, Fürrel és Bencze Icával. Az Örkény Színházban és a Turay Ida Utazó Színházban, valamint az IBS színpadon is fellépek. És négy éve Székhelyi Jóska meghívására minden évadban eljátszom egy szerepet a Szegedi Nemzeti Színházban, most a Tartuffe van soron. A várost is imádom, kijárok a piacra, s mindig olyan jókat beszélgetek, ott még ráérnek trécselni, és nem félnek megszólítani. Családi hagyaték alapján adta közre Alexander Brody a XIX. század népszerű színésznője, Hunyady Margit színházi és magánéleti titkait. „Édesanyám színésznő volt, lehet, hogy csak az ő egyénisége miatt érzem a színészpályát olyan komolynak, szinte tragikusnak, mint valamilyen szerzetesi rend szigorú életszabályok által meghatározott sorsát” - írta Hunyady Sándor Hunyady Margitról. Az 1854-ben született színésznőről Hunyady Margit - Egy mai történet a tizenkilencedik századból címmel a napokban jelent meg míves kötet Alexander Brody összeállításában. A színésznő a szerző „mostohanagyanyja” volt, aki nem csupán a színpadon bizonyított, hanem az irodalomban is: jóval Kaffka Margit előtt írt olyan elbeszéléseket, amelyeknek helye lenne a fontosabb magyar novellák antológiájában. A dokumentumregény ezekből is ad némi ízelítőt, miként Hunyady Margit levelezéséből, a róla szóló anekdotákból, kritikákból is. Ez utóbbiak egyikében például ezt írták róla: „Szép és nemes tulajdonai vannak, olyanok, amelyekkel a természet csupán kegyeltjeit szokta kitüntetni”. ■ A közönség kedvence volt Kolozsvártól Szegedig. E színház- és irodalomtörténeti adalékok 2000-ig hevertek Hawaii szigetén egy titokzatos ládában, amíg e családi örökségre Alexander Brody kíváncsi nem lett, és e kíváncsiskodásból meg nem született a kötet. Megismerhetjük belőle a színésznő-írónő különös szerelmi kapcsolatát is a magyar irodalom fenegyerekének számító Bródy Sándorral is. E szerelem gyümölcseként született a zseniális magyar novellista, Hunyady Sándor. Karácsonyi emlék című novellája is olvasható e dokumentumregényben, amelyben leírja, hogy emlékszik a spájzukban elhelyezett nemzetiszín szalagos babérkoszorúra. Amikor paszuly- főzeléket főztek, a szerző nagyanyja mindig kitépett egy levelet, hogy ízesítse a főzeléket. Hunyady Margit drámai hősnőként lépett fel a vidéki és a fővárosi színpadokon. A közönség kedvence volt Kolozsvártól Szegedig, Nagyváradtól Budapestig. Egyszer operett-énekesnő is lehetett a színpadon, kudarcát novellában örökítette meg. Az előadás végén még öngyilkosságra is gondolt szégyenében, a direktor is csak annyit mondott neki: „Kisasszony, magából nem lesz soha semmi”. ■ Cs. T. Az operettszínpadon megbukott Pásztor Erzsi a minap Schubert Évával ledumálta a műsorvezetőt is, egyik anekdotát ütötték egy másikkal. A Madách nyugdíjas színésznője ma is több színházban játszik, s azt sem fájlalja, hogy nem halmozták el díjakkal 47 éves pályafutása alatt. Dalia László- Sulyok Mária volt a főiskolán a beszédtanáruk, s még most is olyan szépen emlékeztek rá, hogy a műsorvezető meg sem tudott szólalni.- Mi nagyon tiszteltük a tanárainkat, Olty Magdát, aki az igazgatója volt a főiskolának, Bodor Tibort, a beszédtanárunkat, Szinetár Miklós osztályfőnökünket és persze Sulyok Máriát. Olyan szegények voltunk, hogy a rostavizsga előtt Szinetár szalonnát, szalámit hozott be, hogy a fiúk ne éhezzenek. Utóbb derült ki, hogy Bodor tanár úr több fiúnak cipőt vett, mert látta, hogy lyukasban járnak. Sulyoktól pedig tátva maradt a szánk. Olyan példakép volt, hogy elhatároztam, ■ Ádám Ottó úgy fogadott a Madách színházban, mintha nagy szükség lenne rám... Pásztor Erzsi: mindig öregasszonyokat játszottam, az osztályfőnököm azzal vigasztalt könnyű lesz megöregednem ha színésznő leszek, én is ilyen elegánsan öltözöm. Sok bundája és kosztümje volt, s a cipője és a táskája is ugyanabból a színből készült. Sugárzott róla a jólét és az § elegancia. Egyszer megdöbbentett í bennünket, mert vörös hajjal állí- 1 tott be, úgy néztünk rá, mint egy | marslakóra. Igaz, azonnal közöl- s te, hogy mielőtt félreértenénk, filmforgatásról jön, ott festették be. Egyébként sokára jutottam el addig, hogy inkább egy darabot veszek, de az méregdrága.- Debrecenbe szerződött a főiskoláról, ahol akkor Szendrő József volt az igazgató. Milyen szerepekkel kínálták meg?- Már akkor megtettek karakterszínésznek. Például Peacock- nét játszottam a Koldusoperában. Meg a púpos lányt a Bernarda Álba házában. Haragudtam érte, hogy öregbíteni kell, banyákat kell alakítanom, pedig nagyon jó kis szerepeket kaptam. Később egyszer panaszkodtam, sírtam Szinetárnak, hogy a féljem anyját játszom, ez talán a szolnoki időkben volt, s ő csak mosolygott. Bölcs iróniával megjegyezte, hogy nekem sosem lesz gondom, mindig lesz szerepem, míg mások nehezen fogják majd elviselni, hogy a színpadon is megöregedtek. S így is lett, ma ezért nem hiszi el senki, hogy már 70 éves vagyok. Debrecenben egyébként olyan szegények voltunk, hogy apám a borítékba beletett egy 60 filléres bélyeget, hogy válaszolni tudjak. Akkor házasodtam össze Holl Istvánnal, s 1600 forintot kerestünk, de annyi volt az albérlet is. S a férjemnek még katonaadót is kellett fizetnie.- Szinetár jó karakterszínésznek tarthatta, hiszen meghívta a Petőfi Színházba, amely már akkor musicaleket játszott, bár nem nagy sikerrel.- Megelőzte a korát a színház, akkor a musical nálunk még ismeretlen műfaj volt. Majdnem minden bemutató bukás volt. A Képzelt beteg főszerepét például Feleki Kamill játszotta, de így is nagy bukta volt, csak háromszor adtuk elő. Feleki már a premier előtt megmondta, hogy nem fog menni, de akkor borzasztó nagyképűnek gondoltam. Pedig igaza lett, a nagyágyúknak nagyon jó orruk volt. Néhányan átmentek az Operettszínházba, a többiek velem együtt utcára kerültek. Akkor szerződtünk Szolnokra...- Az viszont csak átszállás volt, egy év után Pécsre szerződött, ahol a legjobb magyar darabokban játszhatott, gyakran főszerepet. 17
