Somogyi Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 48. szám

2006. DECEMBER 10., VASARNAP Nemzetközi Csongor és Tünde-fesztivál A budapesti Merlin Színház­ban lengyel, cseh, szlovák és magyar társulat Csongor és Tünde-előadásaiból rendeztek nemzetközi feszti­vált. A magyar színeket a Merlin Színház képviselte. Drámavideót vetítettek a Tisza-parton peter schaffer Amadeus című, 2001-ben a Szigligeti Színházban bemutatott drá­mája máig a színház egyik legemlékezetesebb produk­ciója. Szikora János rendez­te, Darvas Iván és Alföldi Róbert játszotta a főszere­pet. Az előadásról video­felvétel készült, amelyet de­cember 5-én a színházban vetítettek le a közönségnek. MASZK Hunyady Margit titkai egy ládában hevertek Hawaiin Szolnoki színpadon a Sose halunk meg Koltai játssza Gyuszi bácsit DECEMBER 16-ÁN tartják a Sose halunk meg című zenés játék ősbemutatóját a Szolnoki Szigligeti Szín­házban. Az azonos című film rendezője-főszereplője, Koltai Róbert most is Gyuszi bácsit játssza, de a szöveg­könyvet is jegyzi Nógrádi Gáborral együtt. A zenés játék rendezője Szabó Máté. Szegény Yorick a Harmadik Színházban december 12-én mutatja be a Pécsi Harmadik Színház Walter Lewandowsky Sze­gény Yorick című monodrá­máját. A főszereplő Németh János, a rendező Bodonyi József, aki magyarra fordí­totta a darabot. Nem rajzolna bajuszt Mona Lisának Csehov Cseresznyéskertjét mutatta be a Miskolci Nemze­ti Színház. A rendező az újvi­déki Radoslav Milenkovic, aki Egerben, Kaposváron, Buda­pesten is dolgozott már. Cse- hovot a valaha élt legnagyobb írónak tartja, e művét sem írta át, úgy véli, ha kibővíte- né, olyan lemre, mintha ba­juszt rajzolna Mona Lisának. Gobbi Hilda Aase-díja az epizodistáknak a legjobb epizodistáknak alapított Aase-díjat Gobbi Hilda. Az idei díjazottak: Bende Ildikó (Győri Nemzeti Színház), Blasek Gyöngyi (Budapest Bábszínház), Krum Ádám (Pécsi Nemzeti Színház), Valkay Pál (Buda­pesti Kamaraszínház és soproni Petőfi Színház). Visszajárok a Madách Színházba karakter Mindig banyákat játszottam, így a színpadon könnyen megöregedtem szerelem Bródy Sándorral való kapcsolatából született Hunyady Sándor, a nagy novellista Pásztor Erzsi született: 1936. szeptem­ber 24., Budapest diploma: Színművészeti Főiskola (1959) PÁLYAFUTÁS: Debrecen (1959-61), Petőfi Színház (1961-64), Szolnok (1965), Pécs (1966-80), Madách Színház (1981 -) család: lánya Henrietté (40)- Sík Ferenc főrendezőtől szép szerepeket kaptam. Sokáig nem csináltam semmit, mert akkor született a kislányom, de aztán később valóban nagy drámai sze­repeket játszhattam. Jól éreztem magam Pécsen, bár ott váltam el. Az undokságokat egyébként is lerázom magamról, nem rágó­dom sokáig semmin. Nyaranta két-három tévéjátékban is szere­peltem, és jöttek a mozifilmek: Veri az ördög a feleségét, az An­gi Vera és a többiek. A szakma sosem díjazta, de én szerettem, s ennek köszönhettem, hogy meg­hívtak a Mafilm társulatába.- Azzal sem volt nagy szeren­cséje, hiszen hamarosan szél­nek eresztették.- Okozott is némi fejfájást. Székhelyi Jóskával játszottunk egy félkegyelmű testvérpárt vala­hol, s neki panaszkodtam. Ő kér­dezte, hogy beszéljen-e Ádám Ottóval. Legyintettem, ugyan, ha én kellenék az Ádám Ottónak, már megkeresett volna. „Anyu­kám, mit veszíthetünk”, kérdezte, és két nap múlva már aláírtam a Madách-szerződést. Ádám Ottó úgy fogadott, mint a mesében, mintha nagy szükség lenne rám. Az már nem rajta múlott, hogy később zenés színház lett a Ma­dách. Kerényi Imre nyugdíjazott is, de azóta is visszajárok. Most a Huszti által rendezett Forgószín­padot újítjuk fel Psotával, Lehocz- kyval, Csűrössel, Földivel, Fürrel és Bencze Icával. Az Örkény Szín­házban és a Turay Ida Utazó Szín­házban, valamint az IBS színpa­don is fellépek. És négy éve Szék­helyi Jóska meghívására minden évadban eljátszom egy szerepet a Szegedi Nemzeti Színházban, most a Tartuffe van soron. A vá­rost is imádom, kijárok a piacra, s mindig olyan jókat beszélgetek, ott még ráérnek trécselni, és nem félnek megszólítani. Családi hagyaték alapján adta közre Alexander Brody a XIX. század népszerű színésznője, Hunyady Margit színházi és ma­gánéleti titkait. „Édesanyám színésznő volt, lehet, hogy csak az ő egyénisége miatt érzem a színészpályát olyan komolynak, szinte tragi­kusnak, mint valamilyen szerze­tesi rend szigorú életszabályok által meghatározott sorsát” - írta Hunyady Sándor Hunyady Mar­gitról. Az 1854-ben született szí­nésznőről Hunyady Margit - Egy mai történet a tizenkilencedik századból címmel a napokban je­lent meg míves kötet Alexander Brody összeállításában. A szí­nésznő a szerző „mostohanagy­anyja” volt, aki nem csupán a színpadon bizonyított, hanem az irodalomban is: jóval Kaffka Mar­git előtt írt olyan elbeszéléseket, amelyeknek helye lenne a fonto­sabb magyar novel­lák antológiájában. A dokumentumre­gény ezekből is ad némi ízelítőt, mi­ként Hunyady Mar­git levelezéséből, a róla szóló anekdotákból, kritikákból is. Ez utóbbiak egyikében például ezt írták róla: „Szép és nemes tulaj­donai vannak, olyanok, amelyek­kel a természet csupán kegyelt­jeit szokta kitüntetni”. ■ A közönség kedvence volt Kolozsvártól Szegedig. E színház- és irodalomtörténe­ti adalékok 2000-ig hevertek Ha­waii szigetén egy titokzatos ládá­ban, amíg e családi örökségre Alexander Brody kíváncsi nem lett, és e kíváncsiskodásból meg nem született a kötet. Megismerhetjük be­lőle a színésznő-író­nő különös szerelmi kapcsolatát is a ma­gyar irodalom fene­gyerekének számító Bródy Sán­dorral is. E szerelem gyümölcse­ként született a zseniális magyar novellista, Hunyady Sándor. Karácsonyi emlék című novel­lája is olvasható e dokumentum­regényben, amelyben leírja, hogy emlékszik a spájzukban el­helyezett nemzetiszín szalagos babérkoszorúra. Amikor paszuly- főzeléket főztek, a szerző nagy­anyja mindig kitépett egy levelet, hogy ízesítse a főzeléket. Hunyady Margit drámai hős­nőként lépett fel a vidéki és a fő­városi színpadokon. A közönség kedvence volt Kolozsvártól Sze­gedig, Nagyváradtól Budapestig. Egyszer operett-énekesnő is lehe­tett a színpadon, kudarcát novel­lában örökítette meg. Az előadás végén még öngyilkosságra is gon­dolt szégyenében, a direktor is csak annyit mondott neki: „Kis­asszony, magából nem lesz soha semmi”. ■ Cs. T. Az operettszínpadon megbukott Pásztor Erzsi a minap Schubert Évával ledumálta a műsorvezetőt is, egyik anekdotát ütötték egy másikkal. A Madách nyugdíjas színésznője ma is több színházban játszik, s azt sem fájlalja, hogy nem halmozták el díjakkal 47 éves pályafutása alatt. Dalia László- Sulyok Mária volt a főisko­lán a beszédtanáruk, s még most is olyan szépen emlékez­tek rá, hogy a műsorvezető meg sem tudott szólalni.- Mi nagyon tiszteltük a taná­rainkat, Olty Magdát, aki az igaz­gatója volt a főiskolának, Bodor Tibort, a beszédtanárunkat, Szinetár Miklós osztályfőnökün­ket és persze Sulyok Máriát. Olyan szegények voltunk, hogy a rostavizsga előtt Szinetár szalon­nát, szalámit hozott be, hogy a fiúk ne éhezzenek. Utóbb derült ki, hogy Bodor tanár úr több fiú­nak cipőt vett, mert látta, hogy lyukasban járnak. Sulyoktól pe­dig tátva maradt a szánk. Olyan példakép volt, hogy elhatároztam, ■ Ádám Ottó úgy fogadott a Madách színházban, mintha nagy szükség lenne rám... Pásztor Erzsi: mindig öregasszonyokat játszottam, az osztályfőnököm azzal vigasztalt könnyű lesz megöregednem ha színésznő leszek, én is ilyen elegánsan öltözöm. Sok bundája és kosztümje volt, s a cipője és a táskája is ugyanabból a színből ké­szült. Sugárzott róla a jólét és az § elegancia. Egyszer megdöbbentett í bennünket, mert vörös hajjal állí- 1 tott be, úgy néztünk rá, mint egy | marslakóra. Igaz, azonnal közöl- s te, hogy mielőtt félreértenénk, filmforgatásról jön, ott festették be. Egyébként sokára jutottam el ad­dig, hogy inkább egy darabot ve­szek, de az méregdrága.- Debrecenbe szerződött a fő­iskoláról, ahol akkor Szendrő József volt az igazgató. Milyen szerepekkel kínálták meg?- Már akkor megtettek karak­terszínésznek. Például Peacock- nét játszottam a Koldusoperában. Meg a púpos lányt a Bernarda Álba házában. Haragudtam érte, hogy öregbíteni kell, banyákat kell alakítanom, pedig nagyon jó kis szerepeket kaptam. Később egyszer panaszkodtam, sírtam Szinetárnak, hogy a féljem any­ját játszom, ez talán a szolnoki időkben volt, s ő csak mosolygott. Bölcs iróniával megjegyezte, hogy nekem sosem lesz gondom, mindig lesz szerepem, míg má­sok nehezen fogják majd elvisel­ni, hogy a színpadon is megöre­gedtek. S így is lett, ma ezért nem hiszi el senki, hogy már 70 éves vagyok. Debrecenben egyébként olyan szegények voltunk, hogy apám a borítékba beletett egy 60 filléres bélyeget, hogy válaszolni tudjak. Akkor házasodtam össze Holl Istvánnal, s 1600 forintot kerestünk, de annyi volt az albér­let is. S a férjemnek még katona­adót is kellett fizetnie.- Szinetár jó karakterszínész­nek tarthatta, hiszen meghív­ta a Petőfi Színházba, amely már akkor musicaleket ját­szott, bár nem nagy sikerrel.- Megelőzte a korát a színház, akkor a musical nálunk még ismeretlen műfaj volt. Majdnem minden bemutató bukás volt. A Képzelt beteg főszerepét például Feleki Kamill játszotta, de így is nagy bukta volt, csak háromszor adtuk elő. Feleki már a premier előtt megmondta, hogy nem fog menni, de akkor borzasztó nagy­képűnek gondoltam. Pedig igaza lett, a nagyágyúknak nagyon jó orruk volt. Néhányan átmentek az Operettszínházba, a többiek velem együtt utcára kerültek. Akkor szerződtünk Szolnokra...- Az viszont csak átszállás volt, egy év után Pécsre szer­ződött, ahol a legjobb magyar darabokban játszhatott, gyak­ran főszerepet. 17

Next

/
Thumbnails
Contents